Megöltek egy ellenzéki bloggert, mert bírálta a csecsenek vezetőjét Svédországban

Ez itt gróf batidai Lázár János elvtárs szerény hajléka, ami Gulyás Gergely szerint nem a luxus jelképe – mutatta be Magyar Péter szerda reggeli posztjában az elhíresült batidai kastély együttest, utalva arra, hogy a miniszter a közelmúltban jelezte: elege van a luxizásból és a NER kullancsokból, akik lopott közpénzből urizálnak…

„Ez az a kastély együttes, amiről igazmondó János először azt állította, hogy semmi köze hozzá, majd minden földet megszerzett körülötte és a “szerény” viskókat is a nevére vette. Később pedig

Emellé szerzett budapesti luxus áruházat, sok száz hektár földet és ki tudja hány lakást. És mindezt elvileg a közszférában szerzett jövedelméből…” - írta a Tisza Párt elnöke.

„Lázár János, a NER feketeöves közpénz vámpírja, nem szereti a kullancsokat, hiszen azok konkurenciát jelenthetnek számára. Honnan a tízmilliárdok, gróf úr?” – tette fel a kérdést a bejegyzés végén Magyar Péter.

Kedd éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kormány bizonyos feltételek mellett legfeljebb tíz évre felfüggessze egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A javaslatot Halász János fideszes képviselő nyújtotta be.

A tervezet szerint azok lehetnek érintettek, akik az Európai Gazdasági Térségen (EGT) és az Európai Unió tagjelölt országain kívüli állam állampolgárai is egyben, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. Ez azt jelenti, hogy például egy amerikai–magyar vagy brit–magyar állampolgárt érinthet a szabályozás, de egy norvég–magyar vagy román–magyar állampolgárt nem.

A javaslat négy olyan esetet sorol fel, amikor valaki a veszélyeztetett kategóriába kerülhet. Ilyen például, ha az illető külföldi hadseregben vagy állami szolgálatban teljesít szolgálatot, ha idegen hatalom érdekében tevékenykedik, ha terrorszervezethez csatlakozott, illetve ha a bíróság jogerősen elítélte például hazaárulás, terrorcselekmény vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt.

A döntést egy, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter hozná meg. Hogy pontosan ki lenne ez, egyelőre nem derült ki. A döntés ellen lehet fellebbezni, de az érintettnek kell bizonyítania, hogy nem jelent veszélyt Magyarország közrendjére vagy biztonságára.

Az eljárást azonban csak hivatalból lehet megindítani, és a bejelentőt nem kell értesíteni, mivel nem minősül ügyfélnek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február végi Kormányinfón arról beszélt, hogy a törvény nem vonatkozik sima magyar állampolgárokra, mivel így hontalanná válnának.

A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”

A javaslat indoklása szerint a cél „a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése”.

(via Népszava)

„Hiába tologatták a színpadot, a magyarok kiállnak a szabadságért és a demokráciáért!” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra utalt, hogy a rendőrség a múlt heti demonstrációval ellentétben ezúttal a budai oldalon engedélyezte, hogy színpadot állítsanak. A politikus szerint azért, hogy kevésbé legyen feltűnő az összegyűlt tömeg, a rendőrség viszont azt mondta, hogy a közlekedés megkönnyítése érdekében hozták ezt a döntést.

Hadházy mindenesre két sokat mondó képet osztott meg követőivel a közösségi oldalán, és jelezte, hogy a jövő héten folytatják, és legközelebb már 24 órás lesz a tüntetés. A következő demonstrációt is 17 órás kezdéssel jelentették be, de a rendőrség nem engedélyezte. Ezt a határozatot megfellebbezik – írta a hvg.hu

Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében májustól fizetőssé válnak azok a gyorsforgalmi utak, amelyek az idei évben készülnek el. A tervezet szerint a fizetési kötelezettség a jogszabály megjelenését követő 31. naptól lép életbe, vagyis várhatóan május első felétől kell majd autópálya-matricát vásárolni az érintett szakaszokra –írja a 444.

A dokumentum melléklete részletesen felsorolja, mely útszakaszokra terjed ki az új szabályozás. A tervezet alapján 2633 pontban szerepelnek azok a gyorsforgalmi és főutak, amelyek esetében a teherforgalom számára a megtett úttal arányos e-útdíjat kell fizetni. Emellett 46 pontban sorolják fel azokat az autópályákat és autóutakat, amelyek a személyautók számára is matricakötelessé válnak.

A teherautósokra vonatkozóan díjköteles lesz többek között az 5-ös, az 53-as, az 54-es főutak néhány eddig ingyenes szakasza, illetve a Zsámbéki-medencében futó 103-as út is.

A minisztérium a rendelettervezet indoklásában kiemelte: idén „közel 81 kilométer közút díjfizetési rendszerbe vonása vált aktuálissá”. A módosításokból származó bevételt is megbecsülték: a hatásvizsgálati lap szerint az állam 2025-ben 1,95 milliárd forint többletbevételre számíthat.

A javaslattal kapcsolatban bárki elmondhatja a véleményét április 8-ig.