Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.
Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.
Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.
A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.
Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.
Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.
Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállt a fidesz.hu és a párt teljes levelezése is - Új részletek a Fidesz-adatközpontnál zajló ügyészségi akcióról
Az ügyészség nyomozói kedden házkutatás és lefoglalás céljával jelentek meg a Fidesz informatikai rendszereit üzemeltető Telekom-adatközpontban. Sajtóértesülések szerint a helyszínen vannak a párt ügyvédei is, és az akció jelenleg is zajlik.
A Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás részeként kedden házkutatás és lefoglalás céljával jelentek meg az ügyészség nyomozói a Fidesz szervereit üzemeltető adatközpontban.
Az akció a Telekom Asztalos Sándor utcai adatközpontjában zajlik, ahol a hatóságok a párt teljes belső kommunikációs adatbázisát, köztük a levelezési rendszerét vizsgálják
Az intézkedésnek már látható következményei is vannak: a párt honlapja, a fidesz.hu nem elérhető, és a fideszes e-mail-címek sem működnek.
A helyszínen a Fidesz ügyvédei is jelen vannak.
Mi történt eddig?
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója kedden közölte, hogy a nyomozók előzetes bejelentés nélkül érkeztek a központba azzal a szándékkal, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait.
A történteket úgy értékelte, hogy „1990, a kommunizmus vége óta nem volt példa” hasonló intézkedésre Magyarországon.
Magyar Péter miniszterelnök egy rövid Facebook-posztban közölte, hogy várja az ügyészség tájékoztatóját az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség jelezte, nem ők végzik az eljárást.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője megerősítette, hogy az ő eljárásukról van szó, volt már szerverlefoglalás is, és azt is, hogy az akció hátterében a 17 milliárd forintos NKA-ügy áll.
Az NKA-botrány áprilisban kapott nyilvánosságot, miután Molnár Áron színész-aktivista felhívta a figyelmet a Fidesz holdudvarának juttatott gyanúsan nagy összegű kulturális támogatásokra. Az ügy miatt nyomozás indult, amiben Molnárt is tanúként hallgatták ki.
Június végén a hatóságok több, a Fideszhez köthető politikust is őrizetbe vettek, majd a bíróság mind a hat gyanúsítottat letartóztatta. Köztük van Ughy Attila, a XVIII. kerület volt polgármestere, valamint Bús Balázs, az NKA volt alelnöke.
A Fidesz már a letartóztatások idején is politikai támadásról beszélt, és az egész eljárást „koncepciós eljárásnak” nevezte, amely szerintük politikai utasításra zajlik.
A Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás részeként kedden házkutatás és lefoglalás céljával jelentek meg az ügyészség nyomozói a Fidesz szervereit üzemeltető adatközpontban.
Az akció a Telekom Asztalos Sándor utcai adatközpontjában zajlik, ahol a hatóságok a párt teljes belső kommunikációs adatbázisát, köztük a levelezési rendszerét vizsgálják
Kiakadt a KDNP-s képviselő: Ha még egyszer így beszél velem a miniszterelnök, felállok és kimegyek az ülésteremből
Juhász Hajnalka a keddi parlamenti ülésen jelentette ki, hogy a jövőben nem tűri el a miniszterelnök személyeskedő stílusát. A kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese szerint Magyar Péter többek között farizeusnak nevezte őt.
Juhász Hajnalka, a KDNP frakcióvezető-helyettese jelezte, hogy a jövőben kész kivonulni az ülésteremből, ha a miniszterelnök ismét olyan hangnemben beszél vele, mint kedden. A képviselő a parlamenti ülés alatt az Indexnek nyilatkozva fakadt ki, miután állítása szerint Magyar Péter miniszterelnök a napirend előtti vita hevében többek között farizeusnak nevezte, aki hazudik a szavazóinak.
„Kutya kötelességünk ott lenni a parlamentben, mert ránk szavaztak. Viszont őszinte leszek, ha még egyszer így fog miniszterelnök úr beszélni, nőként, politikusként fel fogok állni, és ki fogok menni” – fogalmazott a képviselő.
Hozzátette, a kormányfő nem használhatna olyan jelzőket, mint az „álkeresztény, farizeus, tolvaj, maffiózó”.
A nap folyamán egy másik atrocitás is érte szerinte, amikor a TISZA képviselője, Hatala-Orosz Csaba megjegyzést tett a külsejére. Bár a politikus a stílusért később elnézést kért, Juhász szerint a támadás a női mivoltát célozta.
„Miért kellett engem a női mivoltomban bántani? Mi volt a célja ezzel, hogy bántson, hogy zavarba hozzon, hogy rosszul érezzem magam nőként?” – tette fel a kérdést.
Juhász Hajnalka a Fidesz-KDNP belső ügyeiről is beszélt, és megerősítette, hogy Bóka János esélyes a nagyobbik párt frakcióvezetői posztjára. Hosszan méltatta a politikust, akiről azt mondta: „Nagyon nagy tudású ember, nagyon nagy tudású uniós szakjogász, amire nagyon nagy szükségünk van az elkövetkezendő időszakban.”
A képviselőt az elmúlt hónapokban is érték már személyét érintő támadások. Egy humorista, Bruti posztja után kommentelők ezrei gúnyolták a külsejét.
„Engem több ezren letranszvesztitáztak az elmúlt hónapokban. Két és fél nap alatt körülbelül 7-8 ezer komment érkezett arra vonatkozóan, hogy én transzvesztita vagyok” – mondta most Juhász.
A korábbi eset után Jámbor András politikus is kiállt mellette, a történteket szimpla gyűlöletkeltésnek nevezve.
Juhász Hajnalka korábban azzal is feltűnést keltett, amikor a parlamentben bocsánatot kért a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól, majd védelmébe vette Semjén Zsoltot a „Zsolti bácsi” ügyben.
Juhász Hajnalka, a KDNP frakcióvezető-helyettese jelezte, hogy a jövőben kész kivonulni az ülésteremből, ha a miniszterelnök ismét olyan hangnemben beszél vele, mint kedden. A képviselő a parlamenti ülés alatt az Indexnek nyilatkozva fakadt ki, miután állítása szerint Magyar Péter miniszterelnök a napirend előtti vita hevében többek között farizeusnak nevezte, aki hazudik a szavazóinak.
„Kutya kötelességünk ott lenni a parlamentben, mert ránk szavaztak. Viszont őszinte leszek, ha még egyszer így fog miniszterelnök úr beszélni, nőként, politikusként fel fogok állni, és ki fogok menni” – fogalmazott a képviselő.
Hozzátette, a kormányfő nem használhatna olyan jelzőket, mint az „álkeresztény, farizeus, tolvaj, maffiózó”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez úgy derült ki, hogy törölték Gulyás Gergely és Kelemen Hunor tusványosi beszélgetését a programból, majd megindokolták, hogy az esemény azért marad el, mert a volt frakcióvezető nem tud részt venni a fideszes rendezvényen.
Gulyás Gergely nem vesz részt az idei Tusványoson, ezért elmarad a Kelemen Hunorral tervezett beszélgetése a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen – írta a Transtelex. A „Magyarország és Románia helyzete a változó Európában” című panelt már le is vették a programból.
A beszélgetést sem más időpontban, sem más formában nem tartják meg.
A fesztivál kommunikációja röviden indokolta a törlést: „Gulyás Gergely nem tud eljönni, emiatt okafogyottá vált a tervezett panel.”
Arra a kérdésre, hogy miért marad távol a volt frakcióvezető, a szervezők azt a választ adták, hogy „Gulyás Gergely nem indokolta távolmaradását”.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is megerősítette, hogy nem találkozik Gulyással, és hangsúlyozta, hogy nem politikai egyeztetésről, hanem egy nyilvános beszélgetésről lett volna szó. A péntekre tervezett esemény moderátora, Pataky István, a Maszol főszerkesztő-helyettese a sajtóból értesült arról, hogy a beszélgetés, amit vezetett volna, elmarad.
Gulyás Gergely múlt héten hétfőn jelentette be lemondását a Fidesz parlamenti frakciójának éléről. Döntését az Alaptörvény 17. módosításával indokolta, amely szerinte őt személyesen is kizárja a jövőbeli politikai versenyből. A lépés a Fideszen belül is meglepetést okozott.
A lemondás hírére a kormány is reagál. Magyar Péter például azt állította, Gulyás azt javasolta a Fidesz képviselőinek, hogy tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat, de a frakció ezt elvetette.A miniszterelnök parlamentben Gulyásnak üzenve úgy fogalmazott: „Nagy nap ez a mai, frakcióvezető úr! Ön mától szabad ember.”
Gulyás Gergely nem vesz részt az idei Tusványoson, ezért elmarad a Kelemen Hunorral tervezett beszélgetése a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen – írta a Transtelex. A „Magyarország és Románia helyzete a változó Európában” című panelt már le is vették a programból.
A beszélgetést sem más időpontban, sem más formában nem tartják meg.
A fesztivál kommunikációja röviden indokolta a törlést: „Gulyás Gergely nem tud eljönni, emiatt okafogyottá vált a tervezett panel.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Házkutatást tartottak a Seuso-kincsek után kutató Dézsy Zoltánnál
A Seuso-kincs után kutató Fidesz-közeli filmrendezőt Kőszárhegyen állították elő. Ezután a rendőrség régészeti leletek és védett kulturális tárgyak lopásával összefüggő ügyben házkutatást rendelt el.
Negyven fokos hőségben, egy markolóval és egy ásócsapattal kereste a Seuso-kincs hiányzó darabjait Dézsy Zoltán filmrendező a Fejér vármegyei Kőszárhegyen, amikor június 27-én lecsapott rájuk a rendőrség. A rendőrség régészeti leletek és védett kulturális tárgyak lopásával összefüggő ügyben házkutatást rendelt el – írja az Átlátszó.
A Kőszárhegy melletti kőbányánál Dézsyn és egy társán kívül egy markolót is találtak, amivel a filmes szerint egy nagy követ akartak elmozdítani egy feltételezett üreg bejáratától. A helyszínen emberi csontokat, tégla- és kerámiadarabokat foglaltak le. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakértője megállapította, hogy a csontok régészeti korúak, így nem merült fel emberölés gyanúja.
A rendőrök házkutatást tartottak Dézsy Zoltánnál, de ott nem találtak semmit.
A vele együtt előállított, magát régiséggyűjtőnek valló társánál azonban az Átlátszó forrásai szerint ismeretlen eredetű, lopott műkincs került elő.
Az ügyben több ellentmondás is felmerült. Dézsy azt állította, előre értesítette a múzeumot a tervezett munkáról, ám Pokrovenszki Krisztián, az intézmény főigazgatója szerint ez nem igaz.
„Dézsy úrtól valóban kaptunk egy levelet, azonban nem előre, hanem már csak a rendőrségi előállítását követően” – nyilatkozta a főigazgató.
A múzeumi szakértő szerint ráadásul a csontok nem aznap, hanem nagyjából egy héttel a rendőri intézkedés előtt kerülhettek ki a földből. Az események következtében a hatóságok az eddig nem regisztrált területet hivatalos régészeti lelőhellyé nyilvánították, így az mostantól védelem alatt áll.
Dézsy a Blikknek ezt mondta: „Ezért mentünk ki, hogy összeszedjük, bevigyük a múzeumnak, jelezzük, hogy itt kellene ásatni, és kerestünk egy nagy követ is, ami egy üreget takar. Ennyi történt”.
A filmes szerint valaki szivárogtatott a rendőrségtől, mert bizalmas nyomozati adatok és fotók kerültek ki az internetre, ezért adatlopás miatt feljelentést tett. Szerinte nem is ő, hanem a helyi riportalanya lehetett a célszemély.
Dézsy a Seuso-kincsekről készíti harmadik dokumentumfilmjét, és a kutatástól azt remélte, hogy a kamera előtt találják meg a hiányzó darabokat.
„Gondolj bele, előkerül egy kicsit sérült, de ott a kútban másfélezer évet átvészelt római kori kancsó, ez mekkora műsor lenne. Akkor azt a filmet a világ összes doku-csatornájába el tudnám adni” – vázolta a tervet.
A filmrendező évtizedek óta kutatja a Seuso-kincsek történetét, korábban már két filmet is készített a témában. Munkája során tanúk elmondásai alapján próbálja felkutatni azokat a helyszíneket, ahol a feltételezések szerint a leletegyüttes még földben lévő darabjai rejtőzhetnek.
A Seuso-kincs a 4. századból származó, felbecsülhetetlen értékű római kori ezüstkészlet, amelynek története évtizedek óta az egyik legnagyobb magyar rejtély. A leleteket a hetvenes években a feltételezések szerint egy helyi fiatalember, Sümegh József találta meg a Kőszárhegy melletti kőbányában, majd 1980-ban gyanús körülmények között, felakasztva találtak rá egy pincében. A kincseket a sajtóban megjelent beszámolók szerint illegálisan csempészték ki az országból, és a nemzetközi műkincspiacon bukkantak fel. A magyar állam évtizedes jogi csatározások után, végül jelentős kompenzációs díj kifizetésével, két ütemben, 2014-ben és 2017-ben szerezte vissza a ma a Nemzeti Múzeumban őrzött páratlan gyűjteményt.
Dézsy Zoltán neve a fideszes médiából és politikai akció miatt is ismerős lehet. Gyakran bukkan fel Gajdics Ottó mellett a HírTV-ben, HírFM-en. Ő rendezte a Gyurcsány Ferencről szóló Elment az öszöd című filmet, 2022 tavaszán pedig „Visszaszerezzük Erzsébetet!” jelszóval jelentett be négynapos hídfoglalást az Erzsébet hídra, amivel Hadházy Ákos ellenzéki képviselő korábbi tüntetéseire reagált.
Negyven fokos hőségben, egy markolóval és egy ásócsapattal kereste a Seuso-kincs hiányzó darabjait Dézsy Zoltán filmrendező a Fejér vármegyei Kőszárhegyen, amikor június 27-én lecsapott rájuk a rendőrség. A rendőrség régészeti leletek és védett kulturális tárgyak lopásával összefüggő ügyben házkutatást rendelt el – írja az Átlátszó.
A Kőszárhegy melletti kőbányánál Dézsyn és egy társán kívül egy markolót is találtak, amivel a filmes szerint egy nagy követ akartak elmozdítani egy feltételezett üreg bejáratától. A helyszínen emberi csontokat, tégla- és kerámiadarabokat foglaltak le. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakértője megállapította, hogy a csontok régészeti korúak, így nem merült fel emberölés gyanúja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
