HÍREK
A Rovatból

Meghalt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze

84 éves korában érte a halál pénteken.


Életének 85. évében elhunyt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tájékoztatta a köztesület szombaton az MTI-t.

Török Ferencet pénteken érte a halál. A nemzet művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek.

Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges - nem intézményesült, látens - építészeti műhelyt hozott létre - olvasható az MMA méltatásában.

"Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg" - az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint.

Mint írják, az idézet világosan hirdeti az építész életfelfogását, amely a szorosan vett építészeti megbízásokon túlmutatva, az univerzumban ellátandó szerepről szólt. Bizonyítható, hogy Török Ferenc egész pályáján keresztül folyamatosan kutatta, kereste az illeszkedések, a megfelelő megoldások alkalmazásának módját, módozatait.

Török Ferenc 1936. október 22-én született Budapesten. Édesapja vasesztergályos, édesanyja varrónő volt. Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1955-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Szakmaválasztását és személyisége kialakulását alapvetően meghatározta Hegedüs Viktor Honor, a munkáspapként működő karmelita szerzetes atya, aki igazi nevelőként indította el az élet minden területén. Tanulmányait 1955-től 1960-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta. Már hallgató korában az épülettervezéssel kapcsolatos tantárgyak iránt vonzódott, kiemelkedő fontossággal a középület-tervezés és a rajz gyakorlati stúdiumaira.

A középület-tervezési tanszék tanáregyéniségei - Weichinger Károly professzor, Jurcsik Károly, Krizka György és Virág Csaba - meghatározó módon alakították építészeti szemléletét. Diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel - Vitorlás klubház Balatonszemesen témájú tervét Diploma-díjjal tüntették ki.

Az egyetemen 1960-tól a Középülettervezési Tanszék tanársegédje, majd a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatója volt. A kötelező kétéves szakmai gyakorlatot a KÖZTI-ben - Gádoros Lajos műtermében - töltötte. Az egyetemre visszatérve a Középülettervezési Tanszék adjunktusa (1968), docense, tanszékvezető helyettese (1983) volt. 1992-től a Rajz és Formaismereti Tanszék egyetemi tanára lett. 1997-ben szerzett DLA fokozatot. 1992-től tanára volt a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának. Tagja volt a BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának és Mestertestületének, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. 1996 és 2000 között a Középülettervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Jelentős épületei közé tartozik a kisvárdai járási művelődési központ (1979), a nagydobszai (1975), a nemeshetési (1976), a balatonfenyvesi (1977), a révfülöpi (1981), az edelényi (1983) és az ábrahámhegyi (1988) templom, valamint a budapesti Vidám Park Elvarázsolt kastélya (társ: Puhl Antal, 1987), Vatikáni Nunciatúra (társ: Balázs Mihály, 1991), nyíregyházi görög katolikus templom (1993), nyíregyházi belvárosi tömbrekonstrukció (társ: Balázs Mihály, 1994), felsőpakonyi római katolikus templom (1994), pannonhalmi bazilika külső rekonstrukciója (1996), pannonhalmi apátság fejlesztési terve (társ: Balázs Mihály, 1996), Matáv-irodaház (társ: Balázs Mihály, 1997), nyársapáti római katolikus templom (1997), máriapócsi zarándokház (társ: Bartók István, 1997), farkasréti Mindenszentek temploma - urnatemető (társ: Bartók István, 1998), Ferihegy II. ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998). Különös jelentőséggel bírt az 1996-ban elkészült Magyar Szentek temploma, amely eredetileg az elmaradt expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996).

Tagja volt a Magyar Építőművész Szövetségnek, a Magyar Építészkamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának.

Munkásságát többek között Ybl Miklós-díjjal (1983), Kossuth-díjjal (1995) és a nemzet művésze címmel (2015) ismerték el.

Építészet és hitvallás címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bekérették Magyarország kijevi nagykövetét a tojásból kikelő Zelenszkij miatt
Kijev szerint ezek a trükkök sértőek a magyar népre nézve, amely sokat tett Ukrajnáért. A plakátkampány mögött szerintük politikai játszma áll.


A Nemzeti Ellenállás Mozgalom legújabb plakátkampánya miatt Ukrajna külügyminisztériuma bekérette Magyarország nagykövetét, Heizer Antalt, írja az Ukrajinszka Pravda. A kampányban Magyar Pétert Volodimir Zelenszkijként ábrázolják, amit Kijev bántónak és provokatívnak tart.

A nagykövetet Olekszandr Miscsenko, Ukrajna külügyminiszter-helyettese fogadta. A találkozón elhangzott: Ukrajna számára egyértelmű, hogy a magyarországi politikai szereplők megpróbálják bevonni Ukrajnát a belpolitikai küzdelmeikbe.

A külügyminisztérium szóvivője a plakátkampányt „buta és unalmas” agitációnak nevezte.

Az ukrán külügy közleménye hangsúlyozta: „Jelenleg ezek a gyenge trükkök, amelyekkel ellenségképet akarnak kialakítani Ukrajnáról, az országról amely egész Európa és a civilizált világ valódi ellenségével küzd, egyszerűen szánalmasak és sértőek, elsősorban a magyar nép számára, amely – ellentétben az elfogult politikusokkal – valóban európai nemzet, amely önkéntes mozgalom révén minden tőle telhetőt megtesz az ukrán népért, hogy legyőzze az orosz ellenséget és megakadályozza az orosz megszállók visszatérését a budapesti utcákra.”

A szóban forgó hirdetést itt lehet megnézni:

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Azahriah véglényezéséről: Azért álljon meg a menet!
A kormányfő szerint a TISZA Párt mögötti támogatottság is része egy nagyobb tervnek. Úgy véli, külföldi titkosszolgálati befolyásolás is zajlik az országban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 04.



Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában úgy fogalmazott, szerinte Brüsszel célja, hogy befolyásolja a magyar választókat. Azt mondta, büszke arra, hogy a magyar emberek ki merik mondani a véleményüket, ha szükséges.

A beszélgetés során kitért a TISZA Párt korábbi párt-népszavazására is, amely alapján a támogatóik 60 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Orbán úgy látja,

„megvan a terv, létre kell hozni egy másik pártot, ami Brüsszel-párti, meg kell nyeretni velük a választást és végrehajtatni velük Brüsszel akaratát. Ez olyan egyszerű, mint a faék”.

Hangsúlyozta, hogy mindezt külföldi nyomásgyakorlásnak tartja, amelybe szerinte ukrán titkosszolgálati tevékenység is beletartozik, és ez Magyarországon zajlik.

A miniszterelnök beszélt a közelmúltban nagy vitát kiváltó megjegyzésről is, amelyben Azahriah véglénynek nevezte a kormánypártokat és a szavazóikat. Orbán szerint Magyarországon vannak, akik azt gondolják, hogy mások sértegetése elfogadható, ha számukra jól esik, de hozzátette: „2 millió 300 ezer ember szavazatán gúnyolódni szerintem nem helyes”.

Úgy fogalmazott: „a TISZA Párt és akármilyen tehetséges zenész sem teheti meg”, hogy így beszél a VOKS 2025-ön résztvevőkről, akiket kormánypártinak gondolnak. A miniszterelnök szerint „erre sem fiatal kor, sem politikai ambíció nem ad alapot”, és fontosnak tartja, hogy megvédjük egymást.

„Ezért beszélek én is élesen erről most, tehát azért álljon meg a menet!” – tette hozzá.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Eddig ingyen volt, mostantól ezért is fizetni kell a magyar autósoknak
A korábban ingyenes digitális ügyintézés mostantól illetékköteles. A változás sokakat meglepetésként ért, pedig már év elején jelezték.


Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.

Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.

A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.

A hosszabbításhoz továbbra is szükség van ügyfélkapus regisztrációra, három évnél nem régebbi igazolványképre, orvosi igazolásra, és mostantól a megfelelő illeték befizetésére is. Az orvosi vizsgálat költsége életkortól függ: 40 év alatt 7200 forint, 40–60 év között 4800 forint, 60–70 éves kor között 2500 forint, 70 év felett pedig 1700 forint.

A lap cikke szerint az a lehetőség, amellyel korábban „láthatatlanul” lehetett spórolni az ügyfélkapun keresztül, mostanra hivatalosan is megszűnt. A hatóságok már év elején jelezték: az automatikus hosszabbítás csak július 1-ig volt illetékmentes.

A „kisbetűs rész” tehát mostanra mindenkit utolért. A digitális ügyintézés előnyei megmaradtak, de a korábbi ingyenesség már a múlté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Kövér László kitiltott a parlamentből, aztán megbüntetett, mert nem voltam bent szavazni
A független országgyűlési képviselőnek 800 ezer forintja bánja, amiért nem volt ott a szavazásokon. A házelnök annak ellenére büntetett, hogy Hadházynak jó oka volt a távolmaradásra: ki van tiltva az Országházból.


Hadházy Ákos szerint Kövér László házelnök előbb kitiltotta őt az Országházból, majd megbüntette 800 ezer forintra, amiért nem jelent meg a parlamenti szavazásokon. A képviselő a közösségi oldalán bemutatta az indoklást is, amely szerint miután Kövér a kitiltásáról döntött és ezt hivatalosan közölte is vele, „az még nem volt jogerős... Jogerős csak akkor lett a dolog, amikor azt a parlament is elfogadta”.

„A kettő között azonban szerinte be kellett volna mennem a nem tisztelt házba szavazni, hogy láthassuk egymást... És mivel nem voltam bent, pénzbüntetésre ítélt” – írja Hadházy.

A képviselő úgy értelmezte az indoklást, hogy „a hibbant házmester” szerint még be kellett volna mennie dolgozni, vagyis szavazni, annak ellenére, hogy már tudott a kitiltásáról. A politikus úgy véli, a büntetés célja „a nettó szemétkedés” és az, hogy megmutassa, „ő ezt is megteheti”. Megjegyezte: szerinte Kövér személyesen figyelte, bemegy-e a parlamentbe, mivel nem gondolja, hogy erre külön ember lenne az Országgyűlés Hivatalánál.

A 800 ezer forintos bírságot – aminél „Andi nadrágja, vagy Matolcsyné papucsa is többe kerül” – Hadházy szerint kigazdálkodható, de „remélhetőleg utoljára” segítséget kér a kifizetéséhez, hogy „a beteg lelkű embernek” kevesebb oka lenne vigyorogni. A honatya tiltakozásai miatt kiszabott büntetéseket korábban is összedobták a vele egyetértő adományozók, ezért kérte, hogy „akinek ez nem jelent problémát”, járuljon hozzá a 800 ezer forint összegyűjtéséhez.

A Telex emlékeztet: a Zugló független országgyűlési képviselőjeként dolgozó Hadházyt a tavaszi füstgyertyázás tiltották ki az Országházból, emiatt a vitákra és a nyílt szavazásokra be sem mehet, egyedül a titkos szavazásokon vehet részt. Várhatóan csak az őszi ülésszak elején, szeptember közepén térhet vissza a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: