hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Megint velünk lett kib.szva, mert ez a multiknak meg sem kottyan” - Kiakadtak a boltosok az árbefagyasztáson

A piaci árusoknak és a boltosoknak komolyabb veszteséget jelenthet az élelmiszerárstop, mint a nagy diszkontláncoknak.

Link másolása

hirdetés

Felháborítója a boltosokat a kormány legújabb döntése, miszerint februártól három hónapig a tavaly októberi árakon kell árulni a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó-étolajat, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirkefarhátat és a 2,8%-os tejet.

Egy, a fővárosi Lehel téri piacon dolgozó húspultos szerint az árbefagyasztás "színtiszta" kampányfogás. A Népszavának nyilatkozva azt mondta, nem érti, hogy ha már “belepofáznak” az árakba, miért nem az olcsóbb húsokhoz nyúlnak, hogy a szegényeket segítsék. "Miért a csirkemellet? Miért nem mindjárt a libamájat?" - tette fel a kérdést, mielőtt még kiderült volna, hogy a csirkefarhát árát is befagyasztják.

Egy terézvárosi húsbolt alkalmazottja arról beszélt a lapnak, hogy

fogalma sincs, mennyiért árulta a termékeket tavaly október 15-én, de ha utána is néz ennek, mégis hogyan tudja majd ellenőrizni a vevő, hogy tényleg annyi-volt-e az ár?

A piacokon dolgozó árusoknak és a kisebb boltosoknak komolyabb veszteséget jelenthet az árvágás, mint a nagy diszkontláncoknak.

"Megint velünk lett kib..szva, mert ez a multiknak meg sem kottyan"

- mondta egy egy XIII. kerületi hentesbolt üzletvezetője.

hirdetés

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László a Népszavának azt mondta, az árbefagyasztás a politikai kommunikáció része, mivel közgazdaságilag értelmezhetetlen. Az árbefagyasztások miatt ugyanis termékeik exportálása mellett dönthetnek a termelők, így akár áruhiány is kialakulhat.

Szerinte az jobb megoldás lenne, ha nemcsak egy-egy termék, hanem a teljes termékkör áfakulcsát csökkentené a kormány. Ehhez aznban valószínűleg már elfogyott a kormány költségvetési mozgástere, nincs fedezet.

Molnár László úgy látja, kidolgozatlan a rendelet. Az október közepi árak például nem minden esetben ellenőrizhetők az online kasszák segítségével, csak azoknál a nagy multinacionális kereskedelmi láncoknál, ahol vonalkódos nyilvántartás működik. Ám pont ezek a nagy hipermarketek azok, amelyek egyébként is betartják a szabályokat, hiszen tudják, hogy ellenőrizhetőek. A kisebb boltokban, és a piacokon viszont nem vezetnek ilyen nyilvántartást – így azt sem tudják, hogy az adott terméket október 15-én mennyiért adták –, így ellenőrizni sem lehet majd az előírások betartását.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Akár 5 centi hó is eshet vasárnap reggelig az ország egyes részein
Ezúttal melegfront érkezik, az ebből származó csapadék kora délután éri el a nyugati tájakat.

Link másolása

hirdetés

Épphogy elvonult csütörtökön a hidegfront, máris újabb frontra készülhetünk. Az Időkép előrejelzése szerint ugyanis szombaton egy melegfront éri el hazánkat. Az ebből származó csapadék kora délután éri el a nyugati tájakat. Estig a Dunántúlon, a főváros térségében és északon várható eső, havas eső, a hegyekben és a magasabban fekvő területeken pedig havazás.

Az esti órákban a keleti országrészre kerül át a csapadék súlypontja, ami havas eső, majd idővel havazás formájában fog megmutatkozni.

A Tiszántúlon éjjel is folytatódik majd a havazás, így vasárnap reggelig itt 2-5 centi friss hó is összegyűlhet. Sőt: az ország északkeleti csücskében 5 centit meghaladó hómennyiség is leeshet. De nemcsak csapadékra számíthatunk, a fronttal erős délnyugati szél is érkezik, ami a havas tájakon hófúvást eredményezhet.

 


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben
A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén.

Link másolása

hirdetés

A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió "súlyos következményekkel" járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

hirdetés

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

"Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain"

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

"Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt"

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Több orosz gázt akar Orbán Viktor, újratárgyalja a nemrégiben aláírt megállapodást
Márki-Zay Péter szerint érthetetlen, miért kellene több orosz gáz az országnak. Szerinte valószínűleg orosz érdek lehet emögött.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel jelentette be az állami rádióban, hogy jövő kedden újra tárgyal Putyin elnökkel a 15 éves gázmegállapodásról, amelyet alig néhány hónapja írtak alá. Akkor azt mondták, hogy tíz év után a szerződéses mennyiség újratárgyalható. Most négy hónap után akarnak tárgyalni.

Orbán reggel azt mondta, hogy

szeretné elérni, hogy a kialkudott gázmennyiséget növeljék meg.

Palkovics László miniszter az ellátásbiztonságra hivatkozott az RTL Híradónak. Szerinte ha van rá lehetőség, hogy a tározókban nagyobb mennyiséget tároljanak, akkor azt mindenképpen meg kell tenni. Szerinte a többi európai országban arról beszélnek, hogy komoly gázhiányra kell számítani.

Márki-Zay Péter azt mondta, hogy érthetetlen, miért kellene több orosz gáz az országnak. Szerinte valószínűleg orosz érdek lehet emögött.

hirdetés

A miniszterelnök arról is beszélt a rádióban, hogy kitartanak a rezsicsökkentés mellett. Úgy vélte, hogy egy család ma évi 380 ezer forintot spórol a hatósági árral. A Portfolio úgy számol, a rezsicsökkentés idén már több százmilliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: