prcikk: Megszólalt a testvérét AstraZeneca-oltás után vérrögképződés miatt elveszítő angol nő | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Megszólalt a testvérét AstraZeneca-oltás után vérrögképződés miatt elveszítő angol nő



Valójában minden gyógyszer, amit használunk az előnyök és a kockázatok kényes egyensúlyán alapul. Így aztán a családi tragédiájuk ellenére határozott meggyőződése, hogy mindenkinek fel kell vennie az AstraZeneca első és második oltását is, ha lehetősége van rá.

Dr. Alison Astles kiemelte: akinek az AstraZeneca-oltást követő 28 napban elhúzódó fejfájása van, vagy betegnek érzi magát, mielőbb kérjen segítséget. Azt ugyanis soha nem tudja már meg, ha a bátyja előbb ment volna orvoshoz, túlélhette-e volna a trombózist. Mire ugyanis kórházba került, "katasztrofális agykárosodást" szenvedett.

2021. március 31-ig 79 vérrögképződéses esetről tudnak az Egyesült Királyságban, ezek közül 19 végződött a beteg halálával. Mindeközben országszerte már több mint 20,2 millió AstraZeneca-vakcinát adtak be.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a csádi elnök Orbánnak írt levele: fegyveres terrorista csoportok ellen is bevetettek volna magyar katonákat
A Telex birtokába került a csádi elnök 2023-as meghívólevele, amely a magyar katonák telepítésének jogalapja lett volna. A dokumentum szerint a Honvédség tagjai szükség esetén közvetlen harci beavatkozást is végrehajthattak volna, és engedélyt kaptak a halálos erő alkalmazására.


A magyar katonákat szükség esetén a fegyveres terrorista csoportok elleni közvetlen beavatkozásra is bevetették volna Csádban – derül ki a csádi elnök 2023-ban Orbán Viktornak küldött, eddig titkos leveléből, amelynek egy részletét a Telex hozta nyilvánosságra. A dokumentum azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez adta volna a hivatalos jogalapot a magyar Honvédség csádi tartózkodásához.

A levél szerint Mahamat Idriss Déby Itno elnök arra kérte a magyar kormányt, hogy

„biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre”.

A dokumentum egyértelműen fogalmaz a feladatokról: a magyar erőknek a terrorista csoportok elleni küzdelemben kellett volna segíteniük, ami „szükség esetén közvetlen beavatkozással is” járhatott volna.

A magyar katonák emellett jogot kaptak volna az erőalkalmazásra, „beleértve szükség esetén a halálos erőt is”.

„Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával”

- írta a csádi elnök Orbánnak.

A kiszivárgott kormányelőterjesztésből az is kiderül, hogy

a Miniszterelnöki Kormányiroda a levél szövegét törlésre javasolta a minősített határozat tervezetéből, mondván, „nem szükséges minden információ megjelenítése”.

A dokumentumot a kormány korábban többször emlegette, de annak tartalmát még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.

A magyar fél a jelek szerint komolyan készült a harci feladatokra. A lap azt állítja, hogy a tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna az afrikai országba, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.

A misszió terve végül mégsem valósult meg. Bár a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a 2023-ban elfogadott parlamenti felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, az végül nem ment át a kormányon. A felhatalmazás 2025 végén lejárt, magyar csapatok pedig nem mentek Csádba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban úgy fogalmazott, a feltételek és a biztonsági garanciák mára megváltoztak, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz”.

A misszió kockázatait növelte a rendkívül instabil helyi helyzet. Csádot 2021-ig Idriss Déby vezette, akit végül felkelők gyilkoltak meg. Utódja a fia lett, ő hívta be a magyar csapatokat.

Az afrikai országban az összecsapások folyamatosak, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet a csádi hadsereg 40 tagját ölte meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a korábbi gyarmattartó, Franciaország csapatait 2025 elején kirakták Csádból, és félő volt, hogy az orosz Afrika Corps (mely a rettegett Wagner-csoport hasonlóan brutális utódja) bevonulhat a helyükre - ahogy azt tették a Száhel-térség több országában már.

Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Pálinkás Szilveszter honvédszázados egy interjúban arról beszélt, a misszió Orbán Gáspár projektje volt, a tervezésénél pedig 50 százalékos harcértékvesztéssel számoltak, ami 200 katonából 100 halottat jelentett volna.

A vádakra a kormány és a katonai vezetés is reagált. Orbán Viktor a századosról azt mondta, „nem lenne a Pálinkás úr helyében”, utalva arra, hogy a katonai szabályok vonatkoznak rá. A Honvédség vezérkari főnöke pedig azt mondta, nincs politikai döntés a csádi műveletről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét
Az űrhajós a választás előtti napon fordult a magyarokhoz, a kölcsönös tisztelet fontosságára hívva fel a figyelmet. A bejegyzésben Jurij Gagarin űrrepülésének évfordulóját állította párhuzamba a magyarok előtt álló sorsdöntő választással.


Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, egy nappal a választás előtt, az űrhajózás világnapjának előestéjén tett közzé egy Facebook-posztot, amelyben a szavazáson való részvételre és a kölcsönös tiszteletre buzdít. Az űrhajós Jurij Gagarin 65 évvel ezelőtti, történelmi repülését állítja párhuzamba a magyarok előtt álló döntéssel.

Bejegyzését változtatás nélkül közöljük:

„Április 12. az űrhajózás világnapja. 65 évvel ezelőtt Jurij Gagarin első emberként ezen a napon járt a világűrben. A világ tudományos közössége, az űrkutatók és a világűr felfedezése iránt elkötelezett emberek sokasága ezen a napon ezt ünnepli. Az a nap 65 évvel ezelőtt megváltoztatta a történelem menetét.

Idén, mi magyarok, azonban valami mást is ünnepelhetünk ezen a napon. Azt, hogy újra véleményt mondhatunk hazánk jövőjéről. Szavazatunkkal hozzájárulhatunk és részt vállalhatunk Magyarország sorsának alakításából. Közös felelősségünk, hogy ez a gyönyörű ország ne a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet, és ne a megosztottság, hanem a közös sikerek országa lehessen. Hogy egymás felé ne bizalmatlanságot, hanem tiszteletet sugározzunk.

És az is, hogy európai és észak-amerikai szövetségi partnereink felé demokratikus elköteleződést, bizalmat és együttműködést mutassunk.

A közhatalom sorsáról közvetlenül leghamarabb, valószínűleg csak négy év múlva lesz lehetőségünk dönteni.

E döntésünket legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint egy fejlődő Magyarország érdekében hozzuk meg. Tudnunk kell, hogy ebben a reményben fognak szavazni magyarok milliói, bárkit is támogassanak. Én legalábbis így fogok szavazni, reménnyel telve. Éppen ezért tisztelnünk kell minden döntést, véleményt akkor is, ha az eltér a sajátunktól.

Az nem járható út, ha egymáshoz kizárólag pártpolitikai érdekeknek megfelelően viszonyulunk. A gyűlölködésre nem lehet nemzetet, hazát építeni. Mindannyian magyarok vagyunk.

Tavaly megtiszteltek azzal, hogy egy emberként álltak mögöttem.

Kérem, most álljanak ki Magyarország mellett azzal, hogy elmennek szavazni és a legjobb belátásuk szerint leadják a voksukat.

Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét.

"Ne feledjük, másnap mindig felkel a Nap és ugyanabban az országban fog mindannyiunkra sütni. Sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszthatna.””


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így gyülekezik a tömeg Magyar Péter debreceni kampányzáró beszédére
A Tisza Párt elnöke szabályosan felszántotta tavasszal az országot. Volt olyan nap, hogy hétnél is több településen mondott beszédet.


Szombaton este hattól tartja kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A debreceni kampányzárón így gyülekezett a tömeg nem sokkal Magyar beszéde előtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Magyar Péter debreceni kampányzáróját
Debrecenben zárja a kampányt a Tisza Párt. Magyar Péter a Fidesz egyik legfontosabb vidéki fellegvárában lép utoljára színpadra a választás előtt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 11.



Szombaton este hatra hirdette meg kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A kampányzárót itt lehet élőben nézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: