A Fővárosi Közgyűlés szinte egyhangúan megszavazta tegnap azt az új rendeletet, amely bevezeti a tarvágás tilalmát a védett és a natura2000 európai oltalom alatt álló erdőkben is. A tilalomra az önkormányzatoknak a Környezetvédelmi törvény ad felhatalmazást - írja Bardóczi Sándor főtájépítész Facebook-oldalán.
A főtájépítész arra is emlékeztetett, hogy a vészhelyzetre hivatkozva egy elsietett, sokak (így az ombudsman) meggyőződése szerint is károsan rossz, alkotmányossági aggályokat is felvető kormányrendelet (a tüzifarendelet) született korábban, amely a védett erdőkben olyan megengedhetetlen lazításokat hozott, amelyek a természetvédelmi érdekkel ellentétes, s amelyeket a korszerű erdőtörvény addig jól védett,
Az új fővárosi rendelet értelmében, a
"természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőben található, őshonos fafajokból álló, természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben tarvágás – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti esetek kivételével – nem végezhető."
Bardóczi szerint a főváros nem titkolt célja volt, hogy a kisebb önkormányzatok számára - akiknek a jogi, rendeletalkotási képessége is kisebb - segítséget és mintát mutasson ahhoz, hogy országszerte hogyan védjék meg a védett erdeiket a tüzifarendelet káros természetvédelmi hatásaival szemben.
A Fővárosi Közgyűlés szinte egyhangúan megszavazta tegnap azt az új rendeletet, amely bevezeti a tarvágás tilalmát a védett és a natura2000 európai oltalom alatt álló erdőkben is. A tilalomra az önkormányzatoknak a Környezetvédelmi törvény ad felhatalmazást - írja Bardóczi Sándor főtájépítész Facebook-oldalán.
A főtájépítész arra is emlékeztetett, hogy a vészhelyzetre hivatkozva egy elsietett, sokak (így az ombudsman) meggyőződése szerint is károsan rossz, alkotmányossági aggályokat is felvető kormányrendelet (a tüzifarendelet) született korábban, amely a védett erdőkben olyan megengedhetetlen lazításokat hozott, amelyek a természetvédelmi érdekkel ellentétes, s amelyeket a korszerű erdőtörvény addig jól védett,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő a Facebookon.
„Miniszterelnök Úrnak
végtelen türelmet és kellő humorérzéket kívánok ennek a sok szemétségnek az elviseléséhez.
Senkit nem zavar ugye a tény, hogy Horvátországban szokott pihenni. Ahhoz egy olasz villa úgy kell mint egy falat kenyér…” - írta Papp Csaba debreceni országgyűlési képviselő egy kommentben ahhoz a poszthoz, amelyben Orbán Viktor belengette, hogy hamarosan indulnak a sajtóperek az álhírek terjesztői ellen.
Elkezdődött a matekérettségi - ezekkel a feladatokkal küzdenek a diákok
Kedden több mint 81 ezren írásbeliznek matematikából közép- vagy emelt szinten. A diákok 9 órakor kezdtek bele a feladatok megoldásába, a középszintesek összesen 180 percig, az emeltesek pedig 240 percig írhatják a feladatlapokat.
A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.
A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.
A lap szerint az érettségin az alábbi arányokban fordulhatnak elő az egyes témakörök:
Matekból középszinten idén is két feladatlapot kapnak a diákok. Az I. részben 10-12 feladatot kell megoldaniuk, amire összesen 45 percük lesz. Ebben a feladatsorban nagyrészt egyszerű összefüggéseket, alapfogalmakat kérnek számon.
Az időre nagyon kell figyelni, hiszen 45 perc után a felügyelő tanár beszedi a feladatlapokat, így ezekkel a feladatokkal a diákok a későbbiekben már nem tudnak foglalkozni.
Az idei feladatsor első részében halmazok, egyenlet a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak térfogatot, mértani sorozat összegét is kell számolniuk.
Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.
A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.
A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.
A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.
A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.
Szűcs András nyugdíjas háziorvos szerint a lepra tömeges terjedése nem fenyeget civilizált területeken: „A tömeges fertőzés lehetetlen ilyen területen, ahol megfelelő a higiénia, ahol jól tápláltak az emberek, ahol jó az ivóvíz, ahol megfelelőek a napi tisztálkodási szokások, a civilizált területekről emiatt már évszázadok óta eltűnt a betegség.”
A lepra tünetei között szerepel a bőr elszíneződése, dudorok megjelenése az arcon, orron, szem környékén, valamint izomgyengeség és zsibbadás.
A sebek nehezen gyógyulnak, könnyen begyulladhatnak. A betegség érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje pedig legalább öt év.
Bár a lepra ma már gyógyítható, késői felismerés esetén súlyos következményekkel járhat, például idegkárosodással, vaksággal, az orrsövény eltűnésével vagy a bőr súlyos elváltozásaival.
Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője a lapnak hangsúlyozta:
„A lepra, ugyanúgy mint más fertőzés, megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával.”
Sokan mégsem mernek időben orvoshoz fordulni, mert tartanak a megbélyegzéstől és a kirekesztéstől.
A nemzetközi Lepramisszió célja, hogy kórházakkal és menedékházakkal segítsék a betegek gyógyulását. Emellett higiéniai és élelmezési tanácsokat nyújtanak a fertőzéssel érintett területek lakosságának. Kiemelt fontosságú a tiszta ivóvíz biztosítása, mivel azokban a közösségekben, ahol megfelelő vezetékes víz áll rendelkezésre, nem fordulnak elő új fertőzések.
A betegség visszaszorítására több országban is sikeres programokat indítottak, például Bhutánban, Dél-Koreában, Ukrajnában és Romániában. Utóbbi helyen már felszámolták a Duna-deltában korábban működő lepratelepeket is.
Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.
A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.
A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én a magam részéről alapos és gyors eredményt várok világos következményekkel” – mondta az ÁSZ-vizsgálatáról Orbán Viktor a parlamentben, és hozzátette: a kormány nem avatkozhat be a vizsgálatba.
A miniszterelnök szerint a magyar állami vagyon 2010 óta a kétszeresére nőtt, és ennek része, hogy az MNB aranyat vásárolt külföldön.
Orbán személyesen is ellenőrizte pár éve, hogy megvannak az aranyrudak,
amik inkább téglákra hasonlíthatnak.
„Kimentem, és megnéztem. Személyesen ellenőriztem a tárolás körülményeit és magának az aranynak a meglétét is. (…) Amikor ott jártam, akkor minden hiánytalanul megvolt” – fogalmazott Orbán.
„Én a magam részéről alapos és gyors eredményt várok világos következményekkel” – mondta az ÁSZ-vizsgálatáról Orbán Viktor a parlamentben, és hozzátette: a kormány nem avatkozhat be a vizsgálatba.
A miniszterelnök szerint a magyar állami vagyon 2010 óta a kétszeresére nőtt, és ennek része, hogy az MNB aranyat vásárolt külföldön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
