Megszavazták Trump jelöltjét főbírónak a republikánusok a szenátusban

A németországi Lidl üzleteiben már nem ingyenesek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használt eldobható műanyag zacskók. Ezeket eddig ingyen lehetett elvinni, mostantól azonban külön díjat számolnak fel értük – írja a Világgazdaság.

A vásárlók ezeket az úgynevezett „szatyrokat” használják például paradicsom vagy alma csomagolására. A T-Online szerint

Egy zacskó körülbelül 4 forintba kerül.

A portál arról is beszámolt, hogy nemcsak a Lidl vezette be ezt a változást. A Kaufland üzleteiben is fizetni kell már ezekért a zacskókért. A két üzletlánc a Schwarz csoporthoz tartozik, ezért a változás nem volt meglepő.

A cikk szerint az Aldi vásárlóinak is külön kell fizetniük a zöldséges zacskókért, de az Edeka, a Rewe, a Netto és a Penny üzleteiben egyelőre még nem vezették be ezt a díjat.

Korábban a Tesco is bejelentette, hogy megszünteti az ingyenes eldobható zacskók használatát a zöldség-gyümölcs osztályon. Ehelyett többször használható, biológiailag lebomló zacskókat és úgynevezett újrazsákokat vezettek be.

Hepatitis A-járvány terjed Magyarországon, jelentősen megnőtt a fertőzöttek száma – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az adatok szerint januárban és februárban az előző év azonos időszakához képest hétszeresére nőtt a jelentett esetek száma.

A hepatitis A-vírus okozta megbetegedés a fejlett országokban ritka, míg a fejlődő országokban jellemzően gyermekbetegségként fordul elő. A vírus általában fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel vagy ételek fogyasztásával terjed, de ritkább esetekben szexuális úton is átadható.

Az NNGYK arra kérte az egészségügyi szakembereket, hogy a betegek ellátásánál gondoljanak a hepatitis A fertőzés lehetőségére, és tájékoztassák az érintetteket a vírus terjedéséről és a megelőzési lehetőségekről. A kockázati csoportokba tartozóknak ajánlott a hepatitis A elleni védőoltás, amely gyógyszertárakban vényre, térítés ellenében elérhető. Különösen veszélyeztetettek azok, akik fertőzött szubtrópusi vagy trópusi országokba utaznak, illetve olyan helyeken élnek, ahol rosszak a higiéniai körülmények.

Az alapbetegséggel élők, például a hemofíliások, valamint a krónikus hepatitis B- vagy C-vírushordozók szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az intravénás kábítószer-használók szintén a kockázati csoportba tartoznak.

Előfordulhat tünetmentes lefolyás is. A betegség specifikus kezelést nem igényel, legtöbbször magától gyógyul. ​A betegség diagnózisa vérvizsgálattal történik, amely kimutatja a vírus ellen termelődött antitesteket. A betegek többsége néhány hét alatt felépül. Súlyos esetekben azonban kórházi kezelésre lehet szükség, különösen időseknél vagy már meglévő májbetegség esetén.

Az NNGYK hangsúlyozza, hogy a megelőzés érdekében fontos a higiéniai szabályok betartása. További tudnivalók és megelőzési tanácsok az NNGYK honlapján találhatók.

(via 24.hu)

Kiakadt Vitézy Dávid, miután a Párbeszéd fővárosi frakciója azt javasolja, hogy szivárványszínű legyen a Kolosy téri Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom díszvilágítása.

A Barabás Richárd frakcióvezető által jegyzett előterjesztés indoklásában úgy fogalmaznak, hogy a szivárvány a Biblia egyik legősibb és legszentebb jelképe. Illetve, hogy a templom szivárványszínű kivilágítása nem politikai gesztus, hanem a teológiailag is helyes és méltó kifejeződése az evangéliumi üzenetnek: Isten szeretete mindenkié.

A javaslat kapcsán Vitézy kedden azt írta a Facebook-oldalán:

A fővárosi képviselő azt is hozzátette, hogy természetesen messzemenőkig elítéli és a demokratikus alapértékekkel ellentétesnek tartja a gyülekezési jog korlátozására hozott parlamenti döntést.

„De tényleg ez volna a helyes válasz? Kivilágítani egy 269 éve épült római katolikus templomot szivárványszínűre? Tényleg a vallásukat gyakorló, templomba járó budapestieken kell kitölteni a dühét a városvezetésnek a Pride miatt? Előrevisz ez? Ettől lesz jobb hely Budapest, a kormány provokációjának fényében?”

Vitézy szerint ugyanis valóban nem más, mint provokáció, és sem a szexuális kisebbségek helyzetén, sem szabadságjogaik elfogadottságán nem segít ez a javaslat. Ő úgy látja, hogy egy ilyen provokáció csak távolít attól, hogy létrejöjjön vagy megmaradjon a világos társadalmi többség a gyülekezési jog korlátozása ellen.

„ne tegyen rá még egy lapáttal a Fidesz által provokált kultúrharcra, és ne egy templomon töltse ki az amúgy jogos dühét a demokratikus alapjogok korlátozása miatt”.

Szerinte annyi fontos ügy van Budapest előtt, ahol érdemi munkával, a közszolgáltatások javításával és a főváros fejlesztésével példát tudnak mutatni, hogy nem menjenek be abba a zsákutcába, amit a kormány szánt szándékkal kijelölt a Pride tematizálásával.

A javaslat szerdán kerülhet a közgyűlés elé.

Rendkívül kínosan érinti a magyar élelmiszeripari szereplőket, hogy

- írja az Agrárszektor.hu.

Az árréstop március 17-től lépett életbe 30 élelmiszernél, és azt jelenti, hogy a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak ezen termékek esetében.

A portál szerint a beszállítói ár könnyen kiszámolható, ha ismert a fogyasztói ár, az áfa mértéke (5, 18 vagy 27%) és a legfeljebb 10%-os árrés. Így kiderül, hogy az élelmiszeripari szereplő mennyiért adja a terméket a kiskereskedőnek.

Ha például egy termék 100 forintba kerül a boltnak, és ehhez 10 százalék árrés társul, akkor a bruttó ár 110 forint. Erre még rájön az áfa, amely sok terméknél 27 százalék, de vannak, amelyeknél csak 5 vagy 18 százalék. Az étolaj és a burgonya például 27 százalékos áfakulcs alá tartozik. A különféle áfakulcsok alapján a végső fogyasztói ár lehet 115,5, 129,8 vagy akár 139,7 forint. Mivel az árrés maximumát jogszabály rögzíti, a legtöbb esetben a boltok valószínűleg ezt a felső határt alkalmazzák. Ezért a beszállítói árak tehát viszonylag pontosan visszafejthetők.

A portál szerint a beszállítók által a kereskedőnek továbbadott termékek árait nem véletlenül titkolták korábban. Ez az új helyzet ugyanis információt jelent a külföldi gyártóknak, akik így könnyebben beléphetnek a piacra. Az is kiderülhet, hogy egyes élelmiszeripari szereplők milyen áron adnak terméket különböző láncoknak.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás azt mondta:

Az új szabályok miatt több kereskedelmi lánc már meg is kereste a beszállítókat. Ezeken a megbeszéléseken közösen próbálják áttekinteni, milyen lépéseket tehetnek a piaci gondok kezelése érdekében.

A kiskereskedők most a nem érintett termékeknél is nagyobb nyomást gyakorolnak a gyártókra. Azokon a termékeken, amelyek nem tartoznak az árrésstop alá, könnyebben tudnak árrést növelni, ha sikerül lealkudni a beszerzési árat.

Az Agrárszektor.hu szerint a szabályozás miatt nemcsak a láncok veszítenek, hanem „az ostor végül az amúgy is gondokkal küszködő magyar élelmiszeriparon csattan.”

Éder Tamás elmondta: „Az importnyomás folyamatosan jelen van, és az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen intézkedés az elmúlt időszakban az olcsó import felkutatására sarkallta a kereskedelmet, valószínűleg most ismét nő ennek az esélye.”

Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa szerint „valóban hétpecsétes titok volt” a cégek beszállítói ára. Ezt azért őrizték ennyire, mert különböző láncoknak különböző áron adták a termékeket.

A cégvezető úgy fogalmazott: „Most gyakorlatilag pucérra levetkőztettek mindenkit, kiállítottak a főtérre, és még azt is mondták, hogy forogjál körbe-körbe, hogy minden részedet hadd lássák.”

Bárány szerint ennek súlyos következményei lehetnek. Attól tart, hogy a boltok az árrésstopra hivatkozva egyre többször követelhetik majd a gyártóktól az alacsonyabb árakat, ha kiderül, hogy egy másik lánc olcsóbban jutott hozzá ugyanahhoz a termékhez.