HÍREK
A Rovatból

Megvan, hová lett a magyarok pénze

A gyengülő forint és az infláció hatására sokan inkább állampapírokba fektették a megtakarításaikat.


A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Utoljára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenését követő hisztéria mozgatta meg annyira a lakossági megtakarításokat, mint amennyire a most januárban a tetőző infláció - egyebek között ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Összesen 463 milliárd forintnyi friss pénz landolt az értékpapírpiacon, ennél több csak egyetlen egyszer került oda, amikor 2019 júniusában elindult a “szuperállampapír” MÁP+. Ugyancsak januárban rekord összeg, 333,5 milliárd forint távozott a háztartási betétszámlákról.

Ez a pénz jelentős részben az értékpapírszámlákra került.

Így január végére a magyarországi kibocsátású értékpapírokban lévő lakossági megtakarítás értéke meghaladta a 18 ezer milliárd forintot.

A családok a 2022-ben átlagosan 14,5 százalékos, majd az év vége felé már a 25 százalék felé száguldó áremelkedés láttán gyorsan felismerték, hogy a néhány bank kivételével jóformán semennyit sem kamatozó bankbetétekben elértéktelenedik a pénzük, így sokan kaptak az alkalmon, hogy a január közepétől már akár 16 százalékos kamattal vásárolható Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessék be a pénzüket.

Összesen 336,8 milliárd forint friss pénz került az állampapírokba az év első hónapjában, ezzel a háztartások állománya ismét történelmi rekordra ért, 10 468,3 milliárd forintjuk volt a magyar állam által kibocsátott papírokban. A friss pénzből elég sok - mintegy 110 milliárd forint - rövid lejáratú kincstárjegyekbe ment, ami azt mutatja,

a befektetési tanácsadók a rövid lejáratú befektetést kereső ügyfeleknek gyakran ajánlanak rövid lejáratú állampapírokat, például diszkontkincstárjegyeket.

A PMÁP is jól fogyott mindemellett, a két 500 milliárd forint értékben meghirdetett sorozat közül az egyik már teljesen elkelt, ezért 150 milliárd forint értékben rábocsátást hirdetett meg belőle az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismét felvirágzott a banki kötvények korszaka a kisbefektetőknél. Utoljára a 2008-2009-es válság idején lendült fel az ilyen hitelpapírok értékesítése, volt, amikor 700-800 milliárd forint között volt a lakosságnál lévő állomány. A kötvények azonban az évek során lejártak, 2018 végére már a 40 milliárd forintot sem érte el a lakossági kézben lévő banki kötvények értéke.

A trend tavaly nyár végén és ősszel fordult meg, a bankok ismét elkezdték értékesíteni a magasabb kamatozású kötvényeket, ennek az lett az eredménye, hogy fél év alatt megháromszorozódott a lakosságnál lévő banki kötvényállomány, amely január végére már elérte a 200 milliárd forintot. Ennek az állománynak valamivel több mint a fele devizakötvény, vagyis

a jelek szerint az eurós, dolláros befektetőknek is kínálnak jól kamatozó értékpapírt a hazai hitelintézetek.

Jelzálogleveleket a lakosság még mindig nem vásárol, és a vállalati kötvénypiacon is csak lassan nő a kisbefektetők állománya, 34 milliárd forint volt januárban. A befektetési alapok annál népszerűbbek, az év első hónapjában 119 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 6136,1 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Extra öröm a kisbefektetőknek, hogy csaknem 70 milliárd forintnyi hozamot is kerestek ebben a hónapban az alapokkal.

A kisbefektetők a Covid-járvány óta egyre bátrabban tőzsdéznek az MNB statisztikái szerint. A nagy mínuszok idején sokan beszálltak, novemberben, decemberben és januárban pedig az árfolyamok időszakos emelkedését kihasználva kiszálltak a részvényekből. Az év első hónapjában 30 milliárd forintot vettek ki a magyar részvénypiacról, miközben a januári rali 55,7 milliárd forintos nyereséget hozott nekik.

Az első hónap végén így is 1225,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek részvényekben, ami közel jár a történelmi rekordhoz. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 583,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, egyéb vállalatok papírjaiban 12,1 milliárdot.

A lakosság kedvencei egyértelműen az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis köznyelven szólva a bankok részvényei, azon belül is az OTP papírja.

Január végén csaknem 630 milliárd forintnyi bankrészvény volt a kisbefektetők számláin.

A bankpapírokkal hatalmas spekuláció folyik az adatsorok szerint. Tavaly februárban és márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után 210 milliárd forint friss lakossági megtakarítás ment bankrészvénybe Magyarországon. Novemberben, az árfolyamok emelkedése láttán több mint 30 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a januári tőzsdei emelkedések idején is 23,5 milliárd távozott. A bent maradó kisbefektetők is jól spekuláltak, novemberben több mint 106 milliárd, az idén januárban csaknem 44 milliárd forint nyereségük lett a bankrészvényeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az Úr bocsássa ezt meg nekik!” – Hadházy nagyon felháborodott azon, hogy Iványi Gábort erőszakkal vádolják
A független képviselő szerint: „az meg egyenesen botrány, hogy az úgynevezett történelmi egyházak, amelyeknek lett volna lehetőségük nyomást gyakorolni a politikára, cinkos módon némák maradtak”.


Hadházy Ákos független képviselő a közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy az ügyészség Iványi Gábor egyházi vezető, valamint négy jelenlegi vagy volt ellenzéki politikus és két további személy ellen is vádat emelt. Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emeltek vádat. Iványi Gábort még azzal is vádolják, hogy ő vezette a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportot.

A független képviselő azt írta:

"Borzasztó szomorú és dühítő, ami ebben az ügyben történik. Ennél csak az szomorúbb, hogy az ellenzéki társadalom – tisztelet a kivételt képező keveseknek – gyakorlatilag szó nélkül végignézte, hogyan áll bosszút az álkeresztény rendszer egy egyházon és intézményein. Az meg egyenesen botrány, hogy az úgynevezett történelmi egyházak, amelyeknek lett volna lehetőségük nyomást gyakorolni a politikára, cinkos módon némák maradtak. Az Úr bocsássa ezt meg nekik!"

A politikus még azt is hozzátette, hogy az "egyik vádlott, Szél Bernadett védelmét az általam létrehozott Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány támogatja. Kérem, ha tehetik, segítsék az alapítvány munkáját, hogy segíthessünk azoknak, akik egyenlőtlen küzdelmet vívnak a hatalommal szemben!" A segítés lehetőségeiről az oldalán osztott meg információkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Blikk távozó főszerkesztője: Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak
Nagy Iván Zsolt a közösségi oldalán részletesen elmesélte, hogy milyen tervekkel kezdtek neki a lap átalakításának, és milyen eredményeket értek eddig el. Most azonban a távozás mellett döntöttek.


Korábban megírtuk mi is, hogy Nagy Iván Zsolt a Blikk főszerkesztője közös megegyezéssel távozik a laptól. Mellette Szigeti Péter, a Ringier Hungary tartalomfejlesztési vezetője is elmegy a kiadótól, miután a Ringier eladta a lapot az Index tulajdonosának.

Nagy Iván Zsolt a közösségi oldalán írta meg, hogy mi történt.

Elmesélte, mire kérték fel őket:

"Április elsején, hét hónapja azért szerződtünk Szigeti Peter-rel együtt a Blikk-hez, ő tartalomfejlesztési és innovációs vezetőnek, én főszerkesztőnek, mert arra kértek minket: pozícionáljunk át egy bulvárlapot. Legyen kevésbé harsány, kevésbé „piros” ne legyenek átverős címek, ne a szenzáció legyen a lényeg, hanem az érdekesség, és főként: legyen közéletibb, politikával, gazdasággal, kultúrával. Készítsünk egy modern, digitális, XXI. századi lapot. amely valamikor akár fizetős tartalmat is kínálhat!"

Beszámolója szerint egy izgalmas feladatba vágtak bele:

"A magyar sajtó legizgalmasabb feladatának mondtuk Petivel együtt, és belevágtunk. Nagyszerű kollégák álltak be mellénk, de a fő társunk Kiss Nóra volt, aki elképesztő energiájával, lelkesedésével és tudásával akkor is hajtott minket, amikor éppen elröhögtünk volna valamit, közben mindig volt valami egy ötlete, amit még nem próbáltunk ki. Tettestársak voltunk mi hárman.

Beteszem alább a fotót a hitvallásról, amelyet megfogalmaztunk. Mert komolyan is gondoltuk."

Úgy érezte, hogy sikerült megvalósítani az elképzeléseiket:

"És ami fontosabb: kiderül, hogy megannyi kétkedés dacára, amit célul tűztünk ki, az megvalósítható volt. Az irány is jó volt, a számok is elkezdtek bejönni, a csapat is mind jobban ráérzett arra, hogy merre megyünk.

Aztán most mi megyünk.

Peti is, magam is távozunk. Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak. Ez a klasszikus közös megegyezés.

Köszi azoknak, akik szurkoltak nekünk. Jó kaland volt. Valahol csak kikötök majd ismét."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A viccnek is van határa, feltöretik a TISZA Párt applikációját, majd még Ön rendel el nemzetbiztonsági vizsgálatot
A TISZA Párt vezetője azonnal reagált Orbán Viktor bejelentésére, aki közölte, hogy miután 200 ezer magyar adata kikerült az internetre, összehívta a nemzetbiztonsági ügyekért felelős kormánytagokat.


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy Orbán Viktor azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a hétvégén kikerült az internetre egy 200 ezer nevet és egyéb személyes információt tartalmazó adatbázis. A Magyar Nemzet szerint a Tisza Párt mobilalkalmazásából szivárogtak ki adatok.

A TISZA Párt vezetője azt írta:

"A viccnek is van határa, Miniszterelnök Elvtárs!

Tehát, ha jól értem, önök külföldi szolgálatokkal összejátszva feltöretik a TISZA Párt applikációját, aminek eredményeként rengeteg magyar ember személyes adatai nyilvánosságra kerülnek, majd még Ön rendel el nemzetbiztonsági vizsgálatot… aha

Egyébként amikor az orosz titkosszolgálat hekkerei ki-be járkáltak a Külügyminisztérium szerverein és a legérzékenyebb adatokat is ellopták, akkor miért nem volt nemzetbiztonsági vizsgálat? Ne fáradjon, a kérdés költői…"

Orbán Viktor hétfőn délután videóban beszélt a botrányról. Abban azt közölte: „Tegnap este súlyos botrány rázta meg a magyar közéletet, 200 ezer honfitársunk személyes adatai, az ő hozzájárulásuk nélkül kikerültek az internetre”. A miniszterelnök az ügy miatt összehívta a nemzetbiztonsági ügyekért felelős kormánytagokat. Úgy vélte, hogy „az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködtek”. Hozzátette: „a személyes adatok ukrán kézre kerülése súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Én úgy tudtam, hogy tizenöt évet lehet kapni ezért, de egyáltalán nem rettent meg a dolog
A lelkész ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Rajta kívül még négy jelenlegi vagy volt ellenzéki politikus és két további személy ellen is vádat emeltek.


"Nem tudtam, hogy vádat emeltek ellenem, de várható volt, hogy ezt fogják csinálni a választások előtt, ha úgy ítélik meg, hogy az ellenzék dolgozik, és ettől remélnek majd szavazatokat. De ez egy öngól volt a részükről"

- mondta Iványi Gábor a 24.hu-nak, miután vádat emeltek ellene hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt.

A vádlottak között van még Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum), Szél Bernadett (LMP) és Herényi Károly (MDF) is. Iványi Gábort külön azzal vádolják, hogy ő vezette a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportot.

Egy 2022 februári NAV-akció során a nyomozók egy Dankó utcai épületben tartottak kutatást egy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyészség szerint Iványiék ezt erőszakosan próbálták megakadályozni.

A lelkész a lapnak azt mondta:

"Ez arról szól, hogy a politikai ellenfeleik ellen akarnak harcba szállni. Azt gondolom, hogy ez egy öngól volt, mert nem történt semmilyen bűncselekmény, én fel akartam menni az irodámba, és a NAV-osok voltak azok, akik lökdösődtek és elállták az utamat. És ők voltak azok, akik nem engedték fel az újságírókat, amikor azt mondtam, hogy én vagyok otthon itt."

Azt is elmondta, hogy számított rá, hogy sor kerülthet egy ilyen vádemelésre:

"Számítottam arra, hogy vádat fognak majd emelni még a választások előtt, ha ezt kívánja az érdekük. Sokatmondó, hogy csak ellenzéki politikusokat emeltek ki a tömegből annak ellenére, hogy több mint százan voltak ott. Aztán pedig ezer ember is összejött az utána lévő spontán akció során."

Arra a kérdésre, hogy akár tíz év szabadságvesztést is kaphat, azt felelte:

"Én úgy tudtam, hogy tizenöt évet lehet kapni ezért, de egyáltalán nem rettent meg a dolog. Amennyiben bezárnak, akkor a börtönből folytatom majd a börtön-pasztorációt, és elolvasom majd azokat a könyveket, amikre eddig nem jutott időm".

A portál megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta, hogy nem publikus, hogy az ügyészség milyen büntetést kért a vádlottakra. Ugyanakkor annyit közölt, hogy a csoport vezetője, azaz Iványi Gábor esetében 5-10 évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétele ennek a bűncselekménynek, míg társai esetében 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk