Hamarosan jöhet az a kormánybejelentés, ami átrendezheti a magyar munkaerőpiacon a fizetéseket
A rendelet értelmében a dolgozók több pénzt vihetnek haza, ami növelheti a fogyasztást, a cégek esetében pedig csökkenhet a profit, aminek eredményeként a szervezetek hatékonyságnövelésre, fejlesztésre és beruházásra lesznek „kényszerítve”.
Bár még nincs hivatalos döntés, az Index tájékoztatása szerint két fontos kormányrendelet-módosítás készülhet, ami mindent átírhat a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Magyarországon nagyjából egymillióan keresnek ezek szerint a bérek szerint, így nem is kérdés, miért lenne hatalmas jelentőségű ez a megegyezés.
A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, egy hároméves terv keretében. A versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalt egy kormányrendelet-tervezetet, ami a Stratégiai Kabinet elé került, amit Gulyás Gergely vezet. Akár napokon belül megszülethet a döntés, amit gyorsan ki is hirdethetnek.
Az egyik munkáltatói szervezet vezetője szerint
a cél az, hogy 2025-től fokozatosan elkezdjék felzárkóztatni a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékához, és 2027-re érjék el ezt a szintet. Ez lesz az új viszonyítási alap.
A rendelet másik részének értelmében a minimálbér tárgyalásoknál az előző négy negyedév átlagkeresete lenne az irányadó, például ha októberben kezdődnek a tárgyalások, akkor onnan kellene visszafelé számolni. Ez nem egy automatikus folyamat lesz, a tényezőket a gazdasági adatok alapján módosíthatják.
A forrás szerint a béremelések élénkíthetik a gazdaságot: a dolgozóknak több pénzük lesz, ami növeli a fogyasztást, bár ez a cégek profitját rövid távon csökkentheti. De így a vállalatok hatékonyságnövelésre, fejlesztésekre és beruházásokra lesznek „kényszerítve”.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – összegezte a lap.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször hangoztatta, hogy emelni kell a minimálbéreket. Szerinte viszont az Eurostat uniós rangsorában Magyarország azért áll az utolsó előtti helyen, mert rossz mutató alapján mérik. A miniszter szerint a "valódi" képet az úgynevezett effektív minimálbér mutatja, ami a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga. Nagy kiemelte, hogy a garantált bérminimum más uniós tagországokban nem létezik, így ha pontos összehasonlítást akarunk, ezt is figyelembe kell venni. Ha így számolunk, már a 17. helyen vagyunk az EU-ban, megelőzve például Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.
„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”
– nyilatkozta korábban Nagy István.
