HÍREK
A Rovatból

Megnyitottak a szavazókörök – Íme a legfontosabb tudnivalók

A vészhelyzet idején lejárt személyivel is lehet szavazni, a választási iroda hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételi adatokról.


Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 243 szavazókörében az országgyűlési képviselő-választáson és az úgynevezett gyermekvédelmi kérdésekről rendezett népszavazáson. Este hét óráig mintegy 7,7 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.

Szavazni csak személyesen lehet.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.

Fontos tudnivaló, hogy a vasárnapi választáson elfogadják a veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat is.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből több mint 231 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.

A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban – akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson – nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra.

Azok a jelöltek indulhattak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 663 egyéni jelölt indul, közülük 34 független. A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást.)

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.

Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot és a kék szegélyű népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás szavazólapjának az átvételét és az országgyűlési választásét. A választópolgár dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha a választópolgár csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírása után megkapja a másik szavazólapot is.

Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólapok és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti – a népszavazási szavazólapon az "igen" vagy a "nem" feletti – körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a "bekarikázás", "besatírozás", "kipipálás", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.

A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.

Az április 3-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.

Listát állított az országgyűlési választásra (a roma kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, a roma kivételével minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én.

Vasárnap tartják a kormány által kezdeményezett úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást is. Az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást. A négy kérdés úgy szól: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”.

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított három évig kötelező.

A szavazás megkezdése előtt az összes szavazókörben valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák – köztük a mozgóurna – üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a műanyag urna fedelét az alsó részre illeszti és két oldalon plombával lezárja, a papírurnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez. A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – a szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnákat a szavazás folyamán végig látja a bizottság, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak a mozgóurnákban. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban – a szavazás 6 órai megkezdéséig – a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Balásy Gyula majdnem elsírta magát interjú közben, több tízmiliárdjukat zárolták
Balásy a teljes cégbirodalmát felajánlotta az államnak, beleértve a cégekben található készpénzt is. A Kontroll című műsorban láthatóan összetörve arról beszélt, szeretné a cégcsoportban dolgozó 500 ember jövőjét biztosítani.


Közjegyzői okiratban ajánlotta fel az államnak teljes, 80 milliárdos értékűre becsült cégcsoportját Balásy Gyula, a Fidesz-kormányok legfontosabb kommunikációs beszállítója. A vállalkozó a Kontrollnak adott interjúban jelentette be a lépést. Beszélt a döntése okairól, befagyasztott bankszámláiról és arról is, volt-e lelkiismeret-furdalása a sokszor kritizált kormányzati kampányok miatt.

Balásy azzal kezdte, hogy egy közérdekű célra történő kötelezettségvállalásról szóló dokumentummal érkezett, amelyben a 22 éve épített,

az állam kommunikációs, rendezvényszervezési és médiavásárlási feladatait ellátó cégcsoportját „minden tudással, minden vagyoni, nem vagyoni joggal” felajánlja a magyar állam részére.

Elmondása szerint a felajánlás a mai napon megtörtént. A kérdésre, hogy miért nem az ügyészséghez fordult, azt válaszolta, nem tudja, miért kellett volna, mivel tudomása szerint semmilyen eljárás nincs ellene. Elismerte, hogy történt egy bejelentés a cégei árainak túlárazottsága miatt, amit szerinte a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgál, de hozzátette: „Ebben az ügyben minket nem hallgattak ki. Nem tudom, hol tart az ügy. Nem tudok róla semmit.”

A dokumentációk szerinte ezekről mind léteznek, és nagyon pontosak, hosszú évekre visszamenőleg. Hangsúlyozta, hogy az áraik közbeszerzésen nyert szerződésekből származnak, amelyek teljesen transzparensek, és minden elvégzett feladattal el tudnak számolni. „És nyilván ebben a felajánlásban én minden ilyesmit átadok a magyar állam részére. Ez is azt jelenti, hogy semmi titkolni és takarnivalóm nincsen” – tette hozzá.

A vállalkozások értékét firtató kérdésre Balásy úgy felelt, hogy

a médiavásárló, a kommunikációs rendezvényszervező és a rendezvénytechnikai cég a legóvatosabb becsléssel is 80 milliárd forintot képviselnek, emellett körülbelül 100 milliárd forintnyi szerződésállománnyal és közel 30 milliárdos eredménytartalékkal rendelkeznek.

Szerinte a cégcsoport összértéke így több százmilliárd forintra tehető. Döntését azzal indokolta, hogy a cégcsoport által végzett tevékenységek szerinte már túlmutatnak a piaci feladatokon, és a legjobb helyen az államháztartáson belül lennének.

A legfontosabb oknak azonban a cégcsoportban dolgozó közel 500 ember jövőjének biztosítását nevezte. „Szeretném, hogyha ők, az ő helyük, az ő feladatuk, az ő egzisztenciájuk a jövőben ez biztosítva lenne” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy megtette volna-e ugyanezt a lépést a Fidesz választási veresége nélkül, a vállalkozó röviden csak annyit mondott: „Nem tudom.”

Karrierjének kezdeteiről elmondta, hogy 2004-ben alapította első cégét, kezdetben kis- és középvállalkozásoknak dolgoztak. A politikához 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején került közel, amikor egy ismerősén keresztül a cége tervezte a konzultáció logóját és kiadványát. Ezt követően több fideszes jelölt kampányában is részt vettek, majd 2016-tól, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodásának megnyerése után léptek ki az alvállalkozói létből.

2018-ra, két versenytárs kiesésével, állítása szerint hirtelen "ott találták magukat", hogy egyedül kell ellátniuk az egész állami kommunikációt.

A piaci torzító hatást firtató felvetésre azzal reagált, hogy szinte a teljes kommunikációs piaccal dolgoztak alvállalkozóként. „Az elmúlt hat évben mi 104 tenderen indultunk kommunikációs tenderen. Ebből 48-ban nyertünk, 52-ben más nyert és négy, ami érvénytelen lett” – tette hozzá.

A sokat kritizált politikai kampányokkal, például a Soros-plakátokkal kapcsolatban azt állította, hogy ezek a tevékenységüknek csak egy nagyon kis, bár látható részét tették ki. „Igazából ezek azok a feladatok, amikhez a lehető legkevesebb közünk van. Tehát ezekbe a feladatokba nekünk a közzététel volt és bizonyos esetekben a grafikai megvalósítás” – mondta.

Azt is elárulta, hogy a mostani felajánlásról nem tájékoztatta a volt kormányzati szereplőket.

Az interjú egy pontján Balásy elismerte, hogy több cégének bankszámláját is befagyasztották múlt hétfőn, mindenféle előzetes jelzés nélkül, „technikai hibára” hivatkozva.

A zárolás szerinte több tízmilliárd forintot érint. „Az a probléma ezzel, hogy olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket mi el kell látnunk ugye az ügyfeleink részére. Legyenek ezek sportrendezvények, a MotoGP, a Bajnokok Ligája” – részletezte a helyzetet.

„Ennél sokkal rosszabb az, hogy hónap elején nem tudjuk elutalni a közel 500 embernek a fizetését” - mondta.

A külföldre távozás lehetőségét határozottan elutasította. „Én ebbe az országba születtem, itt éltem, itt van a családom, és úgy érzem, semmi okom arra, hogy hogy hogy máshova menjek.”

Az életvitelét érintő kritikákra és a Tihanyban épült luxusvillájára úgy reagált, hogy nem tagadja, jómódú ember, a megkeresett pénzt pedig mindig befektette, például ingatlanokba. „Én úgy gondolom, hogy hogyha befektetésként veszek ingatlant, amit aztán kiadok és pénzt csinálok belőle, azt én nem gondolom luxizásnak.”

A tihanyi házzal kapcsolatban megjegyezte, hogy az utca túloldalán nőtt fel, és hozzátette: „Hogyha ezt valaki luxizásnak gondolja, hát nem tudom.”

A kormányzati kampányok tartalmával kapcsolatos felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta, nincs lehetőségük felülbírálni az ügyfél megrendeléseit. Elismerte, hogy szakmai vagy jogi alapon véleményezhetik, sőt, meg is tagadhatják a közzétételt, amire állítása szerint volt is példa. „De ugyanakkor meg tényleg egy akkora cégcsoport van körülöttünk 500 dolgozóval, munkatárssal, hogy tehát bármilyen szerződésszegés, ez abban a pillanatban mindenkinek az életét, egzisztenciáját megváltoztatja”.

Azzal kapcsolatban, hogy miért adja át a cégeit, ha minden jogszerű volt, kifejtette: „Ön is látja, hogy a jelenlegi helyzetben nem hinném, hogy a mi cégcsoportunknak ebbe a keretrendszerbe, vagy ahogy most működik, jövője van.”

Hozzátette, nem szeretné látni, hogy az általa felépített érték összeomlik. Jövőbeli terveiről annyit mondott, hogy az átadással sok teendő lesz, utána pedig meglátja, tudja-e folytatni a kommunikációs szakmát. „Maximum nem tudom, mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban, de az biztos, hogy ott is igyekszem a maximumot beletenni.”

VIDEÓ: A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Semmi sem lesz elfelejtve” – írja Radnai Márk Balásy Gyula bejelentésére, melyben lemondott cégeiről az állam javára
A Tisza Párt alelnöke szerint Balásy Gyula, a NER multimilliárdosa az interjúban elcsukló hangon próbálja felmenteni magát, miközben évekig a Fidesz „plakátosa” volt, és aki az elmúlt 8 évben gyakorlatilag leuralta az állami kommunikáció teljes piacát.


Radnai Márk reagált Balásy Gyula bejelentésére. A kormányzati megbízásokat teljesítő médiacéget a vállalkozó hétfőn önként és ingyen felajánlotta az állam javára. Erről a Kontrollnak adott interjúban beszélt. Azt közölte, hogy a cégcsoport értékét óvatos becsléssel körülbelül 80 milliárd forintra teszi, a futó szerződésállományt pedig közel 100 milliárdra. Azt szeretné, ha a cég - igaz nélküle - megmaradna, de legfontosabb oknak azonban a cégcsoportban dolgozó közel 500 ember jövőjének biztosítását nevezte.

A Tiszás politikus a közösségi oldalán írta meg, hogy mit gondol Balásy felajánlásáról.

A Tisza Párt alelnöke úgy vélekedett, az üzletember a korábbi rendszer korrupciójának szimbóluma volt. „Az az ember, akit évekig a Fidesz „plakátosaként” ismertünk, és aki az elmúlt 8 évben gyakorlatilag LEURALTA az állami kommunikáció TELJES piacát. A korrupció minden formáját megtestesítve, amit utáltunk az Orbán rendszerben és amit április 12-én örökre leváltottunk”.

Radnai szerint a Balásy-féle vagyon nem piaci körülmények között jött létre: „Ezt mind Mi, a magyar emberek fizettük ki! Semmi sem lesz elfelejtve.”

Radnai Márk bejegyzésében azt állította, Rogán Antal minisztériuma 1300 milliárd forintot költött propagandára, amiből Balásy cégei évente 25 milliárd forint profitot termeltek. Azt is hozzátette, hogy a munkák jelentős részét nem is a cégcsoport, hanem alvállalkozók végezték el, miközben a haszon Balásynál maradt. Mindezt úgy tehette meg, hogy 2018 óta szinte minden nagy állami megbízás náluk kötött ki - írta Radnai.

Majd a végén megjegyezte: "Arról is van tudomásunk, hogy további cégekben van Balásynak opciós joga".

És még annyit üzent: "Semmi sem lesz elfelejtve".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Dull Szabolcs a Balásy-interjúról: A NER váratlan gyorsasággal omlik össze
A politikai elemző öt pontba szedte össze, hogy szerinte mi történik és mennyire lesz általános a NER-üzletemberektől a hasonló megnyilatkozás.


Dull Szabolcs is reagált a Kontrollban elhangzott Balásy Gyula interjúra. A politikai elemző szerint a NER váratlan gyorsasággal omlik össze. Úgy fogalmaz:

"FEGYVERLETÉTEL ROGÁN KEDVENC MÉDIAVÁLLALKOZÓJÁTÓL." Arról, hogy szerint mi történik és mennyire lesz ez általános a NER-üzletemberektől, őt pontban válaszol:

1. VÁRATLAN INTERJÚ.

Az elemző emlékeztet rá, hogy "Balásy az elmúlt években ezermilliárdos tételekben kapott megbízásokat a kormánytól (a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól), így nem is olyan lassan az ország egyik leggazdagabb embere lett. Már önmagában az interjú ténye is rendkívüli, Balásy ugyanis az elmúlt években kerülte a nyilvánosságot. És épp a Kontrollhoz ment be, amely családi szálon deklarált módon kötődik a Tiszához."

2. ÁTADJA A CÉGEIT ÉS AZOK VAGYONÁT.

Dull szerint váratlan, hogy a vállalkozó könnyeivel küszködve beszél arról, hogy a média-cégbirodalmát átadja az államnak. "A cégekből kiszedett milliárdos osztalékokat nyilván megtartaná persze" - teszi hozzá.

3. FEGYVERLETÉTEL ÉS BEISMERÉS.

Az elemző emlékeztet rá, hogy "Magyar Péter épp a napokban beszélt arról, hogy Balásy egyik cégét áron alul akarják eladni. Erre most maga jön elő, hogy “ingyen és önként” átadja a cégeit. Még azt is hozzátette, hogy ezeket a feladatokat az államháztartáson belül kellene elvégezni. Ez egy nyílt fegyverletétel. És nyílt beismerése annak, hogy eddig az állam nem gondos gazdaként járt el, ő pedigtudja, hogy a kormányváltás után aligha tudja megtartani a cégeit" - véli Dull Szabolcs.

4. ROGÁN LEGYEN A CÉLPONT?

Az elemző kiemeli, hogy Balásy azt állította, hogy döntéséről nem tájékoztatta a kormányt, azaz "ezek szerint Rogán Antal nem tudott erről. Ezt el is hihetjük, ugyanis Rogán aligha bólintott volna rá az ilyen mértékű fegyverletételre. Nem kizárt, hogy Balásy abban reménykedik, talán van is megállapodás valahol erről, így megúszthatja a nagyobb felelősségre vonást, és Rogán felelősségét helyezik inkább középpontba". Dull szerint "ha valaki, Balásy nyilván tud értékes információkat arról, hogyan is működött a Rogán-féle kormányzati kommunikációs és rendezvényszervezői háló".

5. GYORSAN OMLIK ÖSSZE A NER.

Végül Dull arra jut, hogy ez az interjú is jelzi, hogy "a NER gyorsabban omlik össze, mint akár a Tiszában is számítottak rá. Hiszen még fel sem állt a Magyar Péter és Ruff Bálint által ígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, a NER egyik milliárdosa máris önként és simán jelentkezett visszaadni azt a vagyont, amelyet - immár kijelenthetjük - nem jogosan halmozott fel az elmúlt években."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák” – Magyar Péter is reagált a Balásy Gyula interjúra
A TISZA Párt vezetője, a leendő kormányfő is reagált Balásy Gyula bejelentésére, melyben a vállalkozó az elmúlt évtizedek alatt felépített cégbirodalmát ingyen felajánlotta az államnak.


Magyar Péter is reagált közösségi oldalán a hétfő este közölt Kontroll interjúra, melyben Balásy Gyula arról beszélt, hogy a kormányzati felkéréseket teljesítő cégbirodalmát átadja az államnak.

A leendő miniszterelnök azt írta:

"Rogán strómanjának mai könnyfakasztó interjúja kapcsán hadd idézzem a 2024-es Partizán interjúmat: “Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.”

A Fidesz-kormányok legfontosabb kommunikációs beszállítója, Balásy arról beszélt, hogy a teljes cégbirodalmát felajánlotta az államnak. A Kontroll című műsorban láthatóan összetörve arról beszélt, hogy szeretné a cégcsoportban dolgozó 500 ember jövőjét biztosítani. Elmondta, hogy közjegyzői okiratban ajánlotta fel az államnak teljes, 80 milliárdos értékűre becsült cégcsoportját. Beszélt a döntése okairól, befagyasztott bankszámláiról és arról is, volt-e lelkiismeret-furdalása a sokszor kritizált kormányzati kampányok miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk