HÍREK
A Rovatból

Megjelent a költségvetés módosítása a Magyar Közlönyben

Így módosítják a költségvetést a gazdaságvédelmi akciótervhez.


Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által hétfőn bejelentett költségvetést érintő módosításokról szóló kormányrendelet, amelynek nyomán három új, a koronavírus-járvány elleni védekezést segítő, illetve a járvány gazdasági hatásait orvosló alap jön létre.

A rendelet szerint

a Járvány Elleni Védekezési Alap összesen 633,51 milliárdos forrással indul el.

Ez a járvány elleni védekezés központi tartalékának 378 milliárd forintos, a pártok támogatása 50 százalékának átcsoportosításából származó 1,272 milliárd forintos összege mellett, 46,941 milliárd forint költségvetési átcsoportosításból, a kiskereskedelmi adóból befolyó 36 milliárd forintból, a pénzintézeti szektor 55 milliárdos hozzájárulásából, a gépjárműadóból a központi költségvetésbe átirányított 34,4 milliárd forintból áll össze, valamint tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése fedezetére szánt 81,894 milliárd forintot. A rendelet szerint a forrásokból a járvány elleni védekezés központi tartaléka felülről nyitott, automatikusan túlléphető.

A kiadások között szerepel az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri, fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítése (összesen 70,6 milliárd forint), az Operatív Törzs 2020. április 3-ig meghozott döntései szerinti, már teljesített, illetve várható kiadások alapján 380,5 milliárd forint értékben eszközbeszerzések, beruházások, valamint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése (összesen 81,894 milliárd forint).

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet létrehozza a Gazdaságvédelmi Alapot, ennek forrását a központi intézmények és programok megtakarításai (922,553 milliárd forint), és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele (423,1 milliárd forint) adja, összesen 1345,653 milliárd forint értékben. Az alap kiadási során a gazdaságvédelmi programok 922,553 milliárd forint értében szerepelnek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 423,1 milliárd forintot tesznek ki.

A gazdaságvédelmi programok között a rendelet a következőket sorolja fel: munkahely-megtartási program, munkahely-teremtési program, kiemelt ágazati programok, vállalkozások finanszírozása, valamint család- és nyugdíjasvédelmi program. Az öt program kiadási előirányzatait a rendelet nem részletezi.

A rendelet létrehozza a költségvetésben az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját, amelyben jelenleg nem szerepelnek források.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozandó gazdaságvédelmi akciótervet három ütemben hajtják végre. Az első ütemhez tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése.

A hétfőn indult második szakasz öt programból áll, az első a munkahelymegőrzésről szól: rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. A család- és nyugdíjasvédelem nevű program részeként visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben.

A miniszterelnök közölte: az egyik programpontban az olyan kiemelt nemzetgazdasági ágazatok szerepelnek, amelyeket újra kell most indítani. Ezek közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart. Elmondta azt is, hogy a vállalatok finanszírozása érdekében kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak összesen több mint 2000 milliárd forint értékben.

A munkahelyteremtés érdekében pedig beruházásokat fognak támogatni, mintegy 450 milliárd forint értékben - mondta.

A kormányfő közlése szerint az akcióterv három szakasza mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is, és a módosítások a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk