Megszerezte a sajtó az OLAF jelentést Tiborcz István és Simicska Lajos nagy üzletéről
"A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben" - így kezdi a 24.hu az Eliosról szóló cikkét.
A lap azt írja: megszerezték az ügyben vizsgálódó Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentését, amiben az Elios pályázati sikereinek hátterét vizsgálták a 2009 és 2014 között kiírt, uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.
Az Eliost Erdei Bálint és Tiborcz István alapították, eredetileg ES Holding Zrt. néven. "Induláskor a cég nagyon pici volt, összesen ketten dolgoztunk benne. Az elején így mindenki mindennel foglalkozott. Nem voltak leosztva a szerepek, mindenesetre én sokkal inkább az operatív irányítással foglalkoztam, István pedig a stratégia finomhangolásával." - emlékezett vissza a kezdetekre Erdei Bálint a Vs.hu-nak adott interjújában.
Közvilágítással és a díszvilágítással kezdtek el foglalkozni, és annak is az energiahatékony, LED-es formájával. 2010 őszén a Közgép is megjelent a tulajdonosok között.
Az Elios többségi tulajdonosa 2012 februártól 2013 júniusig az E-OS Zrt. volt, amely a Közgéphez, vagyis Simicska Lajos birodalmához tartozott. Tiborcz István, Orbán Viktor veje a Céginfó szerint 2009-től megszakításokkal egészen 2014-ig volt résztulajdonos a cégben.
A uniós jelentésben számos szabálytalanságot találtak azokban a közbeszerzésekben, melyeket az Elios megnyert. Összesen 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet. Az OLAF komplett jelentést készített a lehetséges visszaélésekről,
amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt.
A jelentésből kiderül, az Elioshoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében,
17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építethettek ki.
Az uniós vizsgálat szerint 2012-ben a LED-es közvilágításra vonatkozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek kizárólag az Elios vagy konzorciuma feleljen meg. Más hasonló esetekben többnyire csak azt szokták kikötni, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos tapasztalat, ami abban az időben kizárólag az Elios-nak volt.
Nem ez volt az egyetlen probléma - a jelentés szerint a pályázatoknál visszatérő „rendszertelenségek” jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.
A pályázatotban például megkérték a jelentkezőket, hogy számolják ki azt, milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.
Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.
A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ekkor a képletben használt 50 ezer világított órát átírták 100 ezerre.
És hogy hol a trükk?
"A valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak.
Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte" - írja a portál.
Hozzáteszik: ezek alapján minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.
Mindezeken túl a konkurens ajánlatokkal sem lehetett minden rendben. Az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írhatta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva. Erre abból következtetnek, hogy a második és harmadik legjobb ajánlat majdnem minden esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától.
A 17 pályázatnál feltárt ügyek az OLAFszerin a költségvetési csalás gyanúját vethetik fel a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is - írja a 24.hu.
