HÍREK
A Rovatból

Megszavazták Trump jelöltjét főbírónak a republikánusok a szenátusban



A hét gyermeket nevelő Coney Barrett konzervatív és katolikus hitében mélyen elkötelezett személyiség, aki jogászként azt vallja, hogy a törvényt betű szerint be kell tartani, nem pedig értelmezni kell, majd az értelmezés alapján meghozni a döntést. Jelölését a demokraták kezdettől fogva elutasították. Részben arra hivatkoztak, hogy az elnök a választások előtt jelölte őt - amelyhez egyébként Trumpnak alkotmányos joga volt - részben pedig konzervativizmusa miatt nem támogatták a bírónőt.

Amy Coney Barrett már kedden munkába áll. Megválasztásával a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák. Elődje, a szeptemberben elhunyt Ruth Bader Ginsburg liberális bíró volt.

Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság az amerikai politika és társadalom életét befolyásoló irányadó döntéseket hoz, bíráinak megbízatása élethosszig tart. Amy Barrett a harmadik konzervatív főbíró - Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh után -, akit Donald Trump jelölt, és akit a szenátus meg is szavazott.

A demokrata párti politikusok közül sokan már hétfőn este reagáltak a szavazásra és az azt követő eskütételre.

Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje a szavazás után erősen bírálta a döntést, és azt mondta újságíróknak: "ezt nem fogjuk elfelejteni". Harris törvénytelennek minősítette a főbíró megválasztásának egész folyamatát.

Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt radikális balszárnyához sorolt képviselő a Twitteren támogatásáról biztosította a demokrata párti politikusok által megfogalmazott felvetést, hogy "töltsék fel", azaz bővítsék ki a Legfelsőbb Bíróság létszámát a konzervatív bírók "kiegyensúlyozására". Elizabeth Warren, massachusettsi demokrata párti szenátor ehhez csatlakozva kijelentette: minden megoldás szóba jöhet.

Az amerikai alkotmány nem limitálja a testület létszámát, a demokraták négy új bíró megszavazásával liberális többséget tudnának teremteni. Ezt korábban is javasolta néhány demokrata politikus, de a kiélezett kampányban eddig Joe Biden elnökjelölt nem akarta magát elkötelezni a lehetőség mellett. Annyit tudtak belőle kihúzni, hogy általánosabban és hosszabb időn át vizsgálná a bírósági reform lehetőségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Soha nem látott botrány: közel 2 milliárdos tartozás miatt indult végrehajtás a végrehajtók ellen
A végrehajtói kar tíz éve alatt még nem fordult elő ilyen ügy. Egy szoftverfejlesztési vita miatt indult a per, amely jogerős ítélettel zárult, de a pénzt azóta sem fizették ki.


A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.

A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.

A Fővárosi Ítélőtábla 2025. június 17-én jogerős ítéletet hozott. Eszerint a végrehajtóknak 1 113 985 346 forintot és kamatait kellett volna megfizetniük, ami bő 1,9 milliárd forintra rúg. A cég előzetes fizetési felhívást is küldött, de a kar nem fizetett.

A szoftverfejlesztési munka a 114 hetes tervezett idő alatt, 2019 nyaráig rendben haladt. A kapcsolat akkor változott meg, amikor Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a végrehajtói kar felügyeletét államtitkárára, Völner Pálra bízta, aki a Völner–Schadl-ügyben vádlott.

A vád szerint Schadl György, a végrehajtók korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott át Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Ezért Völner befolyását Schadl érdekei szerint használta.

Az ügyészség szerint Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy egyesek önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből származó osztalékot részben vagy egészben visszaadták neki.

A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket jogerősen elítélték. Az ügyészség szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat.

Az ügyészség beismerés esetére Schadlra tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért. Emellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást is indítványoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Leálltak a kompok Görögországban – turisták tízezrei vesztegelhetnek a kikötőkben
Olyan népszerű helyeken szünetel a szállítás a hatalmas szél miatt, mint Athén, Míkonosz vagy Kréta. A széllökések a 80-100 km/órát is elérhetik, amik az erdőtüzek elleni küzdelmet is nehezítik.


Az Égei-tenger térségében napok óta erős szél fúj, helyenként akár a 100 km/órát is elérhetik a széllökések. A Meteo.gr előrejelzése szerint Kelet-Szterea, Dél-Évia, a Kikládok és Dél-Kréta térségében különösen viharos idő várható.

