Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar oltási folyamat: megkezdődött az 5-11 év közötti korosztály oltása - jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Debrecenben.

György István a Debreceni Egyetem (DE) gyermekklinikáján kialakított oltópontok előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy kedden megérkezett az első, gyerekeknek szánt vakcinaszállítmány, 138 ezer adag oltóanyag, amelyből az első körben 69 ezer adagot fognak beadni az ország 77 kórházában kialakított oltópontokon, illetve a gyermekháziorvosi rendelőkben.

- tette hozzá az államtitkár, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője.

Szerda reggel az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy a regisztrációt követő lépés az időpontfoglalás, amelyhez 2-3 napos validációs folyamat szükséges.

Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy minél többen beoltassák magukat, hiszen a gyermekek ugyan viszonylag könnyebb tünetekkel vészelik át a vírus okozta megbetegedést, a fertőzőképesség ennél a korcsoportnál is jelen van.

György István azt mondta, a gyermekek oltása 77 olyan kórházban indult el, ahol gyermekgyógyászati ellátás is folyik, valamint a háziorvosoknál.

Kiemelte:

Az államtitkár kitért arra is, hogy csütörtöktől ismét regisztráció nélkül lehet kérni a védőoltást. Csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra között, szombaton 10 és 18 óra között lesz lehetőség előzetes regisztráció nélkül felvenni azt. További ilyen napok lesznek az elkövetkező időszakban is, és a településeken történő oltási akciók is elindulnak januárban - mondta az Országos Oltási Munkacsoport vezetője.

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.