Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.

Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.

Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.

A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.

Via 444.hu.

Hadházy Ákos a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Orbán Viktor ATV-s interjújáról. Azt írta, a Rónai Egonnal folytatott beszélgetés gyönyörűen megmutatta, hogy ő maga miért nem megy a csatorna stúdiójába, és szerinte miért nagy baj, hogy ellenzéki politikusok és civilek ezt megteszik. A politikus szerint „szemfényvesztés ugyanis az egész, a demokrácia és a sajtószabadság látszatának fenntartására”.

A képviselő úgy véli, „annak a hatalomnak létfontosságú a sajtószabadság látszata, amelynek vezetője nagy lelki nyugalommal ment be a stúdióba, mert biztos volt benne, hogy a riporter egyetlen szóval sem fogja szóba hozni például Hatvanpusztát”. Hozzáteszi, hogy Orbán emlékezett rá, milyen rosszul sült el, hogy Németh Balázsnál és egy másik influenszernél viszont előre megbeszélten szóba hozták.

Hadházy szerint ha az ATV valóban független tévé lenne, akkor megkérdezett volna három dolgot a témában:

• tartja-e még Orbán Hatvanpuszta kapcsán, hogy egy félkész mezőgazdasági épületről van szó, és ha igen, miért kell bele két úszómedence és 15 luxusapartman;

• mennyibe került az egész és miért pont Mészáros Lőrinc cége építi;

• illetve milyen műemlékvédelem az, ahol a föld alá bontják a műemléket.

A politikus állítja, ha a miniszterelnök a szokásos módon hárítja a kérdéseket, egy független riporter nem engedné ki a kezei közül, hiszen a másfél órás műsorból Orbán „nem tudott volna elsétálni és primitív sértegetéssel sem válaszolni”.

– írta Hadházy.

Posztját azzal zárta: „Lehet, hogy Török Gábor a keddi interjúból megtudott olyan dolgokat Orbánról, amiket szerinte máshogyan nem tudtunk volna meg. De sajnos megtudtunk az ATV-ről olyan dolgokat is, amiket sajnos már eddig is tudtunk.”

A beszélgetésnek azért is volt nagy visszhangja, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban még álhírnek nevezte, hogy a kormányfő interjút adna a csatornának. Az adás végül kiemelkedő nézettséget ért el, és több elemző, köztük Török Gábor politológus is úgy értékelte, hogy az interjú sokat elárult a miniszterelnök gondolkodásáról.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.

Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.

A kérdésre, hogy a tárgyalásokon nem volt szó időkorlátról, vagy az hangzott el, hogy nem lesz időkorlát, Gulyás leszögezte, hogy időkorlát nélküli megállapodásról egyezett meg Orbán Viktor és Donald Trump.

Fehér házi források már a találkozót követően is egyéves haladékról beszéltek, amit Marco Rubio most meg is erősített. A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését.

Nyílt levélben üzent Fekete-Győr András a Facebookon Cseh Katalinnak, miután a Momentumból kizárt politikus bejelentette, hogy új párttal indul a 2026-os választáson. A Momentum korábbi elnöke posztjában azt írta, nagyot csalódott egykori harcostársában, akit tíz éve az elsők között keresett meg a politikai generációváltás ügyével.

Felidézte, hogy amikor tavaly megszűnt a parlamenti mandátuma, teljes szívvel támogatta, hogy Cseh vegye át a helyét a Momentum élén, mert bízott benne, hogy képviselni fogja a párt egyik legtisztább küldetését: hogy a haza ügye mindig fontosabb a pártérdekeknél.

– írta Fekete-Győr.

Szerinte Cseh Katalin szem elől tévesztette, miért léptek annak idején a politikába, vagyis hogy egy új politikai generáció bizonyítsa be, hogy lehet máshogy csinálni. Úgy véli, az egykori közös cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan politikai közösség, „ami meghaladja a magyar politika mindenben haszonleső, kizárólag a túlélésre és hatalomra játszó fertőjét.” A Momentum alapítója szerint a 2026-os választás közeledte hozta el számukra a legnagyobb próbatételt, és büszke arra, hogy a pártja végül a helyes döntést hozta meg, amikor a visszalépés mellett döntött.

– üzente.

A volt pártelnök szerint Cseh Katalinnak is tudnia kellene, hogy nincs esélyük megugrani az 5 százalékos küszöböt, miközben milliók álmát teszik kockára egy jobb Magyarországról. Úgy látja, az új párt csak tovább darabolja az ellenzéki oldalt.

– tette fel a kérdést.

Fekete-Győr szerint az európai parlamenti választáson a választópolgárok világosan megüzenték, hogy a TISZA Pártban látják a rendszerváltás egyetlen reményét, és úgy gondolja, a politikusoknak nem dolguk felülbírálni a választók akaratát. Sőt, inkább minden erejükkel, akár a legszemélyesebb áldozatok árán is segíteniük kell azt.

A poszt végén úgy fogalmazott, hiába próbálják a kezdeményezést Barabás Richárddal „humanista” vagy egyéb címkékbe öltöztetni, az szerinte nem az a tiszta szívű politika, amiért egykor közösen küzdeni kezdtek.

– üzente még Cseh Katalinnak Fekete-Győr András.