HÍREK
A Rovatból

Megvan, hová lett a magyarok pénze

A gyengülő forint és az infláció hatására sokan inkább állampapírokba fektették a megtakarításaikat.


A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Utoljára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenését követő hisztéria mozgatta meg annyira a lakossági megtakarításokat, mint amennyire a most januárban a tetőző infláció - egyebek között ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Összesen 463 milliárd forintnyi friss pénz landolt az értékpapírpiacon, ennél több csak egyetlen egyszer került oda, amikor 2019 júniusában elindult a “szuperállampapír” MÁP+. Ugyancsak januárban rekord összeg, 333,5 milliárd forint távozott a háztartási betétszámlákról.

Ez a pénz jelentős részben az értékpapírszámlákra került.

Így január végére a magyarországi kibocsátású értékpapírokban lévő lakossági megtakarítás értéke meghaladta a 18 ezer milliárd forintot.

A családok a 2022-ben átlagosan 14,5 százalékos, majd az év vége felé már a 25 százalék felé száguldó áremelkedés láttán gyorsan felismerték, hogy a néhány bank kivételével jóformán semennyit sem kamatozó bankbetétekben elértéktelenedik a pénzük, így sokan kaptak az alkalmon, hogy a január közepétől már akár 16 százalékos kamattal vásárolható Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessék be a pénzüket.

Összesen 336,8 milliárd forint friss pénz került az állampapírokba az év első hónapjában, ezzel a háztartások állománya ismét történelmi rekordra ért, 10 468,3 milliárd forintjuk volt a magyar állam által kibocsátott papírokban. A friss pénzből elég sok - mintegy 110 milliárd forint - rövid lejáratú kincstárjegyekbe ment, ami azt mutatja,

a befektetési tanácsadók a rövid lejáratú befektetést kereső ügyfeleknek gyakran ajánlanak rövid lejáratú állampapírokat, például diszkontkincstárjegyeket.

A PMÁP is jól fogyott mindemellett, a két 500 milliárd forint értékben meghirdetett sorozat közül az egyik már teljesen elkelt, ezért 150 milliárd forint értékben rábocsátást hirdetett meg belőle az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismét felvirágzott a banki kötvények korszaka a kisbefektetőknél. Utoljára a 2008-2009-es válság idején lendült fel az ilyen hitelpapírok értékesítése, volt, amikor 700-800 milliárd forint között volt a lakosságnál lévő állomány. A kötvények azonban az évek során lejártak, 2018 végére már a 40 milliárd forintot sem érte el a lakossági kézben lévő banki kötvények értéke.

A trend tavaly nyár végén és ősszel fordult meg, a bankok ismét elkezdték értékesíteni a magasabb kamatozású kötvényeket, ennek az lett az eredménye, hogy fél év alatt megháromszorozódott a lakosságnál lévő banki kötvényállomány, amely január végére már elérte a 200 milliárd forintot. Ennek az állománynak valamivel több mint a fele devizakötvény, vagyis

a jelek szerint az eurós, dolláros befektetőknek is kínálnak jól kamatozó értékpapírt a hazai hitelintézetek.

Jelzálogleveleket a lakosság még mindig nem vásárol, és a vállalati kötvénypiacon is csak lassan nő a kisbefektetők állománya, 34 milliárd forint volt januárban. A befektetési alapok annál népszerűbbek, az év első hónapjában 119 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 6136,1 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Extra öröm a kisbefektetőknek, hogy csaknem 70 milliárd forintnyi hozamot is kerestek ebben a hónapban az alapokkal.

A kisbefektetők a Covid-járvány óta egyre bátrabban tőzsdéznek az MNB statisztikái szerint. A nagy mínuszok idején sokan beszálltak, novemberben, decemberben és januárban pedig az árfolyamok időszakos emelkedését kihasználva kiszálltak a részvényekből. Az év első hónapjában 30 milliárd forintot vettek ki a magyar részvénypiacról, miközben a januári rali 55,7 milliárd forintos nyereséget hozott nekik.

Az első hónap végén így is 1225,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek részvényekben, ami közel jár a történelmi rekordhoz. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 583,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, egyéb vállalatok papírjaiban 12,1 milliárdot.

A lakosság kedvencei egyértelműen az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis köznyelven szólva a bankok részvényei, azon belül is az OTP papírja.

Január végén csaknem 630 milliárd forintnyi bankrészvény volt a kisbefektetők számláin.

A bankpapírokkal hatalmas spekuláció folyik az adatsorok szerint. Tavaly februárban és márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után 210 milliárd forint friss lakossági megtakarítás ment bankrészvénybe Magyarországon. Novemberben, az árfolyamok emelkedése láttán több mint 30 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a januári tőzsdei emelkedések idején is 23,5 milliárd távozott. A bent maradó kisbefektetők is jól spekuláltak, novemberben több mint 106 milliárd, az idén januárban csaknem 44 milliárd forint nyereségük lett a bankrészvényeken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok” - a tapsolóktól alig tudott megszólalni a nyíregyházi állatkert Tisza-színekben induló igazgatója
A helyi állatpark igazgatója meghatottan beszélt a hallgatóságnak. „Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte” - mondta.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Ahogy már megírtuk, Gajdos László lett a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületben. A Nyíregyházi Állatpark igazgatója megható beszédet mondott a párt nyíregyházi rendezvényén.

„Szeretlek, Nyíregyháza! Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok - kezdte a tapstól meghatottan a képviselőjelölt. -

Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte.

Köszönöm szépen. Azt mondta az édesapám, aki 87 éves és a mai napig úszik, hogy kisfiam, ha nem indulsz egy versenyen, nem kapsz ki, de nem is nyerhetsz. És mi nyerni fogunk. Egy szerelmes ember áll előttetek, nagyon szeretem ezt a várost, szeretnék érte tenni.

Örülnék, ha nem csak az állatpark lenne Európa-hírű, hanem az egyetem, az oktatás, a köznevelés, a kultúra, a színház, és legyen európai az infrastruktúra, az úthálózat, és legyen európai minőségű a levegőnk.

Nagy dolgok ezek, de akinek nincsenek elérhetetlen céljai, az elérhetőt sem éri el. A mércét a legmagasabbra kell tenni, hogy ha alatta is teljesítünk, az is szenzációs eredmény legyen. Ezt én nem tudom megtenni egyedül, szükségem van rátok, veletek együtt tudjuk tégláról téglára építeni a várost. Nm tudom, ki lesz a Fidesz jelöltje, de biztosan egy rendes ember, akit egy korrekt, nemes kampányban fogunk legyőzni.”

Gajdos László külön szólt az ebadóról, és úgy fogalmazott:

az ebadó egy büntetés a gazdiknak, szó sem lehet a bevezetéséről. "Aki vállalja, hogy gazdája lesz egy kisállatnak, azt nem büntetni kell, hanem segíteni"

- jelentette ki. Zárásként pedig azt mondta: "Tiéd vagyok Nyíregyháza, testestől-lelkestől!"

A Tisza rendezvénye után nem sokkal interjú jelent meg a párt új képviselőjelöltjével a hvg.hu-n. Ebben Gajdos László többek között arról beszélt, hogy miért állt politikusnak.

„Az állatkertet 30 éve építem, de azt hiszem, az én munkám már befejeződött. Egy fiatal gárda új szemlélettel fejleszthetné tovább a parkot. Viszont még rengeteg ambíció van bennem, és azt gondoltam, hogy többet tehetnék a városomért, ha magasabb szinten küzdenék az állatjólétért, valamint az állatkerti szakmáért” - mondta a lapnak Gajdos, aki azt is elárulta, milyen szabályokat hoznának az állatjólét területén:

„Az alapelv az volna, hogy minden állatnak jogában áll boldognak lenni. Vannak, akik humanizálják az állatokat, mint például én, és vannak, akik tárgyiasítják őket. Szerintem a kettő közötti átmenetet kellene megtalálni, és azt tudatosítani, hogy az állatok érző, gondolkodó lények.”

Arról is kérdezték, hogy szerinte inkább az országos politika vagy a beruházások számítanak jobban a helyieknek.

„Nyíregyháza egy csodálatos város, amely nagyon mélyről indult évtizedekkel ezelőtt. Szerintem a helyieknek nem az országos politika, hanem a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése számít, valamint az, hogy ne vándoroljanak el a helyiek, vagy ha már elmentek, térjenek vissza”

- mondta a képviselőjelölt.

Az interjúban szóba került a város határhoz közelsége miatt az Ukrajnában zajló háború is. Gajdos László erről így fogalmazott:

„Pont ugyanannyira foglalkoznak Ukrajnával, mint Zala megyében. Korábban volt Nyíregyházán egy nemzetközi konferencia, és az egyik külföldi résztvevő előzetesen megkérdezte, biztonságos-e a város. Elmondtuk neki, hogy a háború valójában nagyon messze van innen, Magyarországnak pedig semmi köze sincs a konfliktushoz. A városban nem is beszédtéma ez, de persze mindenki azt szeretné, ha véget érne a háború.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterék nagygyűléséről: Miért kell elrontani a másik hétvégéjét?
A miniszterelnököt a DPK nyíregyházi rendezvénye után kérdezték a Tisza Párt gyűléséről. Orbán röviden válaszolt a riporternek.


A Digitális Polgári Körök nyíregyházi találkozóján Orbán Viktort arról is megkérdezték, mit gondol arról, hogy a Tisza Párt szintén Nyíregyházán, nyílt körben tart gyűlést.

„Jól akarjuk magunkat érezni, tulajdonképpen egy jó hétvégét akarunk csinálni magunknak. És hogy, hogy nem, délutánra idejönnek. A rossz szándék önmagában a koreográfiából kitűnik. Miért kell elrontani a másik hétvégéjét? Hát menjen Kecskemétre”

– reagált a miniszterelnök.

Mint ismert, Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé, és így történt ez november utolsó hétvégéjén, Nyíregyházán is.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Olyan sört árul a Penny, aminek a dobozát nem veszik vissza a Mohu automatái
A gyártó hatalmasat hibázott, a vásárlók pedig pórul jártak az új vonalkóddal. Mutatjuk, mit tehet, ha önnél is ott a visszaválthatatlan doboz!


Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.

A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.

A MOHU megerősítette, hogy a gyártó valóban nem kezdeményezte az új kódok regisztrációját. A szabályok szerint visszaváltási díjas terméket csak érvényes regisztrációval lehetne forgalomba hozni, a mulasztás miatt a vásárlók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak.

A Penny elismerte a hibát, és közleményben reagált: „A termék esetében a Mohu rendszerben történő regisztrációjára visszavezethető hiba miatt technikai fennakadások tapasztalhatók. A PENNY Magyarország számára a vásárlók elsődlegesek, így

a szükséges egyeztetések zajlanak, a visszaváltási lehetőség a folyamat lezárását követően ismét elérhető lesz. Addig is, amíg ez megtörténik, kollégáink a pénztáraknál visszaváltják az Adelskronen dobozát.”

A visszaváltási rendszernek köszönhetően az alumíniumdobozok, PET-palackok és üvegek darabonként 50 forint visszaváltási díjjal kerülnek forgalomba. A gyártóknak minden egyes terméket és annak vonalkódját a forgalomba hozatal előtt regisztrálniuk kell a MOHU-nál, és a csomagoláson fel kell tüntetniük a visszaváltást jelző logót. A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek számára kötelező automata visszaváltó pontokat üzemeltetni. A rendszer tavaly nyári indulása nem volt zökkenőmentes, a kezdeti időszakban országszerte gyakoriak voltak a megtelt vagy meghibásodott automaták és a logisztikai nehézségek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kabátban rendelnek az orvosok, hazaküldik a betegeket a fűtetlen budapesti kórházból
Az ambulancián 16, a mosdóban mindössze 7 fok van, a fűtéskimaradás pedig már a második hete tart. A kórház vezetése most azt kérte a dolgozóktól, inkább vegyék ki a szabadságukat.


Kabátban rendelnek az orvosok, a betegek a hideg folyosón várakoznak: immár második hete nincs fűtés a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében.

A kórház dolgozói szerint az ambulancián 16 fokot, a nőgyógyászat mosdójában pedig mindössze hét fokot mérnek,

írja a 444. A fekvőbeteg-ellátás több osztályon gyakorlatilag leállt, a pácienseket már november 21-én, pénteken elkezdték hazaküldeni. A krónikus osztályról nem küldhették haza a betegeket; a többnyire rossz állapotú embereket máshová szállították át. Úgy tudni, a fűtés a december 1-jei héten sem áll majd helyre.

Egy orvos a helyzetet így vázolta:

„Az összesen több mint nyolcvan ággyal működő két reuma és két rehab osztályon már csak négy-öt fekvőbeteg maradt, a többieket elküldték.

Sok izületi beteg van itt, őket a hideg különösen rosszul érintené. Vannak halasztható fizioterápiás kezelések, de rossz állapotú fekvőbetegek is voltak. Az immunbetegeknél különösen fontos lehet, hogy időben hozzájussanak a citosztatikus kezelésekhez.”

A kialakult helyzet miatt a kórház vezetése több osztályon is azt kérte a dolgozóktól, hogy vegyék ki a maradék szabadnapjaikat.

Egy dolgozó szerint „azt már tudjuk, hogy fűtés a jövő héten sem várható, szerdán pedig jött egy köremail arról, hogy aki tudja, inkább vegye ki a még bent lévő szabadságát. Ez alapján ebben az évben már kevesebb orvos lesz az érintett osztályokon, pedig a szakdolgozóhiány már korábban is nagy volt, ami már helyenként nehezítette az ellátást.”

A probléma november 20-án kezdődött az Árpád fejedelem úti épületben. Az intézmény főigazgatója november 24-én még arról tájékoztatott, hogy a hibát megtalálták és cserélik a korrodálódott csöveket, a helyzet azonban azóta sem oldódott meg.

Belső információk szerint a dolgozók egymásnak ellentmondó üzeneteket kaptak a javításról, ami után a rendszerben ismét nyomásesést tapasztaltak. A kórházban attól tartottak, hogy az elektromos hálózat nem bírná el a hősugárzók tömeges használatát, ezért csak azokban a kórtermekben tudtak fűteni, ahol van légkondicionáló.

A Betegápoló Irgalmasrend által fenntartott, mintegy 484 ágyas kórházban 2021-ben több mint 20 milliárd forintból új szárnyat építettek és részleges felújítást is végeztek, a hetvenes évekbeli tömbök korszerűsítése azonban elmaradt.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk