Megint beszólt Ferenc pápa: a „Vatikánban jelen lévő buziságról” beszélt egy zárt találkozón
Legutóbb májusban került emiatt a hírekbe – akkor azt kommunikálta a Vatikán, hogy a pápa csak viccelt, de később bocsánatot kértek. Mindazonáltal nyilvános megszólalásaiban többször kiállt az LMBTQ+ közösség mellett.
Alig néhány héttel azután, hogy a Vatikán bocsánatot kért a melegeket sértő szóhasználata miatt, Ferenc pápa ismét homofób megnevezéseket használt egy zárt találkozón a La Repubblica szerint.
A lap értesülései alapján a pápa a „Vatikánban jelen lévő buziságról” beszélt egy eseményen, amely a Szalézi Pápai Egyetemen zajlott, és amin a római egyházmegye 200 papja vett részt. Amikor a papságon belüli homoszexualitásról kérdezték, ismét használta a sértő kifejezéseket. Hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha szemináriumokba meleg férfiakat vennének fel kispapnak.
„A melegek jó srácok, szép hitbeli utakat járnak, keresik az Urat. De nem, jobb, ha valami jó lelkiatyához, pszichológushoz irányítjuk őket...”
– mondta a pápa. Hozzátette, hogy a meleg ideológia szerinte túl erős, és nem akarja, hogy a Vatikánba is beszivárogjon.
Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az elvált vagy külön élő párokhoz hasonlóan támogatja, hogy a homoszexuálisok is szentáldozáshoz járulhassanak.
„Nem kell megrögzöttnek lenni, jobb, ha mindenkit, mindenkit, de tényleg mindenkit befogadunk”
– mondta.
A találkozón a pápa még azt is felhozta, hogy az Egyháznak választania kell, hogy prófétai lesz, vagy klerikális, és ismételten hangsúlyozta, hogy az egyház és a gyülekezetek javait a szegények rendelkezésére kell bocsátani.
„Botrány, hogy oly sokan zárva tartják házaikat, miközben az örömünnepre várnak, hogy zarándokokon keressenek pénzt”
– mondta.
Ez már a második alkalom alig egy hónapon belül, hogy a pápa homofób megjegyzést tett. Legutóbb májusban került emiatt a hírekbe – akkor azt kommunikálta a Vatikán, hogy a pápa csak viccelt, de később bocsánatot kértek.
Ferenc pápa nyilvános megszólalásaiban többször kiállt az LMBTQ+ közösség mellett, tavaly októberben például arra utalt, hogy az egyház áldását adhatná az azonos nemű párokra. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ettől még objektíven bűnösnek tartják az azonos neműek kapcsolatát.
Alig néhány héttel azután, hogy a Vatikán bocsánatot kért a melegeket sértő szóhasználata miatt, Ferenc pápa ismét homofób megnevezéseket használt egy zárt találkozón a La Repubblica szerint.
A lap értesülései alapján a pápa a „Vatikánban jelen lévő buziságról” beszélt egy eseményen, amely a Szalézi Pápai Egyetemen zajlott, és amin a római egyházmegye 200 papja vett részt. Amikor a papságon belüli homoszexualitásról kérdezték, ismét használta a sértő kifejezéseket. Hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha szemináriumokba meleg férfiakat vennének fel kispapnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint kétszer annyian nézték meg a honvédségről kitálaló századost, mint Orbán Viktor beköltözős interjúját
Mindkét beszélgetés csütörtökön este került fel a YouTube-ra. A miniszterelnök több között Matolcsy Györgyről is beszélt, míg Pálinkás Szilveszter a csádi misszióról és Orbán fiáról osztott meg részleteket.
Csütörtök esti nézettségi verseny - ennyit írt péntek délelőtti posztjában Fábián Tamás. A Telex újságírója a rövid bejegyzéshez két fotót is mellékelt.
Ezek alapján a Pálinkás Szilveszter századossal készült interjú 642 ezer megtekintésnél járt a YouTube-on, míg Hajdú Péter beköltözése Orbán Viktor felcsúti házába 311 ezer embert érdekelt.
Cikkünk írásának pillanatában azonban még ennél is nagyobbra nyílt az olló a két beszélgetés között: a honvédség állapotáról őszintén valló századosra 711 ezernél is többen voltak kíváncsiak, míg a miniszterelnök legújabb interjúja 333 ezer nézőt ért el pénteken délelőtt 10 óráig.
Orbán Viktor ebben többek között Szabó Bence százados ügye kapcsán beszélt arról, hogy Ukrajna beépíti embereit a magyar politikába. Matolcsy Györggyel kapcsolatban kijelentette, hogy addig tudott érte felelősséget vállalni, amíg a minisztere volt.
Pálinkás Szilveszter százados csütörtök este a Telexnek adott interjút. A Magyar Honvédség korábbi arca arról is beszélt, hogy a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt pedig a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.
Csütörtök esti nézettségi verseny - ennyit írt péntek délelőtti posztjában Fábián Tamás. A Telex újságírója a rövid bejegyzéshez két fotót is mellékelt.
Ezek alapján a Pálinkás Szilveszter századossal készült interjú 642 ezer megtekintésnél járt a YouTube-on, míg Hajdú Péter beköltözése Orbán Viktor felcsúti házába 311 ezer embert érdekelt.
Cikkünk írásának pillanatában azonban még ennél is nagyobbra nyílt az olló a két beszélgetés között: a honvédség állapotáról őszintén valló századosra 711 ezernél is többen voltak kíváncsiak, míg a miniszterelnök legújabb interjúja 333 ezer nézőt ért el pénteken délelőtt 10 óráig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az életemet tették tönkre” – 40 milliót kap vissza a pert nyert gyulai devizahiteles
Egy gyulai gazdálkodó család jogerősen pert nyert az UniCredit Bank ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A felvett 20,5 millió forintra több mint 61 milliót fizettek vissza, a túlfizetés most visszajár.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
„Az életemet tették tönkre” – mondta a férfi az ítélethirdetés után. Hozzátette, hogy a megélhetésük azóta bizonytalan. „70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk” – fogalmazott.
Az ítélet egy tavaly tavaszi, az Európai Unió Bíróságán született döntésen alapul, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás a teljes szerződés érvénytelenségét okozza. Ilyen esetben az adósnak csak a felvett tőkeösszeggel kell elszámolnia, minden ezen felüli befizetés visszajár neki. A perben a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt, de ezt nem tudta megtenni. A bíróságon meghallgatott hitelügyintézők már nem emlékeztek a konkrét szerződéskötés körülményeire. A hazai gyakorlatot a Kúria jogegységi határozata is ehhez igazította, amely szerint érvénytelenség esetén a bíróság nem teheti érvényessé a szerződést, kivéve, ha azt a fogyasztó – a teljes körű tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.
A döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság az eredeti hitelező bankot, és nem a követelést később megvásárló EOS Faktor Zrt.-t kötelezte a 40 713 319 forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére.
A család ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez földindulást okozhat a követeléseladások piacán, mivel a bankok így már nem tudnak megszabadulni a hibás szerződésekből fakadó felelősségüktől. Az ügyvéd szerint már látszanak jelei annak, hogy egyes pénzintézetek elkezdték visszavásárolni a korábban eladott követeléseiket.
A gyulai család 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vett fel, amire a végrehajtással együtt összesen 61 219 319 forintot fizetett vissza. Alb Illés elmondta, hogy korábban megpróbált egyezséget kötni a bankkal, és felajánlott 25 millió forintot a tartozás lezárására, de a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a követelést.
Az ügyvéd szerint a bank jobban járt volna az egyezséggel, mert így a 25 milliós nyereség helyett most több mint 40 milliót kell visszafizetnie.
A család ügyvédje elmondta, a mostani ítélet ugyan siker, de ügyfelei elvesztették a megélhetésüket biztosító eszközeiket. Ezért megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy kártérítési pert indítsanak a végrehajtást elindító EOS Faktor Zrt. ellen.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nézőpont: A Fidesz nyeri választást, de kétharmad még a Mi Hazánkkal együtt sem lesz
A Nézőpont Intézet friss felmérése 109 mandátumot jósol a Fidesz-KDNP-nek, ami abszolút többséget jelentene. A kutatás a Tisza Pártot 80, a Mi Hazánkat pedig 8 képviselővel látja a következő Országgyűlésben.
A kormányközeli Nézőpont Intézet a választás előtt bő egy héttel a listás mandátumok elosztását is megbecsülte, amiből az derül ki, hogy a Fidesz–KDNP ismét abszolút többséget szerezhet a következő országgyűlésben.
A modelljük szerint a kormánypártok 109, a Tisza Párt 80, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumra számíthat. A parlamentbe jutna még egy roma nemzetiségi képviselő, valamint Hadházy Ákos független jelöltként
– írta a 24.hu. Az intézet 75 százalékos részvétellel kalkulál, ami mintegy 5,7 millió belföldi érvényes szavazatot jelentene. Számításaik szerint a Fidesz-lista 46, a Tisza-lista 40, míg a Mi Hazánk-lista 8 százalékot kaphat.
Ezek a számok egyértelmű kormányalakítási lehetőséget jelentenek a Fidesz számára,
ugyanakkor a Nézőpont becslése szerint a kétharmados többség még úgy sem jönne össze a jelenlegi kormánypártnak, ha koalíciót kötne a Mi Hazánkkal, és a nemzetiségi mandátumot is hozzájuk számítanánk.
Ez a forgatókönyv éles ellentétben áll más kutatások eredményeivel. A 21 Kutatóközpont a héten publikált legfrissebb mérése például rekordnak számító, 16 százalékpontos előnyt mért a Tisza Párt javára a pártválasztók körében. A 24.hu mandátumkalkulátorának feltételezései mellett ezek a számok magabiztos, bár nem kétharmados tiszás győzelmet vetítenek előre, 129 mandátummal a Tisza Párt, 64-gyel a Fidesz–KDNP és 6-tal a Mi Hazánk számára.
A két becslés közötti hatalmas különbség a választási rendszer sajátosságaiból és a bizonytalansági tényezőkből fakad. A végeredményt nagyban befolyásolja a részvételi arány, a külhoni szavazatok megoszlása, amelyeket a Nézőpont 86 százalékban a Fidesznek jósol, valamint a billegő egyéni választókerületek sorsa, ahol akár néhány száz szavazat is dönthet.
A listás mandátumok elosztását bonyolítják a töredékszavazatok is, amelyek a győztes jelöltekre leadott, de a mandátumszerzéshez már nem szükséges, illetve a vesztes jelöltekre leadott voksokból állnak össze. A Nézőpont modellje szerint a Tisza Párt több töredékszavazatra számíthat, mint a Fidesz. „A Fidesz-lista a 66 győztes (és 40 vesztes) választókerület után még 1.349.013, a Tisza-lista 39 győztes (és 67 vesztes) választókerület után 1.694.844, a Mi Hazánk listája pedig 418.200 töredékszavazatot kaphat” – részletezte a számításokat az intézet.
A kormányközeli Nézőpont Intézet a választás előtt bő egy héttel a listás mandátumok elosztását is megbecsülte, amiből az derül ki, hogy a Fidesz–KDNP ismét abszolút többséget szerezhet a következő országgyűlésben.
A modelljük szerint a kormánypártok 109, a Tisza Párt 80, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumra számíthat. A parlamentbe jutna még egy roma nemzetiségi képviselő, valamint Hadházy Ákos független jelöltként
– írta a 24.hu. Az intézet 75 százalékos részvétellel kalkulál, ami mintegy 5,7 millió belföldi érvényes szavazatot jelentene. Számításaik szerint a Fidesz-lista 46, a Tisza-lista 40, míg a Mi Hazánk-lista 8 százalékot kaphat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren
A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,
így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.
A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.
Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).
A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.
Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.
Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.
A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.
Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
