Romániában csaknem négyszer annyi új koronavírusos megfertőződést jegyeztek ezen a héten, mint az előző héten - derült ki a stratégiai kommunikációs törzs által naponta közölt hivatalos adatok statisztikájából.

A vasárnap záruló hét során 33 237 új fertőzést diagnosztizáltak. Az érték 3,88-szor nagyobb a múlt heti esetszámnál (8 555). A vasárnap délután közölt hivatalos adatok szerint a legtöbb új esetet Bukarestben, Kolozs, Suceava és Temes megyében jegyezték fel.

Romániában karácsony után indult a járvány ötödik hulláma. A fertőzés terjedésének a korábbiakat sokszorosan meghaladó üteme a sokkal fertőzőbb omikron vírusváltozatra utal. A fertőzések kevésbé súlyos voltát jelzi azonban az, hogy az elhalálozások száma továbbra is csökken, és a kórházakban sem érzékelhető egyelőre az ötödik hullám nyomása. Vasárnap 4712 új megbetegedést, és 14 halálesetet jelentettek, a kórházakban 2565 koronavírusos beteget kezelnek, akik közül 408 szorul intenzív terápiás ellátásra. A beutaltakról közölt számok csak kevéssel haladják meg az egy héttel korábban jelentetteket.

A hivatalos adatok szerint szombatig 7 985 144 ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját. Ettől csak kevéssel marad el azoknak a száma, akik a teljes oltási cikluson átestek. Az országban 2 123 541 személy kapta meg a harmadik (egyes oltástípusok esetében a második) emlékeztető oltást is. Az adatokból kiszámítható, hogy az oltásra jogosult 12 év fölötti korosztály 47,16 százaléka megkapta valamely védőoltásnak legalább az első adagját.

Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop nyílt levelet írt, melyet a hvg.hu közölt. Ebben Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának korábbi nyilatkozatára reagál.

Mint írja:

"Mély megdöbbenéssel olvastam Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója nyilatkozatát, amely szerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Valentina Lisitsa koncertjének lemondását „katasztrofálisnak és hibás történetnek tartja”, és amelyben ezzel kapcsolatban „az orosz kultúra értékeiről és az orosz művészek nagyságáról” beszél.

Az ügy előzménye az volt, hogy a Margitszigeti Színház lemondta egy oroszpárti zongorista fellépését, mert Mariupolban adott koncertet. Valentina Lisitsa ukrán-amerikai zongoraművész május 9-én, a győzelem napján lépett fel az oroszok által elpusztított és megszállt városban.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója akkor katasztrofálisnak nevezte a színház döntését. Erre reagált most Ukrajna budapesti nagykövete.

- írta a levélben. A nagykövet asszony megköszönte a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kiállását és támogatását.

„Valentina Lisitsa olyan ember, aki nyíltan támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót. Az ún. Donyecki Népköztársaság útlevelével rendelkezik, amelynek területe Ukrajnához tartozik, de Oroszország 2014 óta megszállva tartja. Idén május 9-én ez a személy az orosz hadsereg által megsemmisített Mariupol ukrán lakosainak csontjai fölött tartott koncertet a város orosz megszállás alatt levő részén. Vidnyánszky úr szerint ez a politikamentes „nagy orosz kultúra?"

– kérdezi Ljubov Nepov.

"És vajon mit szól Vidnyánszky úr ahhoz, hogy az orosz hadsereg megölte Okszana Svec ukrán színésznőt, Maksz Levin ukrán fotográfust, Vira Hirics ukrán újságírót és sok más embert, akik még megmutathatták volna a világnak, milyen az ukrán kultúra? Mit mond azoknak a színészeknek, énekeseknek, költőknek, íróknak, akik ma Ukrajnát védik? Ukrajnának nagy szüksége van Magyarország támogatására"

- írja a nagykövet.

– áll a nagykövet levelében.

„Ha az orosz művészek támogatni akarják Ukrajnát – megtehetik ezt. Ehhez fel kell hagyniuk a hallgatással. Egyértelművé kell tenniük, hogy a béke melyik változatát támogatják. A hallgatás nem Ukrajna támogatása. Legyünk ebben őszintén saját magunkkal. Ne bátorítsuk ezt a hallgatást olyan frázisokkal, hogy a művészet kívül van a politikán, hogy a nagy orosz kultúra kívül van a háborún"

- zárja sorait.

Európai hírszerzők szerint 50 bombaspecialistát vet be az orosz hadsereg, hogy új bombatámadás-sorozatot indítsanak Ukrajna ellen – írja a Mirror. Ha minden igaz, hordóbombákat akarnak bevetni, amilyenek 11 ezer civilt öltek meg Szíriában 2012 óta.

Egy szír orvos, Walid Tamer most arra figyelmeztetett, hogy ezek a bombák elképesztő károkat tudnak tenni az emberi testben. A Szíriát ért támadások alatt ő a szír fővárosban, Aleppóban látta el a sebesülteket, így tudja, hogy miről beszél.

– mesélte Walid.

Frank Ledwidge volt brit katonatiszt elmondta, hogy szerinte Ukrajnában nem tudnak ilyen bombákat bevetni az oroszok. Az ukránoknak ugyanis vannak légvédelmi eszközeik, így simán lelövik a helikoptereket, mielőtt azok ledobnák a hordóbombákat. A szír ellenállásnak nem volt ilyen légvédelme – tette hozzá.

Mark Rutte holland miniszterelnök a CNBC amerikai tévécsatornának adott nyilatkozatában elmondta:

Bár Rutte nem tért ki részletekre, de a Politico információi szerint teljesülhet hazánk egyik kérése, hogy a csővezetékes szállítást ne, csak a tengeri úton való behozatalt érintse a szankciós csomag – írja a hvg.hu.

A lap emlékeztet arra, hogy korábban Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy 15-18 milliárd euró ellenében hajlandók beleegyezni az olajembargóba. A kormány számításai szerint ugyanis ennyi pénzre lenne szükség az orosz nyersolajról alternatív megoldásokra átálláshoz.

Rutte hangsúlyozta, a mostani helyzet független a jogállamisági vitától, meg kell egyezni, hiszen csakis egyhangú döntéssel mehet át a bizottság javaslata. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ő maga nem szereti ezt a rendszert, jobban örülne, ha sima többség elég volna a döntéshozatalhoz.

A portál azt is megjegyzi, hogy korábban már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is optimistán nyilatkozott arról, hogy kedden egységes megállapodás születhet az olajembargó kérdésében.

Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. A kormány döntésének részleteiről Nagy Márton közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

A Portfolio megbecsülte, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet:

- írja a portál.

Számításuk szerint összességében a 250 milliárd forintos új adóteher a bankszektor tavalyi belföldi nyereségéhez képest 45%-os, teljes konszolidált nyereségéhez képest 30%-os elvonást jelent.

A biztosítóknál a legtöbb teher két biztosítóra eshet, az Allianznak 7,8, és a Generalinak 7,4 milliárd forint lehet majd az adó.

A részletes számításokat ITT olvashatod.