Meghalt Szörényi Szabolcs

Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.

A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:

A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.

A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.hu Della podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.

A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.

Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.

Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.

A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.

A vádakat Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő is értékelte az ATV Start című műsorában. Szerinte szakmai szempontból kizárt, hogy egy volt vezérkari főnököt be tudnának szervezni egy külföldi titkosszolgálat számára.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kocsis Máté által megfogalmazott gyanú igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját is megkérdőjelezné. Kérdés lenne, miért nevezték ki Ruszin-Szendit, és miért nem távolították el korábban, ha bármi felmerült volna ellene.

Kiss-Benedek azt is elmondta, hogy Ruszin-Szendi rendszeresen részt vett a NATO katonai bizottságának ülésein, ahol bizalmas információkat tárgyaltak. Ilyen megbeszélésekre szerinte nem hívtak volna meg senkit, akivel szemben bármilyen gyanú létezne.

A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.

A törvényjavaslat szerint az ellenőrzés célja az lehet, hogy megállapítsák: egy szervezet jogtalanul fogadott-e el külföldi támogatást. A házkutatásra pedig nemcsak akkor kerülhet sor, ha már van gyanú, hanem akkor is, ha a hivatal szerint csak feltételezhető, hogy az adott helyen bizonyíték lehet.

A szabályok alapján nemcsak a szervezet székhelye jöhet szóba, hanem bármely más helyszín is, ahol adat vagy bizonyíték lehet.

Az eljárás során az érintettek kötelesek együttműködni, még akkor is, ha a bekért adatok személyesek, védettek vagy rájuk nézve terhelőek. A NAV jogot kap arra, hogy ilyen információkat is bekérjen és tároljon. A törvényjavaslat szerint ezekhez az adatokhoz az állam akár 30 évig is megtagadhatja a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok nyilvánossága bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene.

Aki egy jegyzékbe vett szervezet irányítója, annak kötelező vagyonnyilatkozatot tennie – méghozzá jóval szigorúbb feltételek mellett, mint például egy országgyűlési képviselőnek. A nyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, és közzéteszik a kormány honlapján.

Ha valaki nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, akkor ezt nyilvánosan „közhírré teszik”, és felfüggesztik a képviseleti jogát a szervezetben. Ebben az esetben sem biztosít a törvény semmilyen jogorvoslati lehetőséget. Ha a záró vagyonnyilatkozat is elmarad, az illetőt 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal sújthatják, amit újra és újra kiszabhatnak – fellebbezni ez ellen sem lehet.

A törvény külön eljárás nélkül eltilthatja azokat a civil vezetőket, akik megszegik a szabályokat, attól, hogy öt éven belül bármilyen civil szervezetet alapítsanak vagy vezessenek. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságok ügyvezetőire is: ha egy cég a törvény miatt megszűnik, a cégvezető öt évig nem tölthet be vezető tisztséget, nem alapíthat új céget, és nem is szerezhet benne többségi befolyást.

Hüttl Tivadar, a Telex ügyvédje szerint a javaslat „emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre”, és olyan mértékű szankciókat vezetne be, amelyek példátlanok a korábbi törvényekhez képest.