HÍREK
A Rovatból

Meghalt Telegdy Gyula orvosprofesszor, Szeged díszpolgára

A Batthyány-Strattmann László-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével is kitüntetett tudós 87 éves korában hunyt el.
MTI, fotó: MTA - szmo.hu
2023. január 04.



Nyolcvanhét éves korában elhunyt Telegdy Gyula Széchenyi-díjas orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Szeged díszpolgára - tájékoztatta az önkormányzat szerdán az MTI-t.

A szegedi önkormányzat saját halottjának tekinti Telegdy Gyulát, és a családdal egyeztetve intézkedik temetéséről - áll a közleményben.

A Batthyány-Strattmann László-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével is kitüntetett tudós az MTA honlapja szerint szerdán hunyt el.

Telegdy Gyula 1935. június 5-én Nagyszebenben született. 1959-ben szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően az egyetem élettani intézetében kapott állást, ahol az 1970-es években docensként dolgozott. 1975-ben hívták át a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe, ahol igazgatói megbízást és tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott. 1985-ben az egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjává választották, amely tisztséget 1990-ig viselte. Hivatali ideje alatt vezették be Szegeden az angol nyelvű oktatást, amelynek keretében külföldi hallgatók is tanulhattak a karon. 1990 és 1991 között az egyetem tanári testületének elnökeként, majd 1997 és 2000 között az egyetem általános és oktatási rektorhelyetteseként is dolgozott. 2000-ig viselte intézetigazgatói és tanszékvezetői tisztségét. 2005-ben emeritus professzorként folytatta a kutatást és oktatást. Az egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös Neurohumorális Kutatócsoportjának vezetőjévé is kinevezték. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.

Az 1960-70-es években ösztöndíjasként kutatott az Amerikai Egyesült Államokban és Svédországban. Kutató munkájában jelentős hazai és nemzetközi kooperációt épített ki.

1966-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Közben 1991 és 1999, valamint 2002 és 2008 között a Szegedi Akadémiai Bizottság, 1991 és 1996 között pedig az MTA Endokrinológiai és Anyagcserekutatási Bizottsága elnöki posztját is betöltötte.

Kutatási területe a neuroendokrinológia, ezen belül a reprodukciós endokrinológia, a neurohormonok, neuropeptidek idegrendszeri és endokrin hatásainak vizsgálata volt. Több mint ötszáz idegen nyelvű, harmincöt magyar nyelvű tudományos közlemény szerzője, illetve szerkesztője volt. Két monográfiája jelent meg.

Munkásságát számos díjjal ismerték el. A Széchenyi-díjat 1998-ban kapta meg a központi idegrendszer neurohormonjainak, különösen a neuropeptid-kutatás terén elért, nemzetközileg nagy elismerést kiváltó tevékenységéért. A Batthyány-Strattmann László-díjat 2002-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2004-ben vehette át. Szeged városa 2006-ban választotta díszpolgárának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszalőtte a labdát Orbánnak: Úgy nem lehet szuverén külpolitikát csinálni, ha valakit ügynökaktákkal és gazdasági bűncselekmények sorával fognak Moszkvából
A Tisza elnöke a lassan már megszokott módon úgy fordítja ki miniszterelnök mondatait, hogy például az ukrán szó helyébe oroszt illeszt, vagy Brüsszel helyett Moszkvát ír.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 07.



Kedden reggel Orbán Viktor a Facebook-oldalán a Tisza pártról írt. A posztban ez a sor is szerepelt: Tisza: made in Ukraine.

A miniszterelnök szerint a Tisza párt házatáján kilóg az ukrán lóláb.

Az ezt követő mondtaira reagált reggeli posztjában Magyar Péter. A lassan már megszokott módon úgy fordítja ki a miniszterelnök mondatait, hogy például az ukrán szó helyébe oroszt illeszt, vagy Brüsszel helyett Moszkvát ír. Van azért egy-két újdonság is a posztban, például az ügynökakták megnyitásának ígérete:

"Válasz Orbán Viktor újabb reggeli agymenéseire:

Fidesz: made in Russia

A Fidesz házatáján kilóg az orosz lóláb. Lassan a digitális polgári körök létrehozásáról is kiderül, hogy az egész egy orosz fedősztori.

A világról, az ország dolgairól vagy a külpolitikáról lehet vitázni és mást gondolni. De úgy nem lehet szuverén külpolitikát csinálni, ha valakit ügynökaktákkal és gazdasági bűncselekmények sorával fognak Moszkvából.

Úgy nem lehet külpolitikát csinálni, ha egy idegen országnak kötelezed le magad. És úgy sem lehet külpolitikát csinálni, ha egy háborús helyzetben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.

Ez oda vezet, hogy Magyarországra ismét (orosz) hekkereket és helytartót küldenek. Ilyen már volt Magyarországon, nem érdemes újra kipróbálni. Főleg háború idején.

Október 23-án, 14.00 órától találkozzunk a Nemzeti Meneten a Deák tértől a Hősök teréig!

Aki fehér zászló alatt akar vonulni, orosz bábokat hallgatni, annak irány a békemenet! Fedőnév: Orbán Balázs

ui.: a TISZA-kormány megnyitja az ügynökaktákat."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék” – Lilu kiakadt azon, hogy a Fidesz leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremelését
Molnár Áron így fogalmazott: „Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 07.



Mi is megírtuk tegnap, hogy a Fidesz indoklás nélkül leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremeléséről és a gyermekek napi étkezésére fordított díj emeléséről szóló javaslatot.

A hírre Lilu és Molnár Áron is reagált az Instagramon; történeteik csak korlátozott ideig voltak láthatók. Mindketten csalódottságukat fejezték ki.

Lilu ezt írta: „Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék”.

Molnár Áron a saját felületén így fogalmazott:

„Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Óránként 25 autó lehet a forgalma az új Duna-hídnak, amit 300 milliárdból építenek meg
Naponta nagyjából 600 autó kelhet át a közel 300 milliárd forintból épülő, kétszer kétsávos autóúttal rendelkező hídon.


Közel 300 milliárd forintból épül Mohácson a Duna-híd, amelyen kétszer kétsávos autóút és egy kerékpárút is helyet kap.

A G7 által megismert, 2015-ben készült megvalósíthatósági tanulmány

2025-re 604–616 egységjárműves napi forgalommal számolt, ami nagyjából óránként 25 autó.

A lap szerint ez döbbenetesen kevés, nagyjából egy bekötőútnak megfelelő szint. A várakozások alapján ez lehet a legkisebb forgalmú Duna-híd, ezért nem tűnik logikusnak, hogy kétsávosra építik.

Amíg nem készül el a híd, Mohácsnál ugyan jár a komp, de nincs túl nagy érdeklődés iránta. A Mohácsi Újság szerint „a révhajózási ágazat az állami támogatás dacára is veszteséges, többek között azért, mert folyamatosan csökken a révátkelés forgalma”. Míg 2013-ban még évi 172 ezer személyjegyet értékesítettek, a beszámoló szerint ez a szám már alig haladja meg a százezret.

Közben csökken a Mohácsi kistérség lakossága. A híd leginkább nekik lehet hasznos, új országos összeköttetéseket nem hoz létre. Pécs és Szeged irányába továbbra is Baján át lesz ésszerűbb közlekedni.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Lassan az országszerte körbehurcolt kartonbábumról is kiderül, hogy ukrán gyártmány
„Úgy nem lehet külpolitikát csinálni, ha egy idegen országnak kötelezed le magad” - jelentette ki a kormányfő.


Kedden reggel Orbán Viktor a Facebook-oldalán a Tisza pártról írt. A posztban ez a sor is szerepelt: Tisza: made in Ukraine.

A miniszterelnök szerint a Tisza párt házatáján kilóg az ukrán lóláb. Ezt azt követően írta, hogy az Index hétfőn a Tiszánál történt adatszivárgásról számolt be, amit a párt tagadott.

„Lassan az országszerte körbehurcolt kartonbábumról is kiderül, hogy ukrán gyártmány. A világról, az ország dolgairól vagy a külpolitikáról lehet vitázni és mást gondolni. De úgy nem lehet külpolitikát csinálni, ha a mentelmi joggal fognak Brüsszelből.

Úgy nem lehet külpolitikát csinálni, ha egy idegen országnak kötelezed le magad. És úgy sem lehet külpolitikát csinálni, ha egy háborús helyzetben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke” – írta.

A bejegyzés szerint ez oda vezet, hogy Magyarországra ismét helytartót küldenek. A miniszterelnök azt is írta, hogy ez már volt Magyarországon, nem érdemes újra kipróbálni. Főleg háború idején – zárta a posztot.

Hétfőn Bonyhádon Magyar Péter egyébként lerakta a színpadról a kartonbábut.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk