HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Akár 50 milliárd forintba is kerülhet a Paksi Atomerőmű leállítása

A miniszterelnök szerint az atomerőmű e heti teljes leállásának költsége rúgna ekkora összegre, de a lakosság nem fogja ezt megérezni, mert a kormány fenntartja a rezsicsökkentést. Vészforgatókönyvként az is felmerült, hogy újraindíthatják a többi erőművet is, akár a Mátrai Erőmű rég nem használt blokkjait is.


A kormány becslése szerint

remélhetőleg 50 milliárd forintnál kevesebbe fog kerülni a Paksi Atomerőmű e heti teljes leállásának kezelése

– közölte Magyar Péter miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatón. Hozzátette, az 50 milliárd forint egy elsődleges, hozzávetőleges becslés, amit kellően bőnek tart. A pontos szám a tényleges fogyasztástól és az energiaimport árától függ majd, ezt az MVM fogja kiszámolni.

A kormányfő szerint a fogyasztóknak a költségeket nem kell megérezniük, a rezsicsökkentést a kormány fenntartja, sőt a tűzifára is kiterjeszti.

Az ellátásbiztonság érdekében hétfőtől minden érintett cég beindítja a vállalt önkéntes fogyasztáscsökkentést és -átütemezést. Magyar Péter szerint ha ez nem bizonyulna elegendőnek, „akkor az állam kész beavatkozni az energia-egyensúly fenntartása érdekében”.

Vészforgatókönyvként az is felmerült, hogy ha zavar keletkezne az importban, újraindíthatják a többi erőművet is, akár a Mátrai Erőmű rég nem használt blokkjait is.

A miniszterelnök kitért azokra a terjedő hírekre is, amelyek szerint Németország vagy Ausztria duzzasztókkal fogná vissza a Duna vizét. Mint mondta,

aki ilyesmit terjeszt, az „hazudik és zavart kelt”, és megtéveszti a saját választóit is. Mindenhol napok óta rekordalacsony szinten van a víz.

Szerinte a jelenlegi helyzet teljesen más, mint az 1983-as paksi probléma volt, mivel akkor a mostaninál több mint egy méterrel magasabb volt a vízállás, és az erőmű is jóval kevesebbet termelt.

Magyar Péter úgy véli, ha az előző kormány felkészült volna, építettek volna víztározókat, energiatároló kapacitást bővítették volna, és a szélerőműveket is megépített volna, akkor az ország most kedvezőbb helyzetben lehetne.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a kabinet vízügyi stratégiát készít, és tervei vannak az energiatároló kapacitás bővítésére, valamint szélerőművek építésére is. Azt ígérte, a politika a szakértők meghallgatása után hozza meg a döntéseket. „Mi hagyni fogjuk a szakmát dolgozni” – mondta.

Ismét hangsúlyozta, hogy az ország a „legkritikusabb öt nap” előtt áll, és megköszönte a társadalomnak az eddigi helytállást a fogyasztás mérséklésében. „Szeretném mindenkinek megköszönni, amit az utóbbi napokban tett” – fogalmazott.

A sajtótájékoztatót azután tartották, hogy Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a miniszterelnökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel egyeztetett hosszasan. Az államfői jogköröket gyakorló házelnök azt mondta, nagyon pozitívnak értékeli a megbeszélést. Ezt Magyar Péter is megerősítette, aki szerint az egyeztetés eredményes és konstruktív volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az augusztus 8-i munkanap elhalasztását kéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A kamara azt javasolta a kormánynak, hogy halasszák szeptemberre az augusztus 8-i, szombati munkanapot. A lépés célja a villamosenergia-hálózat terhelésének azonnali csökkentése a rendkívüli hőségben.


Miközben a hőség és az alacsony dunai vízszint miatt feszegeti a határait a magyar energiarendszer, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendkívüli lépést sürget: tolják szeptemberre az augusztus 8-i, ledolgozós szombati munkanapot, hogy azonnal csökkenjen a hálózat terhelése. A kamara hétfőn egy átfogó javaslatcsomagot küldött meg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az energiaválság kezelésére – írja a Világgazdaság.

Ennek legfontosabb és legsürgősebb eleme, hogy a kormány helyezze át az augusztus 8-i, szombati munkanapot egy szeptemberi szombatra.

A lépés célja, hogy a rendkívüli időjárási körülmények közepette csökkentsék az ország villamosenergia-terhelését, miközben a kieső munkanapot később pótolnák. A kamara szerint a beavatkozásoknak fokozatosnak és arányosnak kell lenniük, először az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést szorgalmazzák. Kötelező korlátozásokat csak végső eszközként, előre ismert szabályok és gyors kompenzáció mellett vezetnének be.

A javaslatcsomag ágazatonkénti ajánlásokat is tartalmaz. A kereskedelemben a rugalmas nyitvatartást, a klímaberendezések időzített működtetését és a reklámvilágítás mérséklését javasolják, valamint a nem létfontosságú fogyasztók, például a mozgólépcsők lekapcsolását.

A szolgáltató szektorban az irodai energiafelhasználás csökkentését, az otthoni munkavégzés előnyben részesítését és a nagy energiaigényű informatikai feladatok csúcsidőn kívülre ütemezését ajánlják.

Az ipari vállalatok számára a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását tartják indokoltnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted vissza Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes tájékoztatóját
A miniszterelnök és az államfői jogköröket gyakorló házelnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel egyeztetett az energiakrízis kapcsán. A hosszúra nyúlt megbeszélés után sajtótájékoztatót tartottak.


A tájékoztatót itt nézheted vissza:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
112 milliárdot spórolt a költségvetés Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségén
A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó sztrádakoncessziós cég kevesebb díjat kapott 2026 első félévében. Ez a tétel is hozzájárult ahhoz, hogy a büdzsé júniusban 424 milliárdos többletet ért el.


„A gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj esetében egyes júniusra tervezett kifizetések nem valósultak meg” – írt a Pénzügyminisztérium részletes júniusi jelentésében. Ennek is köszönhető, hogy a költségvetés 424 milliárd forintos többlettel zárta a júniust, az első féléves hiány pedig 3,4 ezer milliárd forintra mérséklődött.

Az állam az év első hat hónapjában összesen 223,4 milliárd forintot költött a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó sztrádakoncesszióra, valamint az M5 és M6 autópályákra, ami 112 milliárd forinttal kevesebb a 2025-ös év azonos időszakához képest

– mutatott rá a HVG. A meglepően jó júniusi egyenleghez hozzájárult az is, hogy közel 150 milliárd forint osztalék folyt be állami cégektől, például a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-től. Azt, hogy pontosan miért maradtak el a tervezett koncessziós kifizetések, még nem tudni.

A Pénzügyminisztérium a kérdésekkel a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz irányította a HVG-t, a szaktárca azonban még nem reagált a megkeresésre. A koncessziós társaság, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. sem kívánt válaszolni, és szintén a minisztériumot ajánlotta. Vitézy Dávid közlekedési miniszter és Magyar Péter miniszterelnök is többször jelezte, mennyire elégedetlenek a 35 évre szóló konstrukcióval.

A koncesszió miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik, ami jogalapot adhat az államnak a szerződés felbontására. Németh Tamás, az MKIF vezérigazgatója korábban arról beszélt a HVG-nek, hogy a szerződés megszakítása nem lenne egyszerű, de megfelelő feltételek esetén nyitottak a módosításra.

A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó cégek által elnyert, 35 évre szóló autópálya-koncesszió 2022. szeptember 1-jén indult el, és azóta is folyamatos viták tárgya. Az MKIF Zrt. végzi a hazai gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését és fejlesztését. Az Európai Bizottság 2025. július 17-én küldött kiegészítő felszólító levelet a koncesszió odaítélésének módja és a rendkívül hosszú, 35 éves időtartam miatt. A Tisza-kormány hatalomra kerülése után Vitézy Dávid közlekedési miniszter átvilágítást rendelt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Földrengés volt kora reggel Horvátországban
A magyar határtól nagyjából 145 kilométerre lévő Petrinja mellett pattant ki a 2.9-es erősségű rengés. A térségben 2020. decemberében volt egy súlyos, földrengés, amelynek akkor halálos áldozatai is voltak.


Földrengés volt Horvátországban – olvasható a Földrengés.hu oldalán.

A rengés paramétereit a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda automata rendszere határozta meg a HUN-Reng virtuális szeizmológiai hálózat mérései alapján.

Eszerint

augusztus 3-án 06:54 órakor 2.9-es erősségű földrengést észleltek Petrinyától 10 kilométerre délkeletre.

A rengés 6 kilométeres mélységben pattant ki.

Petrinyán 1880 óta a legsúlyosabb pusztítást a 2020. december 29-i, 6,3-as erősségű földrengés okozta, amelynek halálos áldozatai is voltak, és utórengések azóta is előfordulnak a térségben. A város akkor súlyos károkat szenvedett, épületek dőltek össze, és a rengést Magyarországon is érezni lehetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk