Ellenzéki képviselők kezdeményezésére megszavazta a parlament kedden, hogy választás napján is lehessen országos népszavazást tartani.
A párbeszédes Szabó Tímea javaslatát 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.
A képviselő a választási eljárás költséghatékonyabb lebonyolításával indokolta a módosítást, tekintettel arra, hogy 2022-ben országgyűlési választás és több népszavazás is várható.
A független Volner János által benyújtott, az egyes választási tárgyú törvényeket módosító jogszabályt 134 igen, 49 nem szavazattal fogadta el a parlament. A törvény kapcsolódik Szabó Tímea előterjesztéséhez, biztosítja annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.
Rendelkezik arról, hogy ha több választást azonos napon kell megtartani, azokat egy, közös eljárásban kell lebonyolítani.
A normaszövegben a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel, a szavazólap tartalmával, a jogorvoslattal kapcsolatban szerepelnek szabályok.
Ellenzéki képviselők kezdeményezésére megszavazta a parlament kedden, hogy választás napján is lehessen országos népszavazást tartani.
A párbeszédes Szabó Tímea javaslatát 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragikusak a júliusi inflációs adatok - Fél évvel elhalasztaná a kormány a jövedékiadó-emelést
Az emelkedés mértéke a KSH által mért júliusi inflációtól függ. De az túl magas lett. Nagy Márton miniszter szerint az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része a halasztás, ami milliárdos hatást gyakorol a költségvetésre.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen jelentette be, hogy a kormány fél évvel elhalasztaná a 2026 januárjára tervezett jövedékiadó-emelést. Az Indexnek elmondta, hogy
a lépés az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része, és 10–15 milliárd forintos hatással lehet a költségvetésre.
A jelenlegi szabályok szerint az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek ára a 2025 júliusában mért infláció, vagyis 4,3 százalék alapján emelkedett volna. Ez a benzin esetében kilenc, a dízelnél nyolc forinttal magasabb árat jelentett volna. A kormány ezt a halasztást a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésével együtt tervezi megvalósítani.
A HVG számításai szerint az idén bevezetett inflációkövető adóemelés miatt 2026 elejétől nemcsak az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek drágulnának, hanem a cégautó- és a gépjárműadó, az átírási illeték és a regisztrációs adó is.
Az emelkedés mértéke a KSH által mért júliusi inflációtól függ.
A KSH közlése szerint a júliusi infláció meghatározásakor a májusi adatokat is figyelembe vették. A hideg időjárás miatt májusban közel kétszer annyi gázt fogyasztottak a háztartások, mint egy évvel korábban, így sokan túllépték a rezsicsökkentett fogyasztási korlátot, ami végül árnövekedést okozott.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen jelentette be, hogy a kormány fél évvel elhalasztaná a 2026 januárjára tervezett jövedékiadó-emelést. Az Indexnek elmondta, hogy
a lépés az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része, és 10–15 milliárd forintos hatással lehet a költségvetésre.
A jelenlegi szabályok szerint az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek ára a 2025 júliusában mért infláció, vagyis 4,3 százalék alapján emelkedett volna. Ez a benzin esetében kilenc, a dízelnél nyolc forinttal magasabb árat jelentett volna. A kormány ezt a halasztást a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésével együtt tervezi megvalósítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Stumpf István, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere a Mandinernek adott interjúban beszélt súlyos betegségéről és a 2026-os országgyűlési választások tétjéről. Elmondása szerint
az egyik legagresszívabb daganatos megbetegedéssel kellett megküzdenie, de sikeresen túl van a nehezén.
Sem a kemoterápiának, sem a sugárkezelésnek nem érezte negatív hatását. Ezt részben orvosainak, legfőképp azonban a feleségének tulajdonítja, aki figyel a táplálkozására. Hozzátette, maga is sokat tesz egészsége megőrzéséért, rendszeresen sportol, napi egy órát edz.
A betegség említése után főként közéleti kérdésekről beszélt.
Úgy látja, hogy a 2026-os választások tétje nagyobb, mint valaha, mivel Magyarország jövője, mozgástere és nemzetközi helyzete is múlhat rajta.
Szerinte a baloldalon kész tényként kezelik Magyar Péter és a Tisza Párt győzelmét, ugyanakkor úgy véli, nincs mögöttük sem kormányzóképesség, sem valódi társadalmi beágyazottság.
Stumpf szerint a választók számára a stabilitás az egyik legfontosabb szempont. Az ellenzék részéről szerinte inkább virtuális erődemonstráció látható, de hiányzik a kormányzásra való felkészültség és az intézményi háttér.
