HÍREK
A Rovatból

Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Az ellenzéki képviselők ezúttal Völner Pál és Sztojka Attila ügyéről kérdezték volna a kormányt és a szakszolgálatokat.


A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni” – Gáspár Győző bejelentkezett a romaügyi posztra
Szerényen nyilatkozott a fideszes celeb, aki szerint nem neki való a miniszterelnöki szék. Egy romaügyi pozícióval viszont beérné, hogy végre békét és bizalmat hozzon az emberek közé.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.

„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”

– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.

Azt is elmondta, hogy a politikába „az egyetértést, a megértést, a bizalmat, a szeretetet” szeretné behozni, „hogy az emberek együtt tudjanak egy közösségben élni”.

Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Volt rendőrkapitány, gyermekmentős vállalkozó és vak ügyvéd: újabb jelöltek, akiket a Tisza Párt indíthat az előválasztáson
Hétfő este hull le a lepel a Tisza Párt jelöltjeiről, de már most kiszivárgott újabb három név. Olyan hétköznapi hősök szállnak ringbe, akik eddig távol álltak a nagypolitikától.


Bár a Tisza Párt hivatalosan csak hétfő este leplezi le jelöltaspiránsait, a sajtóban már megjelentek az első nevek. A 444 információi szerint egy volt rendőrkapitány, egy gyermekmentő szolgálatot alapító vállalkozó és egy vak ügyvéd is megméreti magát a párt előválasztásán.

A Tisza Párt a megkeresésekre közölte, a bejelentésig nem kommentálnak semmilyen feltételezést.

Az értesülések szerint a Jászberény központú választókerületben Halmai Ferenc indulhat, akinek a Fidesz részéről nagy valószínűséggel Pócs Jánossal kellene megküzdenie. A gödöllői körzetben László Endre Márton lehet az egyik jelöltaspiráns, ahol a kormánypárti Vécsey László 2022-ben 11 százalékos előnnyel nyert. Csepelen, a Budapest 09. számú választókerületben dr. Kátai-Németh Vilmos neve merült fel; itt legutóbb a momentumos Szabó Szabolcs győzött, de a körzethatárokat azóta módosították.

Halmai Ferenc 2023 decemberében vonult rendelkezési állományba, ami a rendőrök számára egyfajta előnyugdíjat jelent, így a politikai tevékenység tilalma rá már nem vonatkozik.

Pályafutása során volt a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője, 2015-ben ezredessé léptették elő, egy évvel később pedig a megye év rendőrének választották. Számos elismerése mellett Prima Primissima díjjal is kitüntették. Családjában több mint kétszáz éves hagyomány, hogy az elsőszülött fiúk a rendvédelmi pályát választják.

László Endre Márton a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítója, aki a mentőzés mellett sikeres vállalkozói pályát is befutott.

Egy korábbi interjúban elmondta: „Az anyai nagypapám, vidéki körorvos volt, talán az ő hatására én is orvosi pályára készültem. Egy sikertelen felvételi után jelentkeztem a mentőszolgálathoz, kivonuló mentőápoló lettem.” Később szoftverfejlesztő céget alapított, majd egy finn mentőautógyár magyarországi telephelyét vezette. A koronavírus-járvány idején önkéntesként szolgált Kistarcsán.

Dr. Kátai-Németh Vilmos 16 éves korában veszítette el a látását. Azóta gyógymasszőri képesítést szerzett, kétdanos aikidómester és thai box edző lett, emellett elvégezte a jogi egyetemet és praktizáló ügyvédként dolgozik.

Egy szaklapnak arról beszélt, azután döntött a jogi pálya mellett, hogy 2007-ben „a vakvezető kutyámmal együtt kitettek egy nagy élelmiszerlánc üzletéből”. Az ügy végül peren kívüli megegyezéssel zárult, a kapott összeget pedig egy vakvezető kutyákat képző alapítványnak adományozta.

„Kiugrunk az ablakon, és esés közben megtanulunk repülni” – ezzel a mondattal jellemezte egy belső forrás a Tisza Párt jelöltállítási folyamatát és a közelgő kampányt.

A párt stratégiájának középpontjában az „átlagemberek” állnak, de a felkészülésüket erős központi irányítás mellett végzik. A jelölteket többfordulós előválasztáson választják ki, egyetlen kivétellel: Magyar Péternek nem lesznek házon belüli kihívói. A nap folyamán más sajtóorgánumok további lehetséges jelölteket is megneveztek, köztük Nagy Ervin színészt, de ezeket az értesüléseket a párt estig nem erősítette meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Először árult el részleteket a jelöltjeiről Magyar Péter
A pártelnök 18 óra után rántja le a leplet a nevekről, de a végső szót az online szavazók mondják ki. Magyar szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.

„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.

A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.

Magyar Péter szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.

A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártóék elárulták: 133 milliárdos támogatásért cserébe közel 900 ezres átlagbért és 3300 munkahelyet garantál 2038-ig a Samsung Gödön
A dél-koreai óriáscég 955 milliárdot költ a bővítésre, de új munkahelyeket nem is kell létrehoznia. Kiderült, mit kapnak ezért cserébe a magyar adófizetők.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Alig hogy a bíróság megsemmisítette a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét, a kormány egy 955 milliárd forintos üzembővítéshez írt alá 133 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződést a céggel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telexnek adott tájékoztatása szerint

a dél-koreai cég cserébe vállalta, hogy 2038 végéig fenntart egy legalább 3308 fős létszámot, kifizet 668 milliárd forintnyi bértömeget, és közel 900 ezer forintos átlagbért biztosít. A megállapodás értelmében új munkahelyek teremtését a magyar állam nem várja el.

A minisztérium annyit közölt, hogy a 2025. október 16-án szignózott szerződés egy 2028 végéig megvalósuló projektre vonatkozik, de azt nem árulták el, pontosan melyik fejlesztési ütemről van szó.

Információk szerint a támogatás a második gödi gyár 2023-ban indult bővítését érinti, amelynek révén 2026-tól a Hyundai és a Kia autógyárakat is elláthatják akkumulátorokkal.

A tárca szerint a mostani, 14 százalékos támogatási arány megszokottnak számít a hasonló beruházásoknál, és hangsúlyozták, hogy a Samsung 2016 óta végrehajtott 2885 milliárd forintos magyarországi beruházásaihoz az állam összesen mindössze 6,58 százalékos intenzitással járult hozzá.

A támogatási szerződést mindössze kilenc nappal azután írták alá, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 2025. október 7-én eljárásjogi hibák miatt megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét.

A döntés értelmében a hatóságnak új eljárást kell indítania. A kormány lépését civil szervezetek és ellenzéki pártok is élesen bírálták, felhívva a figyelmet, hogy a hatóságok az elmúlt években szerintük engedékenyek voltak a gyárral a zaj-, levegő- és vízszennyezési ügyekben. Az engedély visszavonásának híre a koreai sajtóban is megjelent, jelezve, hogy az ügy nemzetközi szinten is ellátási és reputációs kockázatokat hordoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk