Mészáros Lőrinc nagyon elhúzott Csányi Sándortól a leggazdagabbak listáján

Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:

Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

– írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.

Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.

A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.

Az autó tulajdonosa szerint senkinek nem ártottak, és a rendre is próbáltak ügyelni. „Egy rossz szót nem szólunk senkihez! Össze van szedve minden!” – állította.

A lakók ezt másként látták. „Juj, hát ez még szép! Hát volt itt akkora szemét, hogy jaj, istenem!” – fakadt ki egy helyi asszony a riportban, a kocsi hűlt helye felé bámulva.

A kiérkező szociális munkások szerint az intézkedés a férfiak érdekét szolgálta, mert az életük is veszélyben forgott. „A kihűlés veszélye fennállt, hiszen mégiscsak egy fűtetlen autó, és mivel bent dohányoztak, bármikor kigyulladhatott volna” – indokolta a lépést Kovács László, utcai szociális munkás.

Az ügynek komoly jogi vetülete is van. Az autót azért vontatták el, mert korábban már kivonták a forgalomból. „Ha a jármű tulajdonosa úgymond életvitelszerűen lakik ebben az autóban, és az autó nincs kivonva a forgalomból, akkor nincs olyan jogszabály, ami ezt kifejezetten tiltaná” – vázolta a jogi helyzetet Mohácsi Ferenc ügyvéd. Debrecenben azonban külön önkormányzati rendelet szabályozza az üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli járművek közterületi tárolását, ami feljogosítja a hatóságokat az elszállításra. Az esetre emellett a 2018 óta hatályos, életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó törvény is vonatkozik.

A Debreceni Nap korábban arról írt, hogy a kocsi tulajdonosát 10 ezer forintra bírságolták, amit valószínűleg nem tud kifizetni. A keddi kiköltöztetés után a négy férfiból csak egyikük volt hajlandó menedékhelyre menni, a többieknek nyoma veszett. A szociális szolgálat munkatársai azóta is keresik őket, hogy segítséget nyújthassanak nekik a debreceni, például a ReFoMix által üzemeltetett hajléktalanszállókon.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:

„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,

A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.

A magas szállásdíjak azért is feltűnőek, mert a miniszterek külföldi útjaira vonatkozó szabályozás 400 eurós – mai árfolyamon körülbelül 153 ezer forintos – plafont határoz meg éjszakánként, bár ezt az összeget a közigazgatási államtitkár indokolt esetben felülírhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium belső szabályzata szerint ugyanakkor a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa. A tárca nem közölte, hogy Nagy Márton pontosan melyik hotelekben szállt meg, ezért a részletek kiadásáért az adatokat eredetileg kikérő 24.hu pert indított.

Az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen nemcsak a szállásköltségeket, hanem a gyenge gazdasági növekedést és a német gazdaságtól való függést is bírálták. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0”.