HÍREK
A Rovatból

Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Az ellenzéki képviselők ezúttal Völner Pál és Sztojka Attila ügyéről kérdezték volna a kormányt és a szakszolgálatokat.


A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem kaphatja meg a 14. havi nyugdíjat a 65 év felettiek egy része
Februárban érkezik a plusz pénz, de nem mindenki örülhet egyformán. A 2026-ban nyugdíjba menőknek egészen 2027-ig kell várniuk az első utalásra a szigorú szabályok miatt.
F. P. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2025. november 19.



Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy

a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.

A tervezet alapján a 14. havi nyugdíjat 2026-tól, több lépésben vezetnék be. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerdai közlése szerint az első, egyheti részlet 2026 februárjában érkezhet. Számításai szerint egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi negyede 60 ezer forintot jelent, így a nyugdíjasok jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak.

„A modell ismert a 13. havi nyugdíj kapcsán, ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is”

– idézte a tárcavezetőt az MTI. A teljes egyhavi összeget 2030-ra érné el a juttatás.

A plusz pénzre az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is számíthatnak, a jogosultak köre megegyezik a 13. havi nyugdíjnál megszokottal.

A Demokratikus Koalíció közölte, hogy támogatja a gyorsított tárgyalást, mert így benyújthatják a svájci indexálás visszaállítására vonatkozó módosítójukat. Ezzel párhuzamosan a sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, amelyek szerint a törvénytervezet csak a 2026-os negyedhavi kifizetést garantálja, a további emelés ütemezése a jövőbeni kormánydöntésektől függhet.

A 13. havi nyugdíjat 2025-ben is februárban utalták, a bankszámlákra 12-én érkezett meg a pénz, ami a jövőbeni gyakorlatot is sejteti. A 13. havi juttatás 2025-ben körülbelül 536 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, ami jól mutatja a 14. havi bevezetésének pénzügyi súlyát. Utóbbi tétel a 2026-os büdzsé tervezetében egyelőre nem szerepel önállóan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.


A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint

Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.

Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.

Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.

A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.

A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.

A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.

Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.

Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fél éve tartanak bebörtönözve egy magyar nőt Venezuelában
Bossányi Zsuzsanna jelmeztervezőként dolgozott, de egy kutatóhajón tartóztatták le. A nőt a hírhedt La Crisálida női börtönben tartják fogva.


Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.

Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.

A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.

A panamai zászló alatt közlekedő N35-ös vontatóhajót 2025 júniusában foglalták le a venezuelai hatóságok.

A fedélzeten tartózkodott a holland Pim de Rhodes kapitány és felesége, három hondurasi állampolgár, valamint egy panamai, egy indonéz és a magyar Bossányi Zsuzsanna. Velük együtt vették őrizetbe a spanyol újságírót, Miguel Moreno Dapenát is. Bossányi Zsuzsanna a Facebook-profilja alapján a művészvilágban dolgozik jelmeztervezőként és fotósként, de korábban is részt vett már az N35 roncskutató expedícióin.

Bár a hajó hivatalosan az első és második világháborúban elsüllyedt roncsokat kutatta, a venezuelai vádak szerint a csoport valójában kémkedni érkezett az ország felségvizeire. A legénységet kémkedéssel, terrorizmussal és lázítással is meggyanúsították, de hivatalos vádemelés legalább szeptember végéig nem történt ellenük. A hvg.hu kereste az ügyben a Külügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint

a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.

A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”

Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,

a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.

A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.

A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.

A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk