Hiába kért távoltartást az egyik áldozat a bicskei gyermekotthon volt igazgatójával szemben
A kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy a bűncselekmény jogi minősítése szexuális visszaélés volt, nem szexuális erőszak. Az otthon volt dolgozói szerint az ilyen esetekben automatikusan el kellene rendelni a távoltartást, hogy az áldozatokat megvédjék a további lelki terhektől.
A bíróság elutasította a bicskei gyermekotthon volt igazgatójával szemben az egyik áldozat, Levente által kért távoltartást. A fiatal férfi levelben üzent a pedofíliáért elítélt volt igazgató áprilisi szabadulása után, amelyet az az RTL Házon kívül című műsorában olvastak fel:
„Szomorúság. Harag. Tényleg ennyit ér több tucat tönkretett élet?”
A most 31 éves Leventét, akit éveken át molesztált az intézményvezető, nemrég agydaganattal műtötték, és jelenleg is pszichiátriai kezelés alatt áll. A fiatalember sokáig sátorban élt, egy influenszer-tüntetésen gyűjtött pénzből vettek neki nemrég egy kis lakást.
A műsorban elhangzott levelében felidézett egy emléket a volt igazgató irodája elől, ahol egy öngyilkos gyerek emlékére állítottak egy fakeresztet. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg a kérdést:
„Vajon az trófea vagy valódi tisztelet, gyász lehetett? Nem tudhatom.”
A riportban megszólalt Bárnai Árpád, az otthon volt nevelője és Schmidt Erika élménypedagógus is, akik annak idején segítettek feltárni a visszaéléseket. Mindketten arról beszéltek, hogy sokkolta őket, amikor a tévében látták, hogy kiszabadult a volt igazgató. Szerintük az ilyen esetekben automatikusan el kellene rendelni a távoltartást, hogy az áldozatokat megvédjék a további lelki terhektől.
A bíróság azonban Levente kérelmét néhány napja elutasította. A határozatot Moskovics Judit ismertette a műsorban.
A döntés indoklása szerint a volt igazgatót Levente esetében folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés, és nem szexuális erőszak miatt ítélték el, így nem találták indokoltnak a távoltartás elrendelését.
A pedofíliáért jogerősen elítélt volt igazgató idén áprilisban, büntetése teljes letöltése után szabadult. Szabadulásakor nem válaszolt a sajtó kérdéseire.
A bíróság elutasította a bicskei gyermekotthon volt igazgatójával szemben az egyik áldozat, Levente által kért távoltartást. A fiatal férfi levelben üzent a pedofíliáért elítélt volt igazgató áprilisi szabadulása után, amelyet az az RTL Házon kívül című műsorában olvastak fel:
„Szomorúság. Harag. Tényleg ennyit ér több tucat tönkretett élet?”
A most 31 éves Leventét, akit éveken át molesztált az intézményvezető, nemrég agydaganattal műtötték, és jelenleg is pszichiátriai kezelés alatt áll. A fiatalember sokáig sátorban élt, egy influenszer-tüntetésen gyűjtött pénzből vettek neki nemrég egy kis lakást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy Bede Zsoltot elzavarják a vasárnapi tüntetésről a szervezők
A Sulyok Tamás és más állami intézményvezők melletti kiálláson a szervezők nem szívesen látták Bede Zsoltot, szerintük ugyanis a jelenléte roncsolja a demonstráció hitelességét. A Vadhajtások alapítója azonban nem volt hajlandó távozni.
Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap tüntetést tartottak a Sándor-palotánál. A szervezők célja az volt, hogy demonstráljanak és kiálljanak az állami vezetők mellett, akiket Magyar Péter korábban távozásra szólított fel. Az eseményen több jobboldali politikus és közszereplő is megjelent.
Feltűnt Bede Zsolt, a szélsőjobboldali Vadhajtások alapítója is, akit azonban nem szívesen láttak ott a szervezők. Kurucz Dániel főszervező felszólította, hogy távozzon: „Menj el, légy szíves, jó? Szia Zsolt!”
Bede azonban kijelentette, hogy nem megy sehova. Azzal védekezett, hogy semmit nem csinált, és magától nem is hajlandó elhagyni a helyszínt:
„Vigyenek el! Hozzon egy kollégát, vigyen el!” – mondta az újabb felszólításokra.
Ezt a jelenetet a Gulyáságyú Média rögzítette, ide kattintva lehet megnézni, 9 perc 31 másodperctől.
A Népszava szerint a szervezők azért akarták elküldeni Bede Zsoltot, mert szerintük a tevékenysége ártalmas és a kiállásuk hitelességét roncsolja. A lap tudósítása szerint Bede később kiabálva rohant a főszervező után.
Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap tüntetést tartottak a Sándor-palotánál. A szervezők célja az volt, hogy demonstráljanak és kiálljanak az állami vezetők mellett, akiket Magyar Péter korábban távozásra szólított fel. Az eseményen több jobboldali politikus és közszereplő is megjelent.
Feltűnt Bede Zsolt, a szélsőjobboldali Vadhajtások alapítója is, akit azonban nem szívesen láttak ott a szervezők. Kurucz Dániel főszervező felszólította, hogy távozzon: „Menj el, légy szíves, jó? Szia Zsolt!”
Bede azonban kijelentette, hogy nem megy sehova. Azzal védekezett, hogy semmit nem csinált, és magától nem is hajlandó elhagyni a helyszínt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás két konkrét pilótához ragaszkodott, amikor honvédségi géppel utazott külföldre
Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese elismerte, hogy a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
„Felháborító, hogy egyesek úgy gondolják, büntetlenül támadhatják a Magyar Honvédséget”.
Hozzátette, meghallgatták a két érintett pilótát, akik szerint Szántó állításainak „90 százaléka” valótlan. A honvédség ugyanakkor elismerte, hogy
egy alkalommal valóban az előírtnál kevesebb, mindössze két légiutas-kísérő volt az Airbus-gépen.
Az esetet jelentés követte, és azóta következetesen tartják magukat a VIP-szállításnál előírt négyfős személyzethez.
Kajári Ferenc azt is elismerte, hogy
a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A Honvédség ezt igyekezett teljesíteni, amikor a szolgálati rend megengedte. A kérés azonban nem volt mindig kivitelezhető, mivel az egyik pilóta csak tartalékos katona, és mindkettőnek csupán az Airbus A319-es típusra van szakszolgálati engedélye. A Dassault Falcon 7X esetében így más pilóták vezették a gépet.
A Sándor-palota a HVG megkeresésére kitérő választ adott, és hangsúlyozta, az elnök alkotmányos jogállása nem ad neki szolgálati elöljárói jogkört a Honvédség felett. Közleményük szerint minden utazás előtt azt a tájékoztatást kapták, hogy a legtapasztaltabb pilótákat jelölték ki a feladatra.
Szántó Georgina, aki szerint a repülésbiztonság terén „súlyos hiányosságok vannak”, bejelentést tett az ügyészségen, eredeti Facebook-posztját pedig a támadások miatt már csak az ismerősei láthatják.
A HVG értesülése szerint a Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium egy kormányhatározat alapján belső vizsgálatot rendelt el a honvédségi gépek használatáról. Az ellenőrzés az elmúlt három évet vizsgálja, de a tárcától származó informális jelzések szerint nem kifejezetten a most kirobbant ügyre hegyezték ki, hanem általánosságban világítják át az eljárásrendet.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több ezres, fehérbe öltözött tömeg vonult utcára egy meggyilkolt 11 éves lányért Franciaországban, miután súlyos mulasztásokra derült fény
Több ezren vettek részt a délnyugat-franciaországi Fleurance-ban tartott néma meneten a 11 éves Lyhanna emlékére. Emmanuel Macron elnök „elfogadhatatlan” mulasztásról beszélt, amiért a kislány megölésével gyanúsított férfit a korábbi súlyos vádak ellenére sem hallgatták ki.
„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.
Lyhanna május 29-én tűnt el, utoljára akkor látták, amikor beszállt egy szürke autóba, amelyet a kétgyermekes, iskolai takarítóként dolgozó Jérôme Barella járműveként azonosítottak.
A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.
A felháborodást az váltotta ki, hogy a férfi letartóztatása után kiderült: 2025 augusztusában egy 10 éves kislány édesanyja feljelentést tett, mert a gyanú szerint Barella többször megerőszakolta a gyermekét. Az orvosi és pszichológiai szakvéleményekkel alátámasztott nyomozati anyagot januárban küldték át a közeli Toulouse-ból az illetékes auchi ügyészségre, azzal az utasítással, hogy hallgassák ki a férfit.
Az ügyészség azonban állítólag hetekig nem nyitotta meg az aktát, majd további hat hét telt el, mire kijelölték az ügyben eljáró nyomozókat. Barellát a kislány elrablása és meggyilkolása előtti három hónapban egyszer sem idézték be kihallgatásra.
A gyanúsított neve nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. 2017-ben egy anya jelezte, hogy 17 éves lánya kapcsolatban állt a férfival, de az ügyet 2018-ban ejtették, miután a lány azt mondta, beleegyezett a viszonyba. 2021-ben egy másik iskolából bocsátották el takarítói állásából, mert a vád szerint online zaklatott egy diáklányt. 2022-ben pedig azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy hétéves gyermeket, de azt az eljárást 2024-ben bizonyítottság hiányában megszüntették.
Grégory Bobbato, Fleurance polgármestere szerint Lyhanna halála „egy túl régóta kibontakozó tragédia legújabb felvonása”, és kijelentette: „ma dühös város, dühös régió, dühös ország vagyunk”.
Emmanuel Macron francia elnök szerint „elfogadhatatlan” hiba történt a jogrendszerben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hiányosságok tárultak fel” – mondta a köztársasági elnök, aki szerint a felelősségeket egy hivatalos vizsgálatnak kell feltárnia.
Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a rendszer meghibásodását „rémisztőnek” nevezte:
„Elmulasztottuk a feljelentések nyomon követését. Teljes felelősséget vállalok ezért. Dühös vagyok a helyzet miatt”
– mondta a miniszter. Darmanin hozzátette, sem ő, sem a vezető bírók nem mennek szabadságra, amíg egyenként nem egyeztetnek az ügyészekkel a helyzet felméréséről.
Az eset ráirányította a figyelmet a francia igazságszolgáltatás leterheltségére. Az igazságügyi miniszter adatai szerint Franciaországban jelenleg 3 millió rendőrségi feljelentés torlódott fel, amelyek közül 70 ezer nemi erőszakkal vagy szexuális támadással kapcsolatos.
„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.
Lyhanna május 29-én tűnt el, utoljára akkor látták, amikor beszállt egy szürke autóba, amelyet a kétgyermekes, iskolai takarítóként dolgozó Jérôme Barella járműveként azonosítottak.
A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette: 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz
A kormányfő a közösségi oldalán közölte, hogy a parlament hétfőn két, a Tisza Párt által kezdeményezett, nagy vitát kiváltó kérdésben dönt. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy ismét felszólal a Parlamentben.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
Magyar Péter a közösségi oldalán írta meg a várható napirendet, és jelezte, hogy ismét felszólal.
„Ma a Parlament felfüggeszti a devizahiteles ügyek végrehajtását. Jelentősen csökkentjük a képviselői fizetést és költségkeretet. 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz” – írta bejegyzésében.
A parlament honlapja szerint az ülés a megszokottak szerint 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, majd megtartják az azonnali kérdések óráját.
A nap legfontosabb döntése a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztése lehet. A Hantosi István és Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a folyamatban lévő eljárásokat átmenetileg megállítsák, amíg a kormány átfogóan felülvizsgálja a kapcsolódó törvényeket – írta a Telex.
Emellett a házszabálytól eltérve még ma tárgyalhatják és szavazhatnak a képviselői tiszteletdíjak és frakcióforrások jelentős – a kommunikáció szerint akár negyven százalékot is elérő – csökkentéséről. Az erről szóló előterjesztést Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga nyújtotta be.
A döntéshozók emellett megválaszthatják a Tisza Párt által kezdeményezett öt vizsgálóbizottságból négynek a vezetőit és tagjait is.
Többek között a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt, a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló testületekről szavaznak.
A másik kiemelt téma a politikai elit saját juttatásainak megvágása. A javaslat az alapilletmény és a kapcsolódó juttatások erőteljes mérséklését, valamint a frakciók költségvetési forrásainak csökkentését célozza. Bár az előzetes kommunikációban 40 százalékos vágás szerepel, több elemzés szerint a tényleges jövedelemcsökkenés a különböző pótlékok és bizottsági tisztségek után járó szorzók miatt átlagosan ennél kisebb lehet.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
