HÍREK
A Rovatból

Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Az ellenzéki képviselők ezúttal Völner Pál és Sztojka Attila ügyéről kérdezték volna a kormányt és a szakszolgálatokat.


A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lengyel Tamás a TEDx-ről: Nem említhettem meg Vidnyánszky Attilát, de még Orbán Viktor nevét sem
A színész szerint az előadása előtt pár órával kapott egy ultimátumot a szervezőktől. Végül felengedték a színpadra, de csak bizonyos kompromisszumok árán.


Lengyel Tamás, a Loupe Színházi Társulás alapítója a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy cenzúrázni akarták a csütörtöki TEDx Liberty Bridge Women rendezvényen tartott előadását. A színész azt állítja, többek közt Orbán Viktor és Vidnyánszky Attila nevét sem mondhatta ki a Katona József Színház színpadán.

„Tegnap a TEDx Liberty Bridge Women színpadán nem mondhattam ki, hogy »Gyurcsány színésze«, »brüsszelita színház«, nem említhettem meg Vidnyánszky Attilát, de még Orbán Viktor nevét sem”

– kezdi bejegyzését.

Azt írja, a szervezők arra hivatkoztak, hogy a TEDx irányelvei tiltják a politikai uszító üzeneteket és a pártpolitikai agitációt. Azt is mondták neki, hogy ezekkel nemcsak az irányelveket sértené meg, hanem a szponzorokat is.

Lengyel felidézi, hogy már szeptemberben felkérték egy előadásra a Loupe társadalomformáló szerepéről, és előre jelezte, hogy a független színházi szcénáról nem lehet a jelenlegi struktúra érintése nélkül beszélni, ezért a beszéde éles és rendszerkritikus lesz. Elmondása szerint egy kisebb vita után abban maradtak, hogy a véleményszabadságnál nincs fontosabb.

„Ehhez képest a fellépés előtt 12 órával érkezett egy aláírás nélküli levél a szervezőcsapattól. Azt írták: a TED irányelveit megsértem, és két lehetőség van, vagy nem mondom el a beszédet, vagy ha mégis elmondom, akkor utána a TED kurátorai nyilvánosan elhatárolódnak tőlem. Én az utóbbit választottam. Ezután, a fellépés előtt mindössze 4 órával érkezett egy újabb, szintén aláírás nélküli levél. Lemondták a beszédemet, ha nem változtatok rajta, és nem kerül ki belőle minden kritikus, politikai utalás.”

A színész ennek ellenére elment a helyszínre, mert úgy érezte, ez a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, és szerette volna, ha a döntéshozók a szemébe mondják, hogy nem merik vállalni a beszédét.

„A hátam közepére kívántam az egészet, de azt gondoltam: nincs más választásom. Ha egy kevésbé megfélemlített országban szeretnék élni, ha azt szeretném, hogy a gyerekeimnek lehetőségük legyen egy boldog életre, akkor meg kell tudnom értetni, hogy amit mondok, az sem nem uszítás, sem nem pártpolitikai agitáció, hanem rendszerkritika.

A témámat pedig nem lehet a rendszer érintése nélkül körbejárni. Egyszerűen béna lenne függetlenként nem beszélni arról, hogy Pintér Béla, a Jurányi, a Kerekasztal és még sorolhatnám, miért nem kapott támogatást, mi miért döntünk úgy, hogy nem is pályázunk és mi egy valódi független színház feladata” – magyarázta a színész.

Végül, mint írja, felengedték a színpadra, de azzal a kéréssel, hogy a neveket hagyja ki, mert azok szerinte aktuálpolitikai utalások. Helyette azt javasolták, mondja azt: „tudjuk, ki...”.

„És ezt érzem a legabszurdabbnak. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Miért ne lehetne megemlíteni? Főként, ha az adott szövegben a hivatkozás még pozitív is”

– véli Lengyel Tamás.

Posztjában közzétette a beszédének teljes szövegét, és arra kérte követőit, mondják el, szerintük uszító-e, pártpolitikailag korteskedő-e. A bejegyzéshez egy videót is mellékelt, amelyben ezt mondja:

„Az öncenzúra olyan, mint egy járvány. Ha valaki megijed, akkor a másik, aki addig nem is gondolta, hogy lenne oka félni, azt érezheti, hogy talán mégis jobban teszi, ha nem szól.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Trumpék 80 embert toloncolnak ki Ukrajnába, ahol azonnal a frontra küldhetik őket
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.


Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint

a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.

Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.

Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.

Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.

Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.

A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Súlyosan részeg forgalomirányító miatt bénult meg a vasúti közlekedés a Budapest–Vác vonalon
Először csak rosszullétről szólt a hivatalos közlemény, ami óriási felháborodást keltett. A MÁV-vezér később ismerte be a döbbenetes valóságot a felelőtlen vasutasról.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 14.



Ahogy már írtunk róla, péntek délután komoly fennakadások bénították meg a forgalmat a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon. Az utasok eleinte csak annyit tapasztaltak, hogy a vonatok nem járnak, később azonban kiderült a döbbenetes ok: a gödi forgalmi szolgálattevő súlyosan ittas állapotban látta el a munkáját.

Az esetről Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója számolt be a Facebookon.

„A rosszullétet sajnos súlyos fokú ittasság okozta”

írta, hozzátéve, hogy a rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújával előállította a vasutast, akit azonnali hatállyal felfüggesztettek. A vezérigazgató leszögezte:

„A MÁV-nál az ilyen esetekkel szemben zéró tolerancia van érvényben: aki mások biztonságáért felel, annak minden értelemben józanul kell viselkednie.”

A közlekedés 16 órakor indulhatott újra, a menetrend helyreállása azonban egészen kora estéig elhúzódott. Az utasok eljuttatására Dunakeszi és Vác között pótlóbuszokat szerveztek, és egy ideig a 300-as és 371-es Volán-járatokon is érvényesek voltak a vasúti jegyek. A káosz több járatot is érintett, a Nyugati pályaudvarról 17:40-kor Szobra induló G70-es vonatot törölték, a Prágába tartó Metropolitan EuroCity pedig a Blikk szerint 90-95 perces késéssel közlekedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hétfőn a rendszerváltás fontos állomásához érkezünk, bejelentjük a TISZA jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben
A Tisza Párt elnöke arra kérte támogatóit, hogy minden körzetben álljanak ki a jelöltek mellett és védjék meg őket a hatalom aljas támadásaitól.


November 17-én, hétfőn a rendszerváltás fontos állomásához érkezünk: bejelentjük a TISZA képviselő jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben – írta Magyar Péter a Facebookon.

„Orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért.

Fogadjátok őket nyitottsággal és bizalommal! Kérem a TISZA milliós közösségét, hogy minden körzetben álljon ki a jelöltek mellett és védje meg őket a hatalom aljas támadásaitól!”

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk