HÍREK
A Rovatból

Megvan, hová lett a magyarok pénze

A gyengülő forint és az infláció hatására sokan inkább állampapírokba fektették a megtakarításaikat.


A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Utoljára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenését követő hisztéria mozgatta meg annyira a lakossági megtakarításokat, mint amennyire a most januárban a tetőző infláció - egyebek között ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Összesen 463 milliárd forintnyi friss pénz landolt az értékpapírpiacon, ennél több csak egyetlen egyszer került oda, amikor 2019 júniusában elindult a “szuperállampapír” MÁP+. Ugyancsak januárban rekord összeg, 333,5 milliárd forint távozott a háztartási betétszámlákról.

Ez a pénz jelentős részben az értékpapírszámlákra került.

Így január végére a magyarországi kibocsátású értékpapírokban lévő lakossági megtakarítás értéke meghaladta a 18 ezer milliárd forintot.

A családok a 2022-ben átlagosan 14,5 százalékos, majd az év vége felé már a 25 százalék felé száguldó áremelkedés láttán gyorsan felismerték, hogy a néhány bank kivételével jóformán semennyit sem kamatozó bankbetétekben elértéktelenedik a pénzük, így sokan kaptak az alkalmon, hogy a január közepétől már akár 16 százalékos kamattal vásárolható Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessék be a pénzüket.

Összesen 336,8 milliárd forint friss pénz került az állampapírokba az év első hónapjában, ezzel a háztartások állománya ismét történelmi rekordra ért, 10 468,3 milliárd forintjuk volt a magyar állam által kibocsátott papírokban. A friss pénzből elég sok - mintegy 110 milliárd forint - rövid lejáratú kincstárjegyekbe ment, ami azt mutatja,

a befektetési tanácsadók a rövid lejáratú befektetést kereső ügyfeleknek gyakran ajánlanak rövid lejáratú állampapírokat, például diszkontkincstárjegyeket.

A PMÁP is jól fogyott mindemellett, a két 500 milliárd forint értékben meghirdetett sorozat közül az egyik már teljesen elkelt, ezért 150 milliárd forint értékben rábocsátást hirdetett meg belőle az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismét felvirágzott a banki kötvények korszaka a kisbefektetőknél. Utoljára a 2008-2009-es válság idején lendült fel az ilyen hitelpapírok értékesítése, volt, amikor 700-800 milliárd forint között volt a lakosságnál lévő állomány. A kötvények azonban az évek során lejártak, 2018 végére már a 40 milliárd forintot sem érte el a lakossági kézben lévő banki kötvények értéke.

A trend tavaly nyár végén és ősszel fordult meg, a bankok ismét elkezdték értékesíteni a magasabb kamatozású kötvényeket, ennek az lett az eredménye, hogy fél év alatt megháromszorozódott a lakosságnál lévő banki kötvényállomány, amely január végére már elérte a 200 milliárd forintot. Ennek az állománynak valamivel több mint a fele devizakötvény, vagyis

a jelek szerint az eurós, dolláros befektetőknek is kínálnak jól kamatozó értékpapírt a hazai hitelintézetek.

Jelzálogleveleket a lakosság még mindig nem vásárol, és a vállalati kötvénypiacon is csak lassan nő a kisbefektetők állománya, 34 milliárd forint volt januárban. A befektetési alapok annál népszerűbbek, az év első hónapjában 119 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 6136,1 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Extra öröm a kisbefektetőknek, hogy csaknem 70 milliárd forintnyi hozamot is kerestek ebben a hónapban az alapokkal.

A kisbefektetők a Covid-járvány óta egyre bátrabban tőzsdéznek az MNB statisztikái szerint. A nagy mínuszok idején sokan beszálltak, novemberben, decemberben és januárban pedig az árfolyamok időszakos emelkedését kihasználva kiszálltak a részvényekből. Az év első hónapjában 30 milliárd forintot vettek ki a magyar részvénypiacról, miközben a januári rali 55,7 milliárd forintos nyereséget hozott nekik.

Az első hónap végén így is 1225,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek részvényekben, ami közel jár a történelmi rekordhoz. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 583,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, egyéb vállalatok papírjaiban 12,1 milliárdot.

A lakosság kedvencei egyértelműen az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis köznyelven szólva a bankok részvényei, azon belül is az OTP papírja.

Január végén csaknem 630 milliárd forintnyi bankrészvény volt a kisbefektetők számláin.

A bankpapírokkal hatalmas spekuláció folyik az adatsorok szerint. Tavaly februárban és márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után 210 milliárd forint friss lakossági megtakarítás ment bankrészvénybe Magyarországon. Novemberben, az árfolyamok emelkedése láttán több mint 30 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a januári tőzsdei emelkedések idején is 23,5 milliárd távozott. A bent maradó kisbefektetők is jól spekuláltak, novemberben több mint 106 milliárd, az idén januárban csaknem 44 milliárd forint nyereségük lett a bankrészvényeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Toroczkai László Magyar Péter választási javaslatáról: Azonnal aláírom, ha...
Csak akkor csatlakozik a tiszás kezdeményezéshez, ha a nyilatkozat a Meta szerepét is nevesíti. Állítása szerint nem hozhat létre oldalt, posztokat töröltek a nevéről, és a kereső „veszélyesnek” jelöli.


Toroczkai László a közösségi médiában reagált Magyar Péter kezdeményezésére, vette észre a 24.hu. Azt írta: csak akkor csatlakozik a pártelnökök etikai nyilatkozatához, ha a Meta szerepe is bekerül a szövegbe.

„Magyar Péter ma felszólította az összes párt vezetőjét, hogy írják alá a választás tisztaságát, egymás emberi méltóságát és a tisztességes versenyt lehetővé tevő nyilatkozatot. Azonnal aláírom, ha belekerül az is, hogy

felszólítjuk a Metát, hogy fejezze be a magyarországi választásokba való beavatkozását, és ugyanazokat a jogokat biztosítsa számomra is, mint a többi pártelnök számára”

– írta Toroczkai László az X-en.

A Mi Hazánk elnöke szerint enélkül nincs tisztességes verseny, és a választások tisztaságáról sem lehet beszélni.

Állítása szerint a Meta több ponton korlátozza a jelenlétét a közösségi felületeken.

„A Meta ugyanis továbbra sem engedi, hogy oldalt hozzak létre, és a napokban éppen Konok Péter publicista és Horváth Tamás újságíró bejegyzését is törölte, mert leírták a nevemet. Ha bárki beírja a Facebook vagy Instagram keresőjébe ékezetek nélkül a nevemet, akkor a Meta tömeggyilkosokkal, sorozatgyilkosokkal együtt említve, veszélyes személynek nevez” – magyarázta.

Bejegyzését a következőkkel zárta:

„A Meta önkényesen alkalmaz politikai cenzúrát, diszkriminációt, és rágalmaz. A Facebook ma a legnagyobb véleményformáló kommmunikációs eszköz, a legerősebb média Magyarországon, amely nélkül egy pártelnök még egy országjárást se tud normálisan lebonyolítani. Ha ezt nem támogatja Magyar Péter, vagy újra cinikus módon azt hazudja, hogy nem is létezik ez a Meta-cenzúra ellenem, akkor ennek az etikai kódexnek semmi értelme, akkor ez csak egy újabb trükk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump: Orbán mentességet kért az orosz olajszankciók alól, de nem kapott
Az amerikai elnököt az Air Force One fedélzetén kérdezték erről újságírók. Orbán Viktor reggel a Kossuth rádióban a csővezetékes ellátás kényszeréről beszélt.


Donald Trump pénteken, az Air Force One fedélzetén kapott kérdést arról, hogy Orbán Viktor mentességet kérne az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, vette észre a Telex. Azt felelte:

„Kért mentességet. Nem adtunk neki, de kért. Viktor a barátom. Kért mentességet.”

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs tengere, így a közvetlen tengeri szállítás nem opció. Az ország szárazföldi útvonalakon, csővezetékeken jut energiához, és ha ehhez a helyzethez nem alkalmazkodunk, nem lesz energiánk.

A miniszterelnök szerint ezt az amerikaiaknak is meg kell érteniük, ha azt szeretnénk, hogy az orosz energiabehozatalra vonatkozó amerikai szankciók alól valamilyen felmentést kapjunk. Szeptemberben Orbán és Trump telefonon egyeztetett az orosz energiafüggőségről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfő meggyőzte az amerikai elnököt, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról.

Az Egyesült Államok múlt héten szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, mert Oroszország nem tesz eleget a békéért. Nem sokkal később Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, mielőbb tervet kell készíteniük és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.

Orbán Viktor nemrég a La Repubblicának azt mondta, hogy orosz energia nélkül a magyar energiaárak „az egekbe szöknek”, és „megpróbálunk kiutat találni, különösen Magyarország számára”. Orbán Balázs később jelezte, hogy a miniszterelnök Washingtonban a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. Hozzátette, különösen az érdekli, hogyan tudnának „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Igazi szeretetgombóc volt, szörnyű, hogy elvesztettük őt és a családját” – megtörten emlékezett Süllős Gyula kislányára az edzője
A kis Panna tehetséges légtornász volt. Edzője szerint a kislány szinte sosem hiányzott az edzésekről, és mindig lelkesen csinálta a feladatokat, nagyon szerette, amit csinált.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 01.



Sokkoló tragédia rázta meg az országot: mint azt mi is megírtuk, nyolc magyar halt meg egy kenyai repülőgép-szerencsétlenségben. Az áldozatok között volt Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó szakosztályának vezetője és családja is. A balesetben elhunyt Süllős felesége és két kiskorú gyermeke is.

Süllős és az édesapja évtizedeken át segítették a hazai ökölvívó-társadalmat, az elvesztése sokkolta a versenyzőket, barátokat, edzőket. De másik sportág is gyászol. Süllős kislánya, Panna ugyanis tehetséges légtornász volt.

Edzője, Vincze Tünde, aki a légtorna „anyukájaként” emlegetnek, mély fájdalommal búcsúzott a kislánytól - írja a Blikk.

„Drága Panna, csak nyaralni mentél Kenyába, még keresem a szavakat, az angyalok odafent is adjanak neked szárnyakat, nevettesd meg őket is, ahogy engem szoktál az óráinkon. Örökké a szívemben maradsz”

– írta a megtört edző a közösségi médiában.

Vincze Tünde a Blikknek elmondta, hogy Panna az egyik legjobb tanítványa volt, egy igazi kis szeretetcsomag.

„Rendesen járt edzésekre, az anyukája, Bea vagy az apukája, Gyuszi mindig hozta, szinte sohasem hiányzott, és mindig lelkesen végezte el a feladatokat. Nagyon szerette, amit csinált, és ha esetleg olyan zenére edzhetett, amit ő szeretett volna, azt hálásan megköszönte. Igazi szeretetgombóc volt, szörnyű, hogy elvesztettük őt és a családját”

– mondta a gyászoló tréner.

Azt, hogy mi okozta a tragédiát, egyelőre nem tudni. A gépen nem volt fekete doboz, a hatóságok is továbbra is vizsgálják, mit történhetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
CNN: A Pentagon jóváhagyta a Tomahawkok átadását Ukrajnának, Trump döntésére várnak
A CNN szerint a szállítás előkészítése már zajlik, de a rendszer használatához kiképzés kell az ukrán katonáknak. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a lépés „tönkre teheti” az orosz–amerikai kapcsolatokat.


A CNN értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétarendszereket adjon Ukrajnának, magas rangú amerikai és európai katonai vezetőkre hivatkozva. Ha Donald Trump rábólint a lépésre, elindulhat a több mint ezer kilométeres hatótávú fegyverek szállítása.

Az ukrán hadsereg vezetése és Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta kérte a Tomahawkokat. Trump sokáig halogatta a döntést, és október elején feltételül szabta, hogy előbb tudni szeretné, mire használnák a rakétákat.

A BGM–109 Tomahawk robotrepülőgépek hatótávolsága 2500 kilométer, ezért az ukrán erők akár Moszkvát is elérhetnék velük.

Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott, ha az amerikaiak valóban Tomahawkokat adnak Ukrajnának, az „tönkre teheti” az orosz–amerikai kapcsolatokat.

Október közepén Zelenszkij a Fehér Házban ismételte meg a kérését Trumpnak. A találkozó előtt Putyin és Trump telefonon egyeztetett, és Putyin állítólag kompromisszumképesnek tűnt, ennek ellenére Trump végül nem bólintott rá a szállításra. Akkor azt mondta: „nem szeretnénk odaadni olyan dolgokat, amelyekre nekünk is szükségünk van.”

A CNN szerint a döntés nem végleges: az elmúlt hetekben megkezdődött a rakéták lehetséges szállításának előkészítése. Forrásaik szerint a rendszer alkalmazása előtt az ukrán katonákat alapos kiképzésben kellene részesíteni.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: