Meghízott a kormányzat, 10 év alatt közel 70%-kal lett nagyobb, évente több mint 5 milliárdba kerülhet
A kormány jelenleg a miniszterelnökből, 14 miniszterből, 69 államtitkárból, 118 helyettes államtitkárból, 68 miniszterelnöki és miniszteri biztosból, 17 miniszterelnöki megbízottból és 21 kormánybiztosból áll.
308 miniszterelnöki, tárcával vagy azzal nem rendelkező miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, biztosi és megbízotti pozícióból áll jelenleg az állami apparátus, írja a HVG.
Ez a szám nem 308 főt takar: vannak olyanok, akik államtitkári és miniszteri biztosi feladatokat is betöltenek a kormányoldalon található lista szerint.
A kormány jelenleg 1 miniszterelnökből, 14 miniszterből, 69 államtitkárból, 118 helyettes államtitkárból, 68 miniszterelnöki és miniszteri biztosból, 17 miniszterelnöki megbízottból és 21 kormánybiztosból áll.
308 miniszterelnöki, tárcával vagy azzal nem rendelkező miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, biztosi és megbízotti pozícióból áll jelenleg az állami apparátus, írja a HVG.
Ez a szám nem 308 főt takar: vannak olyanok, akik államtitkári és miniszteri biztosi feladatokat is betöltenek a kormányoldalon található lista szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
hangfelvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen és részletesen tájékoztatta az orosz felet az EU belső vitáiról, sőt, felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzájuk.
A 2023 és 2025 között rögzített beszélgetésekből kiderül, hogy Szijjártó 2024. július 2-án, közvetlenül Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozója után hívta Lavrovot, hogy egyeztessen egy esetleges moszkvai vizitről a közelgő NATO-csúcs előtt. A magyar külügyminiszter azt tudakolta, Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt úgy, hogy a találkozónak az uniós elnökség is súlyt ad. A megbeszélést a szövetségesek elől eltitkolták, és amikor létrejött, Putyin az EU képviselőjeként mutatta be a magyar miniszterelnököt, amit Brüsszel azonnal cáfolt.
A felvételek szerint Lavrov egy uniós dokumentumot is kért az ukrán csatlakozási kompromisszumról, amire Szijjártó így reagált:
„Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.”
A napvilágra került részletek rávilágítanak a magyar–szlovák koordinációra is az orosz energiaügyekben. 2025 júniusában a két ország együtt blokkolta az EU 18. szankciós csomagját. Szijjártó egy hívásban arról tájékoztatta Lavrovot, hogy küzdenek a Bizottság „hülye, idióta javaslata” ellen, és kérte, hogy az oroszok hosszabbítsák meg azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi az OTP Bankon keresztüli gázfizetéseket.
A történet egyik kulcsmomentuma a 2023. decemberi EU-csúcs volt, ahol Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Orbán Viktor a szavazás idejére elhagyta a termet, lehetővé téve a döntés elfogadását. Szijjártó a szünetben hívta Lavrovot, aki a magyar taktikát hallva megjegyezte: „Néha a jó szándékú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás.”
A kisebbségi jogok kérdése is állandó téma volt. Egy 2024. júniusi beszélgetésben a magyar külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség ügyét is beemelte a vitába, mondván: „egy nap a ti kisebbségetek, másnap a miénk.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a VSquare-nek erről úgy nyilatkozott: „Hányingerem van attól, ahogy Szijjártó az agresszorral arról beszél, miként gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.” Az ukrán külügyminiszter korábban a magyar fél viselkedését egyfajta „szolgalelkű beszámolásnak” nevezte az orosz patrónusok felé.
A magyar kormány a korábbi kiszivárgásokra azzal reagált, hogy a beszélgetésekben semmi meglepő nincs.
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
„Hallgatunk, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak” – Megszólalt a szerb elnök a robbanószer-ügyben
Aleksandar Vučić sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, miszerint a Török Áramlatnál talált robbanószerrel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni. Azt is hozzátette, hogy a feltételezett elkövető egy katonai rangot viselő dezertőr.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség korábban arról beszélt, hogy katonailag képzett elkövetőt keresnek, és a talált eszközökön amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja a megrendelő kilétét.
A magyar kormány a vasárnapi hírekre azonnal reagált: a Védelmi Tanács összehívása után a Török Áramlat teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezték. Orbán Viktor hétfőn Kiskundorozsmára utazott, ahol hangsúlyozta, hogy az ügy az ország energiabiztonságáról szól.
„Ez az esemény nem függ össze az én fejemben a kampánnyal, mert a következményei nem a választásra hatnak ki, hanem Magyarország energiabiztonságára” – jelentette ki a miniszterelnök.
Az ellenzéki oldalon és több szakértő körében azonban felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint, ha a veszély valós, a kormánynak a NATO-hoz kellene fordulnia. Dobrev Klára, a DK politikusa úgy vélte, a valódi veszélyt a kormány oroszbarát politikája jelenti.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány nem tájékoztatja az ellenzéki pártokat, az megerősíti, hogy az ügy nem biztonsági, hanem választási történet.
Az események vasárnap délelőtt kezdődtek, amikor a szerb hatóságok Magyarkanizsa közelében gyanús tárgyakat találtak. Két fekete hátizsákban körülbelül négy kilogrammnyi, amerikai gyártmányúnak mondott robbanóanyag és az aktiváláshoz szükséges eszközök voltak. A szerb bejelentés után Magyarország még aznap elrendelte a katonai védelmet.
A Török Áramlat stratégiai jelentőségű, mivel 2021 óta ezen az útvonalon, Szerbia felől érkezik a Magyarország által vásárolt orosz földgáz jelentős része. A vezeték kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat Nagy Mártonék botrányában: nem az NGM szervezte a miniszter és munkatársai ausztriai kiruccanását
A bíróságon derült ki, hogy nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte a Fertő tavi utat. A minisztérium jogi képviselője a Transparency International által indított perben állt elő az új információval.
Újabb fordulatot vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és munkatársainak meghiúsult, Fertő tavi kiruccanásának ügye: egy bírósági tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője szerint a luxushétvégét nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte. Az információ múlt szerdán, a Transparency International által indított per tárgyalásán hangzott el, miután a minisztérium korábban nem válaszolt a civil szervezet közérdekű adatigénylésére.
Az ügy február 13-án robbant ki, amikor a 444 stábja az osztrák oldalon található hotelnél szembesítette a szolgálati autójával érkező Nagy Mártont. A miniszter akkor azt állította, a sajtó megjelenése hiúsította meg a régóta tervezett eseményt.
„Szétvert egy olyan meetinget, amit az embereimmel több mint egy éve szerveztünk, hogy megbeszéljük, hogy a gazdasági minisztériumnak mik a legfontosabb feladatai” – mondta a helyszínen.
Nagy Márton akkor hangsúlyozta, hogy a szervezés a tárcához köthető, a költségeket pedig mindenki maga állta volna. „Az NGM szervezte le és az NGM dolgozói a magán pénzükből fizették ezt.”
Az eset után Vajda Zoltán MSZP-s képviselő is írásban kérdezett rá a miniszternél a kiruccanás részleteire. A tárca nevében Fónagy János államtitkár válaszolt, aki a történteket egy munkaidőn túli, saját költséges, kötetlen beszélgetésként írta le.
„Miniszter úr 2026. február 13-án munkaidőn túl, saját költségen közvetlen munkatársaival szándékozott kötetlen beszélgetés céljából találkozni.
Kérdésként megfogalmazott állításai minden alapot nélkülöznek” – állt a hivatalos válaszban.
Ezzel párhuzamosan a Transparency International is kilenc kérdésből álló adatigénylést nyújtott be, hogy kiderüljön, ki és miért döntött a külföldi helyszín mellett, hány főre, mennyiért és milyen feltételekkel foglaltak szállást, illetve mekkora bánatpénzt kellett fizetni a lemondás miatt. Mivel a minisztérium nem válaszolt, a szervezet bírósághoz fordult.
A múlt szerdai tárgyaláson a minisztérium ügyvédje azzal érvelt, hogy a tárcánál mindössze egy naptárbejegyzés létezik az útról, és nem ők az adatkezelők.
„Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. intézte az adatigényléssel érintett foglalást, tehát az adatok kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt.”
A bírósági jegyzőkönyv szerint ezt a jogi képviselő mondta. Az is kiderült, hogy a minisztérium vezetői mellett az Államadósság Kezelő Központ vezetője, Hoffmann Mihály is a tervezett résztvevők között volt.
Bár a miniszter szolgálati autóval érkezett, a minisztérium a többi résztvevő utazásával kapcsolatos kérdést azzal zárta le, hogy ők végül meg sem jelentek. Az új fejlemények után a Transparency International az Államadósság Kezelő Központhoz fordult kérdéseivel, mivel továbbra sem tisztázott, hogy a több millió forintos utat pontosan ki és miből finanszírozta volna.
Újabb fordulatot vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és munkatársainak meghiúsult, Fertő tavi kiruccanásának ügye: egy bírósági tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője szerint a luxushétvégét nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte. Az információ múlt szerdán, a Transparency International által indított per tárgyalásán hangzott el, miután a minisztérium korábban nem válaszolt a civil szervezet közérdekű adatigénylésére.
Az ügy február 13-án robbant ki, amikor a 444 stábja az osztrák oldalon található hotelnél szembesítette a szolgálati autójával érkező Nagy Mártont. A miniszter akkor azt állította, a sajtó megjelenése hiúsította meg a régóta tervezett eseményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
J.D. Vance egy nappal tovább marad Budapesten, emiatt csütörtökön a reptérre is alig lehet majd kijutni
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökre jelentős korlátozásokat jelentett be a Liszt Ferenc-repülőtér környékén. A 100E és 200E buszokat akár 30-40 percre is megállíthatják, ezalatt a terminálok megközelíthetetlenek lesznek.
Csütörtökön is lezárásokra kell számítani J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt, a Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a reptéri buszokat akár 30-40 percre is megállíthatják.
A közlekedési vállalat azt írja, csütörtökön a repülőtér környékén várhatók korlátozások, amelyek a 100E és a 200E járatokat is érintik.
A BKK szerint ezalatt nem lehet megközelíteni a repteret, emiatt hosszabb menetidőre kell számítani, érdemes a megszokottnál korábban útnak indulni.
Az amerikai alelnök és felesége kedden érkezett Budapestre, a delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta. A látogatás miatt a hatóságok már előre jelentős, dinamikus útlezárásokat és komoly fennakadásokat helyeztek kilátásba.
A közlemény szerint szerdán napközben elsősorban a Zugligeti út–Béla király út–Istenhegyi út–Szent Orbán tér–Orbánhegyi út–Stromfeld Aurél út–Apor Vilmos tér–Jagelló út–Hegyalja út–BAH csomópont–Budaörsi út–Villányi út útvonalat érintik a korlátozások.
A belvárosban egész nap számítani kell kisebb korlátozásokra.
A közúti lezárásokról részletes információk a police.hu weboldalon találhatók, a közösségi közlekedés változásait pedig a BKK Info felületein érdemes követni.
Csütörtökön is lezárásokra kell számítani J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt, a Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a reptéri buszokat akár 30-40 percre is megállíthatják.
A közlekedési vállalat azt írja, csütörtökön a repülőtér környékén várhatók korlátozások, amelyek a 100E és a 200E járatokat is érintik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