Hangsúlyozta, hogy a magyar politikai közegben az a legfőbb kérdés, ki tud válsághelyzetekben is irányítani. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt években világgazdasági megrázkódtatásokkal, a migrációs válsággal és a háború következményeivel is szembenézett. Szerinte fontos, hogy olyan politikai erő irányítsa az országot, amely ezekben a helyzetekben is bizonyított.
Beszélt a „polgári Magyarország” eszméjéről is, amelyet sokan félreértenek vagy leegyszerűsítenek. Úgy véli, ez nem csupán egy választási szlogen, hanem olyan értékrend, amely a teljesítményre, a nemzeti elkötelezettségre és a középosztály megerősítésére épül. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben ezek az értékek időnként háttérbe szorultak, megjelent az érdemtelen gazdagodás és a korrupció gyanúja is. Stumpf szerint ezért
kulturális korrekcióra van szükség, amely visszahozza a tisztességes munka, a helyi közösségek és az önálló kezdeményezés megbecsülését.
A megújulási törekvések részeként említette a digitális polgári körök kezdeményezését is. Ennek célja, hogy újraszervezze a helyi közösségeket és támogassa az alulról jövő kezdeményezéseket. Úgy fogalmazott, a központosítás időszakát részben egy decentralizáltabb, közösségközpontúbb működésnek kell felváltania.
A választás szerinte nemcsak belpolitikai, hanem geopolitikai fordulópont is lehet.
Úgy látja, a jelenlegi kormány megőrizte szuverenitását több kérdésben, például a migráció és a háborúhoz való viszonyulás kapcsán. Figyelmeztetett, hogy ha ebben változás történik, az a következő generációkra is hatással lehet.
Hozzátette, a polgári oldalnak nem szabad elbíznia magát, mert az ellenzék által keltett remény – még ha ingatag is – bizonyos választói csoportokat megszólíthat. Úgy véli, a Fidesz és szövetségesei akkor tudják megőrizni fölényüket, ha továbbra is hangsúlyozzák a stabilitást, a nemzeti összetartást és az elért eredményeket. Stumpf szerint a választás igazi kérdése a stabilitás és a bizonytalanság közötti döntés lesz. Úgy fogalmazott, hogy a baloldali pártok és a Tisza Párt azt az illúziót keltik, hogy könnyen elérhető a kormányváltás, de szerinte nincs meg bennük az ehhez szükséges politikai és intézményi felkészültség.
Stumpf István, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere a Mandinernek adott interjúban beszélt súlyos betegségéről és a 2026-os országgyűlési választások tétjéről. Elmondása szerint
az egyik legagresszívabb daganatos megbetegedéssel kellett megküzdenie, de sikeresen túl van a nehezén.
Sem a kemoterápiának, sem a sugárkezelésnek nem érezte negatív hatását. Ezt részben orvosainak, legfőképp azonban a feleségének tulajdonítja, aki figyel a táplálkozására. Hozzátette, maga is sokat tesz egészsége megőrzéséért, rendszeresen sportol, napi egy órát edz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
A biztos szavazók és pártot választók körében a Tisza Párt 46, a Fidesz 36 százalékos támogatottságot élvez.
A Závecz Research szerint ebben a csoportban a Tisza Párt támogatottsága nem változott a június végi felméréshez képest. A Mi Hazánk 6, a DK 5, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 4 százalékon áll ebben a körben.
A társadalmi csoportok szerinti bontásból kiderül, hogy a Tisza Párt többek között a fiatalok, a diplomások, a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők körében vezet.
A 40 év alattiaknál 40 százalék szavazna rájuk, míg a Fidesz ebben a csoportban 16 százalékon áll. A diplomások 42 százaléka támogatja a Tisza Pártot, a Fideszt 22 százalék. Budapesten 40–17, a megyeszékhelyeken 37–21 az arány a Tisza Párt javára.
A szakmunkásképzőt végzettek körében 31 százalék a Tisza Párt, 24 százalék a Fidesz támogatottsága. Az érettségizetteknél ez az arány 37–27, míg a férfiak esetében 35–25.
A Fidesz az alapfokú végzettségűek körében erős, itt 41 százalékos, míg a Tisza Párt 18 százalékon áll.
A falvakban szintén a kormánypárt vezet, 38 százalékkal, a Tisza Párt pedig 28 százalékot ér el.
A kutatást 2025. augusztus 29. és szeptember 3. között készítették, 1000 fős, reprezentatív mintán, telefonos módszerrel. Az eredmények legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amit akkor kapnának, ha az ország összes választókorú polgárát megkérdezték volna.
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