Athénban a legtöbb komp a kikötőben maradt, csak a közeli szigetekre közlekednek járatok. A népszerű nyaralóhelyekre, például Míkonoszra, Pároszra és Krétára sem indulnak hajók, mivel az Égei-tenger déli részén a szél akár 88 km/órás sebességgel is fújhat.

A parti őrség arra kéri az utazókat, hogy még indulás előtt egyeztessenek a hajózási társaságokkal az új menetrendről. A kikötőkben már most több száz jármű torlódott fel a törölt járatok miatt, és több mint tízezren várják, hogy elhagyhassák a településeket.

Az erős szél nemcsak a közlekedést bénítja meg, hanem a tűzoltók dolgát is megnehezíti azokon a területeken, ahol napok óta nem esett. Több régióban – köztük Attikában, Közép-Görögországban és a Peloponnészoszon – a legmagasabb, 5-ös tűzriadó van érvényben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pályázat nélkül, a dékán unokaöccsét nevezték ki ideiglenes tanszékvezetőnek a szegedi egyetemen
Az új tanszékvezető kinevezése felháborodást keltett az egyetemen. Források szerint lett volna más alkalmas jelölt is, mégsem írtak ki pályázatot.


A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján szeptember 3-tól változás történt: Prof. Dr. Kálmán János tanszékvezetői megbízása lejárt, és ezt követően dékáni megbízatással oktatási és kutatási feladatokat lát el. A tanszékvezetői poszt így megüresedett, de pályázatot nem írtak ki – tudta meg az Átlátszó.

A rektor, Prof. Dr. Rovó László ideiglenes megbízást adott Dr. Lázár Bence András adjunktusnak. Ő a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Lázár György unokaöccse. Az egyetem szerint nem volt rajta kívül más alkalmas jelölt, de a portál forrásai azt állítják, hogy ez nem igaz.

Az adjunktus nyilvános pályáztatás esetén nem indulhatott volna, mert nincs még meg a docensi kinevezése.

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, Bene Tamás úgy fogalmazott: „A korábbi tanszékvezetőn kívül a kinevezett személyen túl nincs a tanszéken más teljes állású, orvos végzettségű, habilitált oktató, aki a feltételeknek megfelelne.”

Az atlatszo.hu megkereste az ügyben a dékánt, az egyetemet és az adjunktust is, de érdemi választ csak az intézménytől kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Trump és Putyin jövő héten találkozhat – egyre nagyobb az esély a magyarországi helyszínre?
A Sky News szerint a tárgyalásról még kevés részlet ismert, de az oroszok már benyújtották a tűzszüneti feltételeiket. Kijev továbbra is elutasítja a területátadást Moszkvának.


A Sky News úgy tudja, hogy jövő hét végére tervezik Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint a lehetséges helyszínek között szerepel az Egyesült Arab Emírségek, Magyarország, Svájc és Róma is.

A Fox News riportere szerint ugyanakkor az oroszok favoritja Budapest. Jacqui Heinrich, a csatorna fehér házi tudósítója az X-en azt írta, a Kreml Magyarországot részesíti előnyben, de még nincs döntés.

Az orosz IFAX hírügynökség Jurij Usakovra, a Kreml egyik tanácsadójára hivatkozva közölte, hogy a találkozót hamarosan megtartják. A külügyekért felelős tisztviselő szerint minden érintett fél megkezdte a részletek kidolgozását. A pontos részletek még nem ismertek, és továbbra sem tudni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz-e.

A Fehér Ház tisztviselője elmondta, hogy az oroszok benyújtották a tűzszünetre vonatkozó követeléseik listáját. Washington most megpróbálja megszerezni az ukránok támogatását, bár Kijev régóta hangoztatja, hogy nem ad át semmilyen területet Oroszországnak. Jacqui Heinrich szerint a tárgyalások adminisztratív problémákba is ütközhetnek, mivel Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges területi engedményt népszavazáshoz kell kötni Ukrajnában.

Korábban az orosz sajtó arról írt, hogy a találkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa szűkíti a lehetséges helyszíneket.

Magyarország idén április elején döntött úgy, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést Benjamin Netanjahu érkezésére időzítették, miután 2024 novemberében háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt adtak ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, hogy az ICC politikai szervezetté vált, és döntéseit „a kicsinyes politikai bosszú motiválja”.

Vlagyimir Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság, mert a gyanú szerint személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A döntés után a Kormányinfón is rákérdeztek, hogy Magyarországon letartóztatnák-e az orosz elnököt. Gulyás Gergely akkor közölte, hogy Magyarországon a magyar jogrend érvényes, így nem tudnák letartóztatni Putyint, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET: