HÍREK
A Rovatból

Mégis jöhet a nulladik évfolyam az általános iskolákban?

A Népszava információi szerint bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok.

Link másolása

A Népszava azt írja, mégis bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok, ezáltal létrejöhet az általános iskolai nulladik évfolyam.

Ezekbe az osztályokba azok a gyerekek kerülnének be, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek.

A lap megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Ugyanakkor nem is cáfolták az értesülést.

A felkészítő évfolyamokról az új alaptanterv első, tavaly nyár végén megjelent verziójában is olvasni lehetett. Ebben a változatban a nulladik osztály nem lett volna kötelező, a szülőkre bízták volna a döntést. Mintegy két hónappal a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi levélben közölte a Civil Közoktatási Platformmal, hogy a szakmai szervezet által „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott” félkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból. A CKP szerint a nulladik évfolyam abban a formában, ahogy a kormány bevezetné, a szegregáció melegágya lehet.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület arra hívta fel a figyelmet, a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára. A Pedagógusok Szakszervezete pedig azt kifogásolta, hogy nem látszik az intézkedés pénzügyi fedezete, nem tudni, kiknek kellene foglalkozniuk a gyerekekkel, őket hogyan és mennyi idő alatt fogják felkészíteni az új feladatra, írja a Népszava.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Orbán Viktor Magyar Péterről: a baloldal belügye, majd maguk között elrendezik
A kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban.

Link másolása

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Gergőnek van baja, mert megműtötték és nehezen mozog. Az komoly baj, nem pedig az, hogy ő volt az ajánlója egyébként a Fidesz-tagságra is az igazságügyi miniszter férjének, de ez nem érinti az ő munkáját, mert a bizalom, az a munkából fakad.

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária és Iványi Gábor egy asztalhoz ült az amerikai nagykövet Széder-estjén
David Pressman szerint: „A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét”.

Link másolása

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján. Ilyen eseményre tavaly is sort került, akkor sokáig téma volt a sajtóban, hogy a zsidók egyik legnagyobb ünnepén a nagykövet asztalánál ült az a Gyöngyösi Márton is, aki korábban listázta volna, hogy hány olya tagja van az Országgyűlésnek, aki „bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

„Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján, ahol egy beszélgetés keretében különböző vallásokat, politikai nézeteket és hátteret képviselő embereket látott vendégül” – áll a budapesti amerikai nagykövetség honlapján. Hozzátették, a fő beszédtémák között szándékosan olyanok szerepeltek, amik a kormány fő üzeneteihez kapcsolódnak: „migráció, gender, háború”.

Az est egyik érdekessége volt, hogy azon egyaránt részt vett Schmidt Mária történész, az Orbán-kormány egyik legfőbb ideológusa és Iványi Gábor lelkész, a kormányzat egyik legfőbb kritikusa is, akinek egyházát és személyét az utóbbi időben számos attrocitás érte a hatóságok részéről, a Fideszhez közeli sajtó pedig gyakran pécézi ki magának.

A vacsorával kapcsolatban egyébként David Pressman azt írta: A családomban a Pészah ünnepén tartott Széder-est mindig az élénk viták és beszélgetések helyszíne volt. A határozott nézetekkel rendelkezőknek, különösen azoknak, akik nem értenek egyet egymással, több időt kellene egymás társaságában tölteniük, nem pedig kevesebbet. Azok a beszélgetések, amelyeket a sajátunktól eltérő véleményű emberekkel folytatunk toleranciát szülnek, elősegítik a különbözőségek tiszteletét, és megerősítik demokráciáinkat.

A közlemény szerint a Széder egyik vendége arról beszélt, „általában úgy tekintünk a vitákra, mint amiket meg kell nyernünk. A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét, és így megtaláljuk a közös hangot”.

David Pressman kiemelte: „A ma esti lenyűgöző széder-esti beszélgetés alkalmat adott a közös vitára és arra, hogy megvitassuk a Pészah történetét és annak politikai relevanciáját, amelyek gyakran megosztanak minket. Megtiszteltetés volt egy sokszínű, szenvedélyes, egyedi hangú csoportot vendégül látni egy széderasztal körül”.

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Továbbra is gondban van az iskola, ahonnan hat tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt – azóta sem tudták teljesen megoldani a pótlásukat
Csoportösszevonások, különböző szintű diákok együtt tanítása, szakemberhiány – nagyon hiányoznak az oktatásból az elbocsátott pedagógusok.

Link másolása

A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint még nem tudták megoldani az intézményből polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pótlását. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hat tanárt bocsátottak el az iskolából, amiért csatlakoztak a béremelésért és jobb munkakörülményekért tiltakozókhoz.

A pedagógusok munkaügyi pere kedden folytatódott a bíróságon. Oda beidézték az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogy a kirúgások után fel kellett oszlatni a földrajz fakultációt, németül biológiát tanító tanár azóta sincs, több osztály osztályfőnök nélkül maradt és a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában – írja a hvg.hu.

Hutai László elmondta:

maradtak el órák a polgári engedetlenség miatt, de ez nem okozott nagyobb gondot, mint egy súlyosabb influenzajárvány. A tanárok elbocsátása azonban nagy érvágás volt, mert sokuknak különleges szaktudása volt.

A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.

A spanyolórák esetében is össze kellett vonni csoportokat, így előfordult, hogy egy tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőtől a haladóig minden csoporttal. Az igazgató azt mondta, több fórumon kezdeményezte, hogy legalább a speciális tudású kollégákat óraadóként visszafoglalkoztathassák, de nem kapott zöld utat.

Hutai arról is beszélt, hogy a kirúgások előtt felhívta Rábel Krisztina tankerületi igazgató, és arra kérte, hasson az engedetlen tanárokra. Két tanárra külön felhívta a figyelmet, akik „nagyon közel állnak a vörös vonalhoz”. Amikor az igazgató emiatt szólt nekik, polgári engedetlenség helyett végül sztrájkba kezdtek.

Miután hat tanárt elbocsátották, a többiek úgy érezték, a diákok érdekében nem jó ötlet folytatni az engedetlenséget. Hutai azt is mondta, nem érezte, hogy a tankerület külön a Karinthyt akarta büntetni, de megszorításként érzékelte, amikor hirtelen határozatot kapott arról, hogy a szokásos öt osztály helyett csak hármat indíthat az iskola.

Link másolása
KÖVESS MINKET: