90 milliárd forintot kérhet Lázár János építési és közlekedési miniszter „a MÁV-Start, a MÁV, a GYSEV és a Volánbusz közszolgáltatási szerződés keretében végzett feladatainak utólagos finanszírozására” – tudta meg a G7.
Az Index felidézi, hogy korábban maga Lázár mondta az 1-es vasúti fővonal felújításának kapcsán, hogy „aki egy nyolcszázmilliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot”. Most mégis többletforráshoz juthat a minisztérium, információk szerint a helyközi személyszállítás és a vasúti infrastruktúra üzemeltetési költségei a tavalyi és az idei magasabb energiaárak emelkedése miatt.
A G7 úgy tudja: nem csak az utólagos elszámolás állhat a probléma mögött: egyre nehezebbé válik a társaságok finanszírozása a visszaeső jegyárbevételek miatt.
Mindeközben Lázár újdonsült legnagyobb politikai ellenfele, Vitézy Dávid egy Facebook-posztban Ausztriával példálózik. A volt közlekedési államtitkár a Bécsben megrendezett World Passenger Festival nevű nemzetközi vasúti és buszos szolgáltatási konferenciáról bejelentkezve azt írta: „Ausztria szövetségi kormánya továbbra is több évre előre garantálja az osztrák vasútnak az infrastruktúra fejlesztésére szóló forrásokat, így az teljesen programszerűen történhet, nem évről évre újabb és újabb alkuk révén. 2030-ig 19 milliárd euró vasúti infrastruktúra fejlesztésre vállalt kötelezettséget az osztrák állam, a következő hat évben meghaladja a vasúti beruházások mértéke a 3 milliárd eurót (1160 milliárd forint). Ez a jelenlegi magyar beruházási szint tízszerese, Budapest-Belgrádot nem számítva körülbelül harmincszorosa. Logikusan ennél többet kéne költenünk, hogy utolérjük őket - látszik a számokból, mennyire reális ambíció ez jelenleg. Miközben amúgy az autópályák terén ezt végülis Magyarország elérte.” Hozzátette:
„Ausztria háromszor annyit költ vasútfejlesztésre, mint közútfejlesztésre - nálunk az arány nem csak fordított, hanem drámai mértékben eltolódott: kb. 1:12 a közút javára, miközben a gyorsforgalmi úthálózatunk már most is nagyobb, mint az osztrák.”
Fontos változás! Visszatér az éves gázóra-leolvasás rendszere az MVM-nél
Vagyis megszűnik az a gyakorlat, hogy elég lefényképezni és beküldeni a mérőállást, netán egy cetlire felírni a leolvasott értéket, és hátrahagyni a szolgáltató munkatársának.
Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. által megbízott cég, a DL Kft. arról értesítette a megbízó ellátási területén lévő lakossági ügyfeleket, hogy munkatársa a közeljövőben, a levélben megadott, ötnapos idősávon belül felkeresi, hogy leolvassa a gázmérőjét, írja a VG.hu.
Az ügyfélnek azonban nem kell a leolvasót a felhasználási helyen várnia, mert hagy majd nála egy leolvasási értesítőt, rajta elérhetőségekkel és szükséges információkkal. Ha a leolvasó a jelzett időszakban, az első felkeresés alkalmával nem tudja a gázmérőt leolvasni, akkor hagy egy másik értesítőt a következő felkeresés időpontjával, illetve saját telefonos elérhetőségével.
Fontos, hogy a DL Kft. munkatársai az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. által kibocsátott fényképes igazolvánnyal rendelkeznek. A kft. kéri, hogy ezt az ügyfél a saját biztonsága érdekében minden esetben ellenőrizze. A leolvasást végző munkatársak személyéről, jogosultságáról a fényképes igazolványon található központi telefonszámon lehet meggyőződni.
Minderre azért van szükség, mert az MVM kivezeti a helyszíni leolvasást helyettesítő mérőállás-bejelentést. Mivel pedig a pontos elszámoláshoz elengedhetetlen a személyes leolvasás, a DL munkatársának be kell jutnia a gázmérőhöz. A cég kéri, hogy az ügyfél tegye lehetővé a megadott időszakban a gázmérő leolvasását.
41,3 forintos literenkénti drágulásra kell számítani január 1-től a magyarországi benzinkutakon, írja a Portfolio. Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra. Ezzel az a cél, hogy megússzuk a régóta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást.
A NAV honlapján megjelent adatok szerint 2024. január 1-től az adó mértéke a benzin esetében 152,55 forint (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55), a gázolajnál pedig 142,9 forint lesz (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9).
A jövedéki adó megemelésével a literenkénti üzemanyagár várhatóan jóval a régiós átlag fölé fog ugrani. Korábban szó volt arról, hogy változtatni fognak az adónem nyár elején bejelentett mértékén, azonban november elején már Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy eldöntött tény: január 1-től 41 forinttal emelkednek emiatt az üzemanyagárak.
A Portfolio megjegyzi, hogy Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó mértékét. Az uniós minimumkövetelmények értelmében a benzin esetében 0,359 euró, a gázolajnál 0,33 euró literenként a vonatkozó adó mértéke, míg a nem eurót használó uniós tagországok esetében ehhez a szinthez kell korrigálni az adót.
Ebből logikusan következik, hogy ha az adott ország pénze gyengül az euróval szemben, akkor az euróban számolt adóteher alá csökkenhet a (például) forintban jegyzett jövedéki adó. A magyar kormány a döntéssel bebiztosította, hogy a forint romlása esetén az adómérték egészen a 420 forintos euróáárfolyamig elegendő.
Három napra leáll a közigazgatás Magyarországon, derül ki a Magyar Közlönyből. Orbán Viktor eszerint 2024. december 30-tól 2025. január 1-ig rendelt el közigazgatási szünetet. A kormányfő azért hirdette már most ki a jövő év végi hivatali leállást, mert a megelőző év decemberig 15-ig ezt meg kell tennie a törvény szerint.
Az igazgatási szünetre eső összes munkanapra szabadságot kell kiadni a dolgozóknak. Ha pedig már nincs arra az évre szabadságuk, akkor a következő éviből kell erre az időszakra átcsoportosítani.
A most bejelentett háromnapos közigazgatási szünet jóval rövidebb, mint a tavalyi vagy az idei téli szünet. 2022-ben december 22-től január 6-ig tartott, idén pedig december 27-től január 1-ig lesznek zárva a hivatalok.
„Sosem látott jeleneteket idéz” elő az Operation Fox fedőnevű közös magyar–osztrák migrációellenes rendőri akció, írja a Válasz Online. Lesben álló, civilnek látszó osztrák rendőrautók, nagy teljesítményű terepjárók és pick-upok lakott területen filmbe illő üldözéseket hajtanak végre, amelyek közül tucatnyi végződött már balesettel. Ezzel szemben az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a feladat csak a potenciális elkövetők kiszűrése és követése, nem pedig üldözése és leszorítása.
Lőrincz György a határmenti kisváros, Jánossomorja polgármestere biciklizés közben találta megát egy autós üldözés kellős közepén. Egy osztrák rendszámú civil autó bevágott egy érkező furgon elé, egy másik bécsi rendszámú kocsi pedig követte, közben felcsapták a szirénát. Egycsapásra még több bécsi autó tűnt fel, mindegyikből osztrák rendőrök szálltak ki, körülvették a megállásra kényszerített járművet. A nagy fekete terepjárók és pick-upok elfogási jelenete inkább emlékeztetett egy amerikai filmre, mint a máskor nyugodt kisalföldi településre.
„A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség a felelős, felhívtam hát a helyi rendőrparancsnokot, hogy mi történik itt. Így tudtam meg, hogy osztrák rendőr intézkedhet a városunkban egy háromoldalú, a szlovákokkal közösen kötött megállapodásnak köszönhetően” – mondta a lapnak a városvezető.
Nyár végén az ugyancsak jánossomorjai Blaskóné Őri Bea is szemtanúja volt egy üldözésnek.
„Éppen a kertben voltam, amikor egy nagy csattanást hallottam. A szomszédom kapuját bevitték, a postaláda röpült – egy személyautó még a kerítés oszlopát is kitörte, és az udvaron állt meg. Mire előrejöttem itt állt két sima fekete, nagyon erős, terepjárószerű osztrák rendszámú autó is. Nemsokára a magyar rendőrök is megérkeztek. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy tizennégyen szálltak ki egy személyautóból. Olasz rendszáma volt, a hátsó ülést kiszedték, úgy fértek el ennyien. A csempészt az osztrák rendőrök gyalog kergették tovább, de nem lett meg.”
A polgármester szerint már arra is volt példa, hogy lövések dördültek el egy üldözés során.
„Az Ady Endre utcában még figyelmeztető lövés is dördült. A mosonszentpéteri városrész temetőgondnoka mesélte, hogy a kerítésén átugorva menekülő személyt egy osztrák rendőr üldözte. Filmekben látott ilyet, de a saját kertjében?” - mondta Lőrincz György, aki még egy közelmúltbeli történetet mesélt el:
„Nem néznek sem Istent, sem embert. Legutóbb a 86-os főúton keveredett bele egy jánosi egy üldözéses jelenetbe, azt mondta, hogy elképzelhetetlen sebességgel előzte meg előbb a menekülő, majd az őket követő osztrák autó. Szerinte utóbbi akár 200 kilométerrel is száguldhatott. Azt mondom, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, de aránytalanul veszélyesnek érezzük ezt az intézkedési módot.”
Lőrincz György még a nyáron a hatóságokhoz fordult, hogy „addig állítsák meg ezt a gyakorlatot, amíg ártatlan emberéletet nem követel”.
Akad olyan környékbeli, akinek már jelentős anyagi kára is származott az üldözésekből.
„Nem először jövök már ki ilyen óriási csattanásra. Most az árkon keresztülugrató kocsi megütötte a Renault-mat, az pedig megtaszította a feleségem autóját. Mindkettő összetört. (...) Nagy kár ért, mert a biztosító totálkárosnak minősítette az autómat, és 219 ezer forintot fizet érte, de hol tudok 219 ezer forintért olyan kocsit venni, amivel ki tudok járni Ausztriába?” – panaszkodott a lapnak Balázs Attila.
Az egyik ehhez hasonló, de a közeli Mosonmagyaróváron véget ért üldözés végeredményéről készült beszámolót itt lehet megnézni:
Az osztrák sajtó idén áprilisban nagy terjedelemben tudósított a közös határvadász egység felállítása utáni első négy hónap tapasztalatairól. Az akciócsoportnak köszönhető, hogy 2023 első felében 30 százalékkal csökkent az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma. Az így elfogott embercsempészek 80 százalékát Magyarországon kapcsolják le.
