HÍREK
A Rovatból

Megszavazta a Országgyűlés: korlátlan összeget fordíthatnak hirdetésekre, nincs többé költségkorlát a választási kampányban

„Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat” - véli a K-Monitor igazgatója.


Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban

elfogadta azt a KDNP által benyújtott törvénymódosítást, amely megszünteti a választási kampányok költési plafonját. Ez azt jelenti, hogy a pártok és a jelöltek a jövő évi parlamenti választások kampányában már korlátlan összeget fordíthatnak hirdetésekre.

A javaslatot 133 kormánypárti képviselő támogatta, 46-an ellene szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott - írja a Telex.

A kampányköltési korlátot még 2013-ban vezették be azzal a céllal, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a választásokon. Az akkori szabály szerint a pártok legfeljebb ötmillió forintot költhettek minden egyéni jelöltjük után, amit azóta évente a KSH fogyasztói árindexe alapján módosítottak. A 2022-es választásra ez az összeg jelöltenként 5,91 millió forintra emelkedett, így ha egy párt minden választókerületben indult, összesen több mint 1,1 milliárd forintot használhatott fel kampányra.

A most elfogadott javaslatot Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc terjesztette elő.

Indoklásuk szerint a kampányköltésekre vonatkozó korlátozás mára idejétmúlt, és a „USAID-botrány”, valamint az ellenzék külföldi támogatásai miatt nem szolgálja már az eredeti célját.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Telexnek azt mondta: „Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát.”

Korábban is előfordult, hogy a Fidesz túllépte a törvényben meghatározott kampánykeretet. A TI, a K-Monitor és az Átlátszó.hu adatai szerint 2014-ben a kormánypártok 2,78 milliárd forintot költöttek, miközben a jogszabályi keret 995 millió forint volt. Ehhez jöttek még a CÖF plakátkampányai és a kormányzati reklámok, amelyek további 1,1 milliárd forintot jelentettek.

A Fidesz gyakran kiszervezte a kampányait olyan civil szervezetekhez, mint a Békemeneteket szervező CÖF vagy a közösségi médiában aktív Megafon Központ.

A 2022-es választási kampány során a Fidesz, a CÖF és a Miniszterelnöki Kabinetiroda együtt több mint 3 milliárd forintot költött plakátkampányra márciusban. Ez háromszorosa volt a törvényben előírt költési limitnek, és nyolcszorosa az ellenzék hasonló kiadásainak.

Ligeti Miklós szerint most más a helyzet, mivel Magyar Péter megjelenése után nagyobb figyelmet kaphat, ha egy párt megszegi a saját maga által alkotott szabályokat. Úgy fogalmazott:

„Ez egy elővágás lehet. Félnek attól, hogy jövőre nem lehet majd olyan könnyen megúszni a korlátlan költekezést. Most fogékonyabb rá a közönség.”

A K-Monitor igazgatója, Léderer Sándor a portálnak azt nyilatkozta:

„Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat.”

Szerinte, ha az átláthatóság lenne a cél, számos más eszköz is rendelkezésre állna.

A szakértők úgy látják, hogy az új szabályozás továbbra sem teszi átláthatóbbá a kampánytevékenységeket. Problémásnak tartják, hogy az Állami Számvevőszék nem tekinti kampánynak, ha például egy falunapon, amit egy helyi vállalkozó finanszíroz, egy kormánypárti jelölt beszédet mond, vagy ha az állami hirdetésekből támogatott kormányközeli média nyíltan kampányol.

Bár a kormány néhány hete azt ígérte, hogy jövő áprilisig nem módosítja a választási szabályokat, nem zárható ki, hogy ez a törvénymódosítás csak az első lépés egy nagyobb átalakításban, amely a 2026-os választásokra készítheti elő a terepet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt a 11 éves kisfiú, aki agyevő amőbával fertőződött meg Szlovákiában
A fiú pár nappal a tünetek megjelenése előtt a párkányi Vadas fürdőben járt, egy úszótanfolyamon vett részt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. június 17.



Meghalt az a tizenegy éves erdőháti (Záhorie) fiú, aki szombaton került a pozsonyi gyermekkórházba (NÚDCH), miután egy ritka, halálos parazitával, egészen pontosan agyevő amőbával fertőződött meg - írja az Új Szó.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk: a fiú pár nappal a tünetek megjelenése előtt a párkányi Vadas fürdőben járt, egy úszótanfolyamon vett részt.

„Mindannyian rendkívül sajnáljuk, de a NÚDCH orvosainak és egészségügyi dolgozóinak maximális erőfeszítései ellenére sem sikerült megmenteni a fiú életét”

– közölte a kórház szóvivője, Dana Kamenická.

A parazita a Naegleria fowleri tudományos nevet viseli, és általában az orron keresztül jut a szervezetbe. A fertőződéshez nem steril, fertőzött víz kell, amely az orrba, homlok- vagy arcüregbe kerül. A kórokozó onnan gyorsan elérheti az agyat. A parazita jól klórozott édesvízben képtelen túlélni, sós vízben azonnal elpusztul.

Az agyevő amőba fertőzése hasonló tüneteket okoz, mint a gennyes agyhártyagyulladás. Ilyen a magas láz, a hányinger, a hányás és akár az epilepsziás roham is. A fertőzésre jelenleg nincs gyógyszer, a gyógyulás esélye minimális.

A párkányi fürdőben még vizsgálják, hogy valóban ott fertőződhetett-e meg a gyermek. Az Érsekújvári Járási Tisztiorvosi Szolgálat hétfőn arról tájékoztatta az érintett Vadas fürdőt, hogy a laboratóriumi vizsgálatok még zajlanak. Eredmény leghamarabb péntekre várható, ezért szombatig a fürdő nem nyithat ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megkapta Budapest az azonnali jogvédelmet, 10,1 milliárd forintot kap vissza a főváros, plusz a kamatokat
A Fővárosi Törvényszék elfogadta a főváros indoklását, és megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a 2025. május, június, július és augusztus hónapokra szolidaritási hozzájárulás címen beszedési megbízást nyújtson be.


Karácsony Gergely a közösségi oldalán jelezte, hogy "Rendkívüli bejelentés hamarosan!". A főpolgármster várhatóan azt jelenti be, hogy

Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet

- tudta meg az ATV.hu.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint: "A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek".

A főpolgármester május végén arról számolt be, hogy Budapest azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz, miután – állítása szerint – a Magyar Államkincstár több mint 10 milliárd forintot emelt le Budapest számlájáról.

A városvezetés ezt követően felfüggesztette a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft. kifizetéseit, a főváros likviditásának megőrzése érdekében.

A Fővárosi Törvényszék friss közleménye szerint

a Közigazgatási Kollégium megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a 2025. május, június, július és augusztus hónapokra szolidaritási hozzájárulás címen beszedési megbízást nyújtson be Budapesttel szemben.

A döntés értelmében

az Államkincstárnak vissza kell fizetnie a fővárosnak 10.171.449.024 forintot, valamint a május 29-től számított kamatot.

A bíróság az indoklásában hangsúlyozta, hogy Budapest különleges helyzetben van, mivel közfeladatain keresztül több millió ember ellátásáért felel. A döntés szerint, ha a beszedési megbízást végrehajtják, az ellehetetlenítené ezeknek a feladatoknak az ellátását.

Az azonnali jogvédelem alkalmazásának feltételeként a bíróság megállapította, hogy olyan, később már nem helyrehozható helyzet állna elő, amelyet közvetlenül a vitatott intézkedés okozna. A főváros beadványában részletes számításokkal támasztotta alá, hogy a szolidaritási hozzájárulás összege súlyos, helyrehozhatatlan terhet jelentene a gazdasági helyzetére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Puzsér Róbert: Itt a legfőbb hűbérúr testvérének lenni önmagában a siker garanciája, az „Orbán” név többet ér, mint bármilyen törvény vagy tudás
„Ez nem nagy üzlet, és nem nagypolitika: ez mindössze olcsó és ócska ügyeskedés – mégis többet mond el az országról, mint akármelyik kampányplakát” - mondja Puzsér.


„Ez a történet nem a Tiborcz Istvánra, Mészáros Lőrincre és Matolcsy Györgyre jellemző, nagyszabású, fehérgalléros bűnözés cselekménye, ez mindössze a semmibe vett miniszterelnöki öcsi kispályás ügyeskedése, ami mégis pontosan megmutatja, milyen ország épült a Kárpát-medencében: itt a legfőbb hűbérúr testvérének lenni önmagában a siker garanciája, kétségeknek pedig akkor sincs helyük, ha a befolyásos családtag köré bűnszervezet épül”- írja Facebook-posztjában Puzsér Róbert Dezső András Telexen megjelent cikkére reagálva.

A cikk részletesen feltárja, hogy az ügy egyik főszereplője, bizonyos Garay miként épített a politikai kapcsolatai révén külföldi munkavállalók behozatalával foglalkozó hálózatot a miniszterelnök öccsére, Orbán Áronra hivatkozva.

„Az ügy a két főszereplő, Garay és Orbán Áron beszélgetésének felvétele révén került nyilvánosságra, legtöbbet pedig az a helyzet mond el a hazai viszonyokról, amikor a felséges fivér a miniszterelnök intéző emberénél, Héjj Dávidnál azért veri az asztalt, amiért a hivatalok a dolgukat végzik ahelyett, hogy vörös szőnyeget terítenének az ügyeskedése elé, hisz a neve Orbán.

Nehéz eldönteni, hogy ez a magatartás nyomorult ostobaság, pofátlan arrogancia vagy teljesen indokolt felségjog-e a mai Magyarországon, de az biztos, hogy ritkán tárul fel az ennyire nyílt demonstrációja annak az országnak, ahol ha megkárosítasz valakit, annak elég annyit mondanod, hogy »a miniszterelnök öccsével üzleteltek, tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter«”

- fogalmaz Puzsér, aki kifejti: „amikor úgy tűnik, hogy az országrabló Tiborczhoz vagy a Nemzeti Bankot kifosztó Matolcsy-klánhoz képest filléres ügyletük rosszul sül el, Garay már hátrányként utal a miniszterelnök öccsére – mintha annak neve csak akadály lett volna”.

„Hiszen mind tudjuk: olyan ország ez, ahol szinte átok a miniszterelnök úr közelsége.

Ez nem nagy üzlet, és nem nagypolitika: ez mindössze olcsó és ócska ügyeskedés – mégis többet mond el az országról, mint akármelyik kampányplakát”

- írja a publicista.

„Az »Orbán« név többet ér, mint bármilyen törvény vagy tudás – hiába Garay fennhéjázása, a kapitalizmus pont nem ilyen: ez nem tőkés, de nem is kommunista tempó, ez simán csak hűbéri, bár egy ecseri piacos hangulata kétségtelenül van. Amikor aztán valaki ezt bizonyítékokkal alátámasztva jelzi, a nyomozás tetűlassúsággal halad, ha elindul egyáltalán. Csak nem azért, mert a miniszterelnök érintett?”

- jegyzi meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
MHB Bank károsult: Ha fegyveres bűnözők kirabolnák a bankot, akkor ők felelnek érte, de ha egy kiberbűnöző teszi, akkor azt mondják: sajnáljuk, jobban kellett volna figyelnie
Egyetlen betű volt más, de minden olyan volt, mint az igazi. A számlatulajdonos gyanútlanul végezte a banki műveleteit, majd később közölték vele, hogy csak ezer forintja maradt, minden pénzét elvitték.


Judit közel hárommillió forintot veszített el egy apró figyelmetlenség miatt - írta meg a Válasz Online.

nem vette észre, hogy nem az MBH Bank hivatalos oldalán járt. Március 31-én egy megtévesztő webcímet nyitott meg – a bankholding.hu helyett a bankholding.nu oldalt –, ahova beírta belépési adatait, ezzel hozzáférést adott a csalóknak a bankszámlájához.

Korábban is előfordult, hogy akadozott az MBH netbanki rendszere, ezért Judit nem gyanakodott, amikor nem tudott belépni. Beírta a felhasználónevét, jelszavát, majd bemásolta az sms-ben kapott kódot is, ahogy korábban megszokta. Nem tudta, hogy ezek az adatok egy adathalász oldalra kerültek.

A csaló ezzel már valós időben be tudott lépni Judit netbankjába. Átállította a napi limitet, feloldotta a lekötött betétet, majd elutalta a teljes összeget egy Horváth János nevű személynek. Judit április 1-jén, este 21:42-kor kapott üzenetet a banktól, hogy gyanús utalás miatt zárolták a számláját. Amikor pár nappal később bement a bankfiókba, azt közölték vele, hogy már csak ezer forint maradt a számláján.

Párja, Csaba a történteket ábrán is megmutatta: az egyiken Judit ül a kamuoldal előtt, a másikon a csaló követi minden lépését, és a valódi banki oldalon hajtja végre ugyanazokat a műveleteket. Csaba azt mondta:

„Ha a bűnözők fegyverrel kirabolnák a bankot, az nem okozna nekünk kárt, mert a bank felel a pénzünkért. De ha egy kiberbűnöző rabolja ki a bankszámládat, akkor a banki alkalmazott széttárja a karját és azt mondja: sajnáljuk, jobban kellett volna figyelnie.”

A pár az eset után csatlakozott az MBH Bank károsultjainak Facebook-csoportjához, ahol kiderült: sok más ügyfél is hasonló módon vesztette el a pénzét. A bank azonban sorra elutasította a panaszokat. Judit is ezt a választ kapta:

„Bejelentéséből nem állapítható meg, hogyan kerültek illetéktelenek birtokába a Netbank adatai.”

Az ügyet a Pénzügyi Békéltető Testület elé vitték, ahol július 3-án lesz a meghallgatás. A korábbi tapasztalatok alapján azonban azok az ügyfelek, akik a „.nu” végződésű adathalász oldal miatt veszítették el a pénzüket, rendre elutasítást kapnak.

A Magyar Nemzeti Bank már 2023 júniusában kiadott egy ajánlást, amelyben azt írta: „elvárja, hogy a pénzforgalmi szolgáltató kövesse nyomon az aktuális visszaélési trendeket és csalási forgatókönyveket” és „vizsgálja meg, milyen módon lett volna elkerülhető a visszaélés”.

Judit párja így fogalmazott:

„Ez egy sötét történet. Minden bankkal előfordulhat egy eset, vagy kettő, mire észreveszi, hogy lyukas a rendszere, de utána betömik a biztonsági rést, és kész. De a tizedik és a századik eset is megtörténhet ugyanúgy? És ezért az ügyfél a hibás?”

- írja a Válaszonline.

Az elmúlt hetekben több MBH Bank-ügyfél is hasonló esetekről számolt be. Ismeretlenek engedély nélkül utaltak el pénzt a számlájukról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: