HÍREK
A Rovatból

Mégis emelkedhet sok lakáshiteles törlesztője a moratórium után

Sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket. A Bank360.hu elmagyarázza, mit tehetünk, ha problémát jelent a hitel törlesztése.


A moratórium miatt nem, de a bankok közötti referencia kamatok emelkedése miatt pont a legnehezebb időszakban nőhet a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete. Sokakat érhet kellemetlen meglepetés, mikor a moratórium lejárta után újfent fizetniük kell a törlesztőrészleteket - írja a Bank360.hu.

Jelenleg nagyjából 100 000 olyan lakáshitel-szerződés van Magyarországon, amelynek éven belüli a kamatperiódusa. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy 3 vagy 6 havonta változhat a hitel kamata, attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb.

Érdemes az egyhetes betéti kamatot figyelni

Az, hogy a BUBOR mekkora értéket vesz fel, több minden befolyásolja, de érdemes figyelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyhetes betéti kamatát, mivel annak mértéke az idei bevezetése óta mindig átszivárgott és meghatározta a BUBOR mértékét is.

Az egyhetes betéti kamat eddig együtt mozgott az alapkamattal, ám szeptember végén elváltak egymástól: az egyhetes betéti kamat 15 bázisponttal került magasabbra az alapkamatnál, amelyet szinte azonnal lekövettek a bankközi kamatok: a bankok által jellemzően referenciakamatnak használt hathavi BUBOR mára 0,79 százalékra emelkedett.

Milyen hiteleket érint az emelkedés?

A kamatemelkedés minden olyan hitelszerződést érint, amelyeknél referenciaértékként a BUBOR-t használják.

Ilyen hitelek például

• a forintosított devizahitelek,

• az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek és

• az éven belül változó kamatozású vállalati hitelek is.

“Azokat a hiteleket is érintheti a változás, amelyek most még a törlesztési moratórium hatálya alatt állnak. Bár a moratórium miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet a szüneteltetés végével, a referenciakamat változásából eredő emelkedés nincs kizárva, így sokan meglepődhetnek januárban, amikor újra elkezdik visszafizetni a kölcsönöket”

– közölte Veres Patrik, a Bank360.hu elemzője.

Ökölszabályként elmondható, hogy a hitelfelvevők számára kiszámíthatóbb egy hosszabb kamatperiódusú hitel fizetése, ugyanakkor ezek indulóköltsége jellemzően magasabb, mint az éven belüli változó kamatozásúaké. Ha össze akarjuk hasonlítani a költségeket, érdemes a Bank360.hu Lakáshitel Kalkulátorát használni.

Hogyan változhat egy átlagos hitel törlesztője?

Több tényezőtől függ, hogy a BUBOR változása hogyan hat egy hitelre: nem mindegy, mikor vettük fel a kölcsönt és milyen kamatperiódussal. 2020. elején például még 0,16 százalék volt a 3 hónapos BUBOR, a cikk írásakor viszont már 0,79 százalékon állt.

A Bank360.hu egy átlagosnak mondható, 2017. október 1-jén folyósított 15 millió forintos, 20 éves futamidővel és három hónapos kamatperiódussal felvett hitelen keresztül mutatta be, hogyan változtak a törlesztőrészletek. Az induló ügyleti kamat ekkor 3 százalék + 3 hónapos BUBOR, azaz 3,04 százalék volt.

Melyik napi értéket veszik figyelembe a bankok?

A pénzintézetek - például egy három hónapos kamatperiódusú hitelnél - nem pontosan a folyósítás napjától számított három havonta nézik az aznapi értéket. Ehelyett minden harmadik törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon (ha ez hétvége vagy munkaszüneti nap, az ezt megelőző munkanapon) érvényes BUBOR-értéket használják.

A fentiek alapján az alábbi módon alakultak a törlesztőrészletek 2017. óta:

Látható, hogy nagyobb, 2 000 forintos emelkedés volt a júliusi törlesztőnél, majd most októbertől egy alacsonyabb, amikor kevesebb mint száz forinttal nőtt tovább a törlesztő.

Ugyanilyen feltételek mentén azt is megnézte a Bank360.hu, hogy miként alakult volna egy 15 millió forintos, 6 hónapos kamatperiódussal felvett hitel törlesztése:

Mindkét kamatperiódus esetén látható, hogy növekszik a törlesztőrészlet: a moratórium óta a három hónapos kamatperiódusú hitelnél nagyjából 4 000 forinttal nőtt októberre a törlesztőrészlet, a hat hónaposnál 2 000 forinttal, sőt 2017. óta szinte folyamatosan drágult a kölcsön.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentkezett: Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt
A TISZA Párt vezetője megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, Erőss Pálról is, aki gyerekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken töltötte, és nagy szeretettel mesélt a vidékről.


Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:

"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.

Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára reagált Schmidt Mária üzenetére: Hiába fenyegetőzik, hogy majd megtapasztalom „azt a törődést, amit eddig nem kellett”
A DK-elnök szerint: „Nyilván pánik van. Az igazság nem derülhet ki, mert borulna minden. Benne vannak nyakig, fenyegetőzni kell – értem én”.


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a közösségi oldalán üzent Dobrev Klárának azt követően, hogy a DK kezdeményezte: a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást. Bejegyzésében többek között azt írta: „Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja”. Majd hozzátette: „A magyar közélet Dobrevvel szemben eddig nagyon visszafogott, sőt kíméletes volt. A sas ugyanis nem kapkod legyek után. Kivéve, ha a légy ennyire elszemtelenedik. Akkor kénytelen. Akkor Gyurcsányné, a komcsi Apró unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett. És akkor lesz miről magyaráznia a gyermekeinek. Lesz pár kellemetlen beszélgetése”.

Dobrev Klára szintén a közösségi oldlán reagált Schmidt Mária bejegyzésére. A DK vezetője azt írta:

"Schmidt Mária brutálisan megfenyegetett, mert le akarom buktatni a pedofil bűncselekményeket elkövető papokat is."

"Mária! Engem nem lehet megállítani és megfélemlíteni, hiába fenyegetőzik, hogy majd megtapasztalom „azt a törődést, amit eddig nem kellett”.

Az ellenzéki politikus szerint:

Nyilván pánik van. Az igazság nem derülhet ki, mert borulna minden. Benne vannak nyakig, fenyegetőzni kell – értem én. De akkor is! Nem lehet gyónási titok az, hogy valaki gyerekeket megerőszakol, szexuálisan bántalmaz. Pont!

Meri azt állítani, hogy nincs közöm hozzá ellenzéki politikusként? Vagy akár csak politikusként? Mi közöm van hozzá anyaként? Közöm van hozzá! Közünk van hozzá! Tízmillió magyarnak köze van hozzá. Tízmillió magyar várja a válaszokat.

Kik mentegették a Szőlő utcai gazembert? Kik azok a rendőrök, állami vezetők? Ki az a Zsolti bácsi?" - kérdezte a végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hat magyar álmegfigyelőt azonosítottak a grúziai választáson
Az álmegfigyelők feladata az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat.


Az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 álmegfigyelőt azonosított a 2025. október 4-i grúziai helyhatósági választásokon - írja a 444.

Az EPDE szerint az „álmegfigyelő” delegációk összetétele túlnyomórészt európai profilt tükrözött. Volt egy maroknyi résztvevő Lengyelországból, Olaszországból, Máltáról, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, valamint jelen voltak Fehéroroszország és Üzbegisztán képviselői is, de

a résztvevők többsége Magyarországról és Franciaországból érkezett.

Magyarországról összesen hat álmegfigyelőt azonosítottak:

• László András, fideszes európai parlamenti képviselő,

• Hegedűs Barbara Szilvia, fideszes országgyűlési képviselő,

• Révai-Bere Norbert, a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, korábbi indiai főkonzul,

• Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője,

• Juan Efraín Rocha, korábbi kormánytisztviselő a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi osztályán,

• és Németh László István, a Recski Szövetség nyugat-dunántúli szervezetének elnöke.

Ez már a második alkalom volt, hogy a grúziai kormánypárt, a Grúz Álom politikailag elfogult megfigyelőket hívott meg. Céljuk az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat, és segítsék a grúz kormányt abban, hogy legitimnek tűnjön a választás.

Az EPDE egyébként nem először azonosított magyar álmegfigyelőket a grúz választásokon, 2024-ben is jelen volt például András László és Lajkó Fanni, valamint harmadikként akkor a KDNP-s Nacsa Lőrincet is azonosították.

Grúzia ezzel olyan országok példáját követi, mint Oroszország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország, ahol már évek óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot - jegyzi meg a 444.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Publicus: Továbbra is vezet a Tisza, de erősödött a Fidesz
A teljes népesség körében a Tisza 32, a Fidesz 27, míg a biztos szavazók esetén Magyar Péter pártja 35, a kormánypárt pedig 31 százalékon áll.


A Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss felmérése szerint

a teljes népesség 32, a biztos szavazók 35, a biztosan szavazó pártválasztók 45 százaléka a Tisza Pártra szavazna. A Fidesz ugyanezekben a csoportokban 27, 31 és 38 százalékon áll, a különbség 5, 4 és 7 százalékpont a Tisza javára.

A szeptemberi felméréshez képest a Fidesz 1–2 százalékponttal erősödött mindhárom kategóriában.

A bizonytalanok aránya 29 százalék.

A Publicus szerint elsősorban még két párt, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk pályázik eséllyel a parlamenti bejutásra. A DK az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztosan szavazó pártválasztók körében eléri vagy átlépi az 5 százalékot (5, 6 és 7 százalék). A Mi Hazánk csak az utóbbi két esetben éri el az 5 százalékot (5–5 százalék), a teljes népességben 4 százalékon áll.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt kimutatható támogatottsággal bír, de a bejutási küszöböt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál közelíti meg (4 százalék). A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd lenullázta magát, az MSZP a biztosan szavazó pártválasztóknál 1 százalékot ér el. A Momentum 0 százalékon áll, mert bejelentette, hogy nem indul, ahogy a Mindenki Magyarország Néppárt sem.

A másodlagos pártpreferenciáknál a DK-t 13, a Mi Hazánkat 14 százalék nevezte meg arra a kérdésre, „ha a kiválasztott pártja úgy dönt, hogy nem indul a választásokon, melyik pártra szavazna, melyik a második legszimpatikusabb párt”. A fideszesek 25 százalékának a Mi Hazánk, a tiszások 28 százalékának a DK a második. A megkérdezettek csaknem fele nem válaszolt.

Hibahatáron túl csökkent azok aránya, akik teljes mértékig elégedettek azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok: 17-ről 12 százalékra. Az „inkább elégedettek” aránya 24-ről 26 százalékra nőtt, az elégedetlenek tábora összességében 55-ről 61 százalékra emelkedett.

A társadalom 32 százaléka örülne annak, ha 2026-ban is a Fidesz maradna kormányon, 44 százalék viszont annak, ha a Fidesz elveszítené a választást.

A relatív többség 41 százalék a Fidesz győzelmére számít, 37 százalék kormányváltást vár.

Az ellenzéki szavazók 11 százaléka azt szeretné, hogy kizárólag a Tisza alakítson kormányt, 61 százalék pedig azt, hogy más ellenzéki pártok politikusai is részt vegyenek a kormányzásban. Az ellenzéki táboron belül 9 százalék támogatná azt a forgatókönyvet, hogy egytől egyig Tiszán kívüli ellenzéki politikusok alakítsanak kormányt, 5 százalék szerint „mindegy, csak legyen kormányváltás”.

Az ezerfős mintán végzett kutatás a Népszava megbízásából készült október 6-a és 13-a között. A felmérés életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív a magyarországi felnőtt népességre, a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk