Megválasztása előtt többször is kritizálta Trump politikáját XIV. Leó pápa

Hétfőtől Pécsen és Debrecenben is elsőfokú vízkorlátozás lépett életbe a hetek óta tartó hőség és aszály miatt, a lépés egyebek mellett a kerti locsolást, a medencék feltöltését és az autómosást is tiltja.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere azzal indokolta a döntést, hogy az ország teljes területén harmadfokú hőségriasztás van érvényben, rendkívüli aszályvédelmi készültség lépett életbe, és a felszíni vizek vízállása is kritikusan alacsony. Debrecenben az intézkedés visszavonásig érvényes.

Debrecen önkormányzata a helyi vízmű javaslatára döntött a korlátozásról a zavartalan ivóvízszolgáltatás biztosítása érdekében - közölték. A hajdúsági városban arra is figyelmeztettek, hogy a korlátozások figyelmen kívül hagyása szélsőséges helyzetben akár az alapvető vízhasználat biztonságát is veszélyeztetheti.

Debrecenben azt is közölték, hogy a magán- és közületi strandok, fürdők, wellness szállodák medencéinek vízcseréjét is át kell ütemezni a víziközmű-szolgáltatóval egyeztetett időszakra.

Az egész országot sújtó, rendkívüli hőhullám miatt az országos tisztifőorvos már korábban elrendelte a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást, és számos településen korlátozták a vízhasználatot. A korlátozások korábban többek között a fővárosi agglomerációt és a Dunántúlt érintették.

A Facebookon adott helyzetjelentést Magyar Péter kormányfő a Paksi Atomerőműről és a Duna vízszintjéről. A miniszterelnök elmondta, hogy a folyó vízállása továbbra sem érte el azt a kritikus szintet, ami az erőmű azonnali leállítását szükségessé tenné.

A kormányfő azt is írta, hogy az időjárási modellek jelenleg valamivel pozitívabb forgatókönyvet mutatnak az erőmű hűtésében elengedhetetlen folyó várható vízállásáról, mint korábban.

Majd leszögezte, hogy „Mindenki a működés fenntartásán dolgozik”.

Magyar Péter tegnap még arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű leállása akár már hétfőn megtörténhet. Azonban ma már azt mondta, hogy hétfőn és kedden valószínűleg még tud működni az erőmű.

Víztakarékosságra szólította fel hétfőn a horvátországi Krk városa és a sziget hat önkormányzata a lakosságot, a vállalkozásokat és a turistákat, miután a tartós aszály miatt az elmúlt négy évtized egyik legalacsonyabb vízszintjét mérték a helyi vízbázisokon. A közös közlemény szerint a Ponikve-tározó vízszintje július 31-én mindössze 17,4 méterrel volt a tengerszint felett. A csaknem negyven éve működő tározóban ennél alacsonyabb értéket eddig mindössze kétszer, 1989-ben és 2012-ben mértek, akkor azonban a sziget vízfogyasztása jóval elmaradt a jelenlegitől.

Az önkormányzatok arra kérik a fogyasztókat, hogy a nyár végéig fogják vissza a mezőgazdasági területek, kertek és pázsitok öntözését, korlátozzák a medencék feltöltését, és mellőzzék az ivóvíz minden indokolatlan felhasználását. Krk városa, valamint Omišalj, Malinska-Dubašnica, Punat, Baška, Vrbnik és Dobrinj község legalább 30 százalékkal csökkenti a közterületi zöldfelületek öntözésére fordított vízmennyiséget, és további takarékossági intézkedéseket vezet be a kommunális szolgáltatásokban is.

A felhívás időzítése különösen kritikus, mivel a Krk szigetén éppen most kezdődik az idegenforgalmi főszezon legforgalmasabb időszaka, amikor a vízfogyasztás rendszerint eléri az éves csúcsát.

A probléma nem egyedi, vasárnap Zadarban és környékén is víztakarékossági intézkedéseket vezettek be a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt, de hatósági vízkorlátozást egyelőre egyik térségben sem rendeltek el.

A mostani vízhiányt elsősorban a téli és tavaszi csapadék elmaradása okozza. Az idén mintegy 30 százalékkal kevesebb eső esett a szokásosnál: március és július között négyzetméterenként 223 liter csapadék hullott, szemben az ilyenkor megszokott mintegy 450 literrel.

Szakértők szerint a hasonló esetek egyre gyakoribbak lesznek a klímaváltozás következtében, ami a vízkészletekkel való tudatosabb gazdálkodást teszi szükségessé. A krki önkormányzatok most abban bíznak, hogy a lakosság és a turisták önkéntes jogkövetésével elkerülhető lesz a szigorúbb korlátozások bevezetése, ami a sziget 1986 óta tartó vízbiztonsági sikertörténetének végét jelentené.

Telefonleadással indult, sértegetéssel folytatódott, de konkrét, határidős intézkedések bejelentése nélkül ért véget a Sándor-palotában tartott rendkívüli egyeztetés az országot sújtó energiaválságról – erről Bóka János Fidesz- és Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető számolt be hétfőn, a megbeszélést követően.

Az egyeztetést Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő hívta össze Magyar Péter miniszterelnök és a frakcióvezetők részvételével.

A KDNP frakcióvezetője arról is beszélt, hogy a „nemzeti összefogás” jegyében összehívott kétórás megbeszélésen a miniszterelnök végig személyeskedő, bántó stílusban beszélt velük, és olyan kifejezésekkel illette őket, mint a propagandistázás, az utcai harcosozás, a pártkatonázás vagy a hazaárulás. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányfő semmilyen új, konkrét intézkedést nem javasolt, és határidőket sem jelölt meg, ezért úgy látja, az eddigi „vezetlenség állapota” fog folytatódni a következő napokban.

Mindkét politikus visszautasította, hogy a kormány a saját mulasztásainak következményeit a magyar emberekre hárítsa. Rétvári szerint a lakosságot nem lehet bűnbakká tenni: „Visszautasítom azt, hogy az emberekben azt az érzetet keltik, minthogy ők felelősek lennének bármennyire is ennek a helyzetnek az okozásáért.”

Magyar Péter korábban azt mondta az ellenzékkel folytatott beszélgetéséről, hogy konstruktív volt.