Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében - jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban.

A találkozó zárónyilatkozata szerint

Charles Michel tájékoztatása szerint

Az orosz olaj kivitelének tilalma "hatalmas finanszírozási forrást vág el" Moszkva hadigépezetétől - húzta alá.

A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja "más kemény intézkedéseket is tartalmaz", köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.

Charles Michel üzenetében - Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva - azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt - emelte ki.

- fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.

Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. "Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez" - tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel "figyelemre méltó eredménynek" nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: "az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól". Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.

A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy

Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.

Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte:

Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó - elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező - mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.

Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: "Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat". Hangoztatta: "Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon".

Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül "nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen".

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője levelet írt Orbán Viktornak, melyben egy kérdést tett fel. A dokumentumot a közösségi oldalán is megosztotta, azzal a megjegyzéssel:

„Egy érdemi kérdés Orbán Viktorhoz: Az elmúlt napok kormányzati megnyilatkozásai után minimális elvárás, hogy erre érdemi és megnyugtató választ adjon. A mai napon el is küldtem neki az alábbi dokumentumot. Önök szerint mit fog válaszolni, ha válaszol egyáltalán?”

A levélben pedig azt írja:

A politikus vélhetően a miniszterelnök többek között hétfőn a parlamentben elmondott beszédében is hangoztatott véleményére reagált. A kormányfő szerinte kizárólag a brüsszeli szankciós politika az oka a kialakult gazdasági válságnak.

Megdöbbentő pusztítást okozott a Fiona hurrikán a Dominikai Köztársaságban is.

A durva vihar ráadásul hatalmas esőzésekkel, árvízekkel is komoly károkat okozott Puerto Ricóban.

A Borsonline-nak a második évad bronzérmese, Kempf Zozo azt mondta:

„A közösségi oldalakon láttam, hogy a mexikói műsorvezető bemutatja a pusztítást, ha jól tudom, a pályák 90 százaléka odaveszett. El sem tudom képzelni, mi lett volna, ha akkor történik ez, mikor mi voltunk kint. Főleg a faházban. Sajnálom a pályákat, nehéz lesz visszaépíteni, de biztos vagyok benne, hogy még szebb lesz, mint volt. Szerencsére, mikor mi voltunk ott, nem volt ilyen hatalmas vihar. Az eső viszont nagyon tudott ömleni, volt, hogy a faházban arra ébredtem, hogy a deszkák között csöpög a víz a fejemre” – mesélte.

VIDEÓ: A pusztításról

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Exatlón México (@exatlonmx) által megosztott bejegyzés

A műsor helyszínén készült felvétel mellé azt írták, hogy az Exatlon még a zord időjárás sem gátolhatja meg. Nekiálltak az újjáépítésnek, és hamarosan újra várják a játékosokat. Bíznak benne, mielőbb felhangozhat: Kezdődjön az Exatlon!

Hetvenkét éves korában elhunyt Axt László, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Jászai Mari-díjas artistaművész - közölte a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ.

Axt László artista dinasztia tagjaként, lakókocsiban látta meg a napvilágot, édesapja, a "Nagy Ervinó" volt a példaképe, tőle örökölte a trapéz iránti szeretetét is.

Axt László artista pályáját testvérével, Jánossal közös fejenállás egyensúlyozó produkcióval kezdte, majd a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat szakemberei szerződést ajánlottak nekik a Fővárosi Nagycirkuszban.

A művész 1970-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, Eötvös Ibolyával, akivel Duo Axt néven trapézszámmal világszerte, a legnevesebb cirkuszokban kápráztatták el a közönséget, többek között 8 éven át az amerikai Ringling Circusben. 1989-ben első helyezést értek el a Varsói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

Axt László nevéhez fűződik a veszélyes, egyszemélyes saroktrapézszám, amelyet az 1984. március 1-jén bekövetkezett balesete miatt hagyott abba. Az egész ország drukkolt a bámulatos artistaművész felépüléséért, aki gyógyulását követően visszatért a magasba.

Egy ideig A Három Axt néven lépett fel feleségével és lányával, a Porond Csillaga-díjas és többszörös cirkuszfesztivál-díjas Axt Elizabeth-tel. Apa és lánya 1994-től 1996-ig Duo Axt néven varázsolta el a közönséget, majd László abbahagyta az aktív munkát, de éveken át otthonában tanította a leendő artistaművészeket.

Mint írják, Axt László, a "kopftrapéz királya" szeptember 25-én hunyt el. "Kitartása, precizitása, szerénysége, szorgalma, bátorsága és elhivatottsága példaértékű. A Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúzik Axt László artistaművésztől" - áll a közleményben.

Az eddigi adatok alapján jelentősen rontottak a jegybanki szakemberek a várakozásaikon. Ez pedig a nyugdíjasok számára sem jó hír - írja az Mfor.

A nyugdíjakat ugyanis a törvény szerint a várt infláció mértékével emeli a kormány. Ha ez elmaradna a tényleges inflációtól, akkor novemberben korrekciót hajt végre a kormány. Ez biztos szükséges lesz, a kérdés, hogy az augusztusi állapotnak megfelelően 10,7 százalékig korrigálnak-e, vagy figyelembe veszik az őszi hónapokra vonatkozó előrejelzéseket is, ami már a 20 százalékot is meghaladhatja.

A portál Varga Mihály előadása alapján úgy véli, hogy a kormány 14 százalékos éves inflációval számolhat. Vagyis 5,1 százalékos kiegészítés lenne indokolt.

A jövő évre vonatkozó számítások szerint pedig a kormánynak akár 10 százaléknál is nagyobb mértékben kellene emelnie a nyugdíjakat.

Az infláció mellett a gazdasági növekedés mértéke is fontos tényező a nyugdíjak emelése szempontjából. Ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot fizet a kormány. Idén júniusban a jegyban 4,5-5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezt már módosította, és 3-4 százalék közé teszik. Jövőre pedig már csak 0,5-1,5 százalék közötti bővülést lát reálisnak a jegybank.

- írja a portál.

Az Mfor véleménye szerint ez különösen rossz hír lehet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjemelés metódusa egyáltalán nem kedvez számukra, mert jelenleg 8,9 százalékkal emelt nyugdíjakból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a válság miatt igen nagy szükség lenne a nyugdíjprémium nyújtotta pluszjuttatásra.