HÍREK
A Rovatból

Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Az ellenzéki képviselők ezúttal Völner Pál és Sztojka Attila ügyéről kérdezték volna a kormányt és a szakszolgálatokat.


A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Titkos alku születhetett Orbán és Putyin között: magyar kézbe kerülhetnek a szankcionált orosz olajcégek érdekeltségei
Szerbia, Bulgária és Románia is érintett lehet a gigantikus üzletben. A lépést az amerikai szankciók és a szerb olajellátás összeomlása kényszerítette ki.


„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.

Elemzők szerint azonban önmagában emiatt felesleges lett volna Moszkvába utazni, hiszen a hosszú távú szerződések amúgy is garantálták a szállítást. Így hamar elindultak a találgatások, mi lehetett az út valódi célja. Erről lebbenthette fel a fátylat az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, amit a magyar fél egyáltalán nem kommunikált.

A potenciális magyar felvásárlások célkeresztjében két nagyvállalat regionális eszközei állhatnak. Az egyik a szerb Naftna Industrija Srbije, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom Nyeft.

A cég pancsovai finomítója kritikus helyzetbe került, miután a horvát JANAF olajvezeték-üzemeltető az amerikai korlátozásokra hivatkozva leállította a kőolajszállítást.

A másik érintett vállalat a Lukoil, amelyet Washington októberben vett szankciós listára, amire a cég bejelentette, hogy megválik teljes nemzetközi portfóliójától, beleértve a bulgáriai és romániai finomítóit, valamint kiterjedt kúthálózatát.

A magyar kormány már a moszkvai út előtt utalt rá, hogy Szerbia segítségér siet. Orbán Viktor ottani látogatáson csütörtökön kijelentette, hogy ha a szerbek úgy döntenek, „Magyarország készen áll” arra, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében. A MOL eközben megkezdte a Szerbia felé irányuló olajszállítások növelését, hogy ellensúlyozza az amerikai szankciók miatt kieső importot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kabátban rendelnek az orvosok, hazaküldik a betegeket a fűtetlen budapesti kórházból
Az ambulancián 16, a mosdóban mindössze 7 fok van, a fűtéskimaradás pedig már a második hete tart. A kórház vezetése most azt kérte a dolgozóktól, inkább vegyék ki a szabadságukat.


Kabátban rendelnek az orvosok, a betegek a hideg folyosón várakoznak: immár második hete nincs fűtés a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében.

A kórház dolgozói szerint az ambulancián 16 fokot, a nőgyógyászat mosdójában pedig mindössze hét fokot mérnek,

írja a 444. A fekvőbeteg-ellátás több osztályon gyakorlatilag leállt, a pácienseket már november 21-én, pénteken elkezdték hazaküldeni. A krónikus osztályról nem küldhették haza a betegeket; a többnyire rossz állapotú embereket máshová szállították át. Úgy tudni, a fűtés a december 1-jei héten sem áll majd helyre.

Egy orvos a helyzetet így vázolta:

„Az összesen több mint nyolcvan ággyal működő két reuma és két rehab osztályon már csak négy-öt fekvőbeteg maradt, a többieket elküldték.

Sok izületi beteg van itt, őket a hideg különösen rosszul érintené. Vannak halasztható fizioterápiás kezelések, de rossz állapotú fekvőbetegek is voltak. Az immunbetegeknél különösen fontos lehet, hogy időben hozzájussanak a citosztatikus kezelésekhez.”

A kialakult helyzet miatt a kórház vezetése több osztályon is azt kérte a dolgozóktól, hogy vegyék ki a maradék szabadnapjaikat.

Egy dolgozó szerint „azt már tudjuk, hogy fűtés a jövő héten sem várható, szerdán pedig jött egy köremail arról, hogy aki tudja, inkább vegye ki a még bent lévő szabadságát. Ez alapján ebben az évben már kevesebb orvos lesz az érintett osztályokon, pedig a szakdolgozóhiány már korábban is nagy volt, ami már helyenként nehezítette az ellátást.”

A probléma november 20-án kezdődött az Árpád fejedelem úti épületben. Az intézmény főigazgatója november 24-én még arról tájékoztatott, hogy a hibát megtalálták és cserélik a korrodálódott csöveket, a helyzet azonban azóta sem oldódott meg.

Belső információk szerint a dolgozók egymásnak ellentmondó üzeneteket kaptak a javításról, ami után a rendszerben ismét nyomásesést tapasztaltak. A kórházban attól tartottak, hogy az elektromos hálózat nem bírná el a hősugárzók tömeges használatát, ezért csak azokban a kórtermekben tudtak fűteni, ahol van légkondicionáló.

A Betegápoló Irgalmasrend által fenntartott, mintegy 484 ágyas kórházban 2021-ben több mint 20 milliárd forintból új szárnyat építettek és részleges felújítást is végeztek, a hetvenes évekbeli tömbök korszerűsítése azonban elmaradt.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyíregyháza egyik legismertebb alakja lett a Tisza képviselőjelöltje, akinek rengeteget köszönhet a város
A helyben ismert állatparki igazgatót jelölte a párt, aki korábban súlyemelőként is sikereket ért el. Dolgozott a Magyar Rádióban.


Magyar Péter korábban a Facebookon jelentette be, hogy ma 14 órakor Nyíregyházán bemutatják a TISZA Párt képviselőjelöltjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 01-es választókerületben.

A politikus a Búza téren elmondott beszédében elmondta, hogy a tegnap bejelentett 104 képviselő és saját maga mellett a Nyíregyháza nagy részét is magába foglaló körzetben betegség miatt nem volt jelöltállítási folyamat.

A párt jelöltje ezen a helyen Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója.

Őt végül a párt maga választotta ki.

Gajdos László öt éve vezeti a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségét, Nyíregyháza díszpolgára, számos rangos elismerés, köztük megyei Príma díj és a Fehér Rózsa-díj birtokosa. A magyar turizmus 50 meghatározó szakembere közé is beválasztották, kollégáival határon innen és túl is több turisztikai attrakciót mentorált. Munkájának elismeréseként 2024-ben megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet. A 63 éves Gajdos László korábban súlyemelésben ért el sportsikereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Olyan sört árul a Penny, aminek a dobozát nem veszik vissza a Mohu automatái
A gyártó hatalmasat hibázott, a vásárlók pedig pórul jártak az új vonalkóddal. Mutatjuk, mit tehet, ha önnél is ott a visszaválthatatlan doboz!


Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.

A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.

A MOHU megerősítette, hogy a gyártó valóban nem kezdeményezte az új kódok regisztrációját. A szabályok szerint visszaváltási díjas terméket csak érvényes regisztrációval lehetne forgalomba hozni, a mulasztás miatt a vásárlók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak.

A Penny elismerte a hibát, és közleményben reagált: „A termék esetében a Mohu rendszerben történő regisztrációjára visszavezethető hiba miatt technikai fennakadások tapasztalhatók. A PENNY Magyarország számára a vásárlók elsődlegesek, így

a szükséges egyeztetések zajlanak, a visszaváltási lehetőség a folyamat lezárását követően ismét elérhető lesz. Addig is, amíg ez megtörténik, kollégáink a pénztáraknál visszaváltják az Adelskronen dobozát.”

A visszaváltási rendszernek köszönhetően az alumíniumdobozok, PET-palackok és üvegek darabonként 50 forint visszaváltási díjjal kerülnek forgalomba. A gyártóknak minden egyes terméket és annak vonalkódját a forgalomba hozatal előtt regisztrálniuk kell a MOHU-nál, és a csomagoláson fel kell tüntetniük a visszaváltást jelző logót. A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek számára kötelező automata visszaváltó pontokat üzemeltetni. A rendszer tavaly nyári indulása nem volt zökkenőmentes, a kezdeti időszakban országszerte gyakoriak voltak a megtelt vagy meghibásodott automaták és a logisztikai nehézségek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk