Hosszan tartó súlyos betegség következtében, 81 éves korában meghalt Lódi György, a Magyar Televízió korábbi szerkesztő-műsorvezetője Miskolcon - közölte a család szombaton.
Lódi György a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán tanult, amikor először kapcsolatba került a médiával: kezdetben az egyetemi rádióban segített, majd a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában figyeltek fel jellegzetes, összetéveszthetetlen hangjára. 1966-ban az MTV helyi operatőre mellett dolgozott és ismerkedett meg a szakma alapjaival, volt hangtechnikus, világosító és alkalmanként riporter.
Lódi György 1971-ben részt vett a "Riporter kerestetik" című vetélkedőben, innen egyenes út vezetett ahhoz, hogy munkát is kapjon a közmédiában. Egy év rádiózás után 1972-ben lett az MTV Híradójának észak-magyarországi tudósítója. Pályafutása alatt több ezer hírt osztott meg a nézőkkel, akik műsorvezetőként is láthatták rendszeresen.
Riportjai számtalan egyéb műsorban, magazinban is láthatóak voltak, több dokumentumfilm szerkesztő-riportere is volt. 1997-ben az ő vezetésével kezdte meg működését az MTV Miskolci Körzeti Stúdiója, amelynél 2003-ig, nyugdíjazásáig dolgozott.
Temetésének körülményeiről a család később ad tájékoztatást - áll közleményükben.
Hosszan tartó súlyos betegség következtében, 81 éves korában meghalt Lódi György, a Magyar Televízió korábbi szerkesztő-műsorvezetője Miskolcon - közölte a család szombaton.
Lódi György a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán tanult, amikor először kapcsolatba került a médiával: kezdetben az egyetemi rádióban segített, majd a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában figyeltek fel jellegzetes, összetéveszthetetlen hangjára. 1966-ban az MTV helyi operatőre mellett dolgozott és ismerkedett meg a szakma alapjaival, volt hangtechnikus, világosító és alkalmanként riporter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hónapok óta küzd egy anya a fia nevéért, miközben Kósa Lajosék szűrőjén 240-ből 232 név elvérzett
Egy édesanya augusztus óta várja a Giora név engedélyezését egy jogszabály-módosítás után. Az Utónév-engedélyezési Bizottság január 26-án dönthet az ő és több száz másik szülő kérelméről.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Kósa Lajos, az Utónév-engedélyezési Bizottság fideszes elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a korábban ígért november helyett végül január 26-án üléseznek. Az ülésen Hankó Balázs miniszter is részt vesz, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők, az új utónévkincs pedig várhatóan februárban vagy márciusban jelenik meg a Magyar Közlönyben.
A bizottság elé azonban nem jut el minden kérelem.
A beérkezett több mint 240 javaslatból a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői mindössze nyolcat küldtek tovább megtárgyalásra.
„Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk” – jelentette ki Kósa, aki szerint a szülők amúgy is „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”. A bizottság a statisztikailag senki által nem viselt nevek törléséről is dönteni fog.
Eszter, aki hetedik gyermekét várja, augusztus 21-én nyújtotta be kérelmét. Indoklása szerint a fia több méhen belüli traumát élt túl, ezért olyan nevet szeretne neki adni, ami tükrözi az erejét.
Mivel semmilyen visszajelzést nem kapott, levélben kereste meg Kósa Lajost is. „Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla” – írta a politikusnak, akitől nem kapott választ. Végül január 9-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy információt kapjon a bizottság működéséről és a kérelmek állapotáról.
Dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa szerint egy-két évvel ezelőtt a Giora név még zöld utat kapott volna, a jelenlegi, szigorúbb alapelvek szerint azonban idegen és ritka névalakként már elutasítható.
Felhívta a figyelmet a korábbi rendszer gyorsaságára is. „Arról nem is beszélve, hogy tavaly július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra” – mondta. Hozzátette, a jövőben az is bizonytalan, hogy a kérelmezők kapnak-e majd indoklást az elutasításokról. Azoknak, akiknek a kérelmét elutasítják, Raátz Judit szerint egy lehetőségük marad: bírósághoz fordulhatnak.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, inkább a lengyel rendszerhez hasonlít
A politológus Orbán Anita személyén keresztül mutatja be az új politikai korszakot. A volt fideszes jelölt felbukkanása mindent átírhat a következő választás előtt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
„A ma bemutatott Orbán Anitát a Fidesz orosz-fordulata előtt mindenki a párthoz (elsősorban Martonyi János volt külügyminiszter köréhez) sorolta, annyira oda tartozott, hogy még parlamenti képviselőjelöltként is indult 2010-ben.”
Török Gábor szerint a fejleményekből az is következik, hogy a következő választás más lesz, mint az eddigiek:
„Tanulságos fejlemény: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, sokkal inkább fog hasonlítani a lengyel jobboldali kétpártrendszer időszakához, ahol politikai értékvilága alapján két alapvetően jobboldali politikai erő emelkedett ki
(akik persze egymást, hasonlóan hozzánk, »szélsőjobbnak« és »baloldalinak« nevezték).”
A Tisza Párt szombaton jelentette be, hogy Orbán Anita lesz a külügyi és diplomáciai vezetőjük. A Vodafone-tól érkező közgazdász korábban a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette, 2008-as könyvében pedig bírálta az orosz imperializmust. Első nyilatkozataiban egy „klasszikusabb”, a hangerőversenyt kerülő diplomáciát vázolt fel, konstruktív uniós viszonyt és átlátható, háttéralkuktól mentes orosz kapcsolatokat ígért.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai katonák fagytak le a Sarkkörön – Európa veszi át az irányítást a NATO-ban?
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. A támadó szerepben lévő finn erők állítólag súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Az amerikai hadsereg beszámolója szerint az egyik legfontosabb cél éppen a szövetséges rendszerek sikeres integrációja volt.
„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.
A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy
a sarkvidéki katonai jelenlétben a kezdeményezés egyre inkább az európai szövetségesekhez, különösen az Egyesült Királysághoz és a skandináv államokhoz kerül.
Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”
A stratégiai átrendeződés hátterében a térség felértékelődése és a Grönland körüli politikai feszültségek állnak.
Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay Péter kikelt magából, miután Lázár János agresszív, barbár népnek nevezte a hódmezővásárhelyieket
A polgármester Facebook-posztban fakadt ki Lázár János szavai miatt. A miniszter egy csepeli fórumon a hóeltakarítás kapcsán tette a megjegyzést, ami kiverte a biztosítékot.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Lázár bárdolatlan kijelentése a város teljes közösségének megalázása, amelynek tagjai adót fizetnek, dolgoznak, tanulnak, és véleménye szerint bár a Fidesz katasztrofális kormányzása miatt egyre nehezebben élnek, még ebben az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságban is méltósággal viselik a terheket.
A polgármester a posztjában személyes tapasztalatait is megosztotta:
„Idén 54 éves leszek, életem jelentős részét Hódmezővásárhelyen éltem le. Ez alatt az idő alatt sok mindent láttam, magam is politikai viták kereszttüzébe kerültem, de semmiféle barbársággal nem találkoztam” - írta.
Lázár János a kijelentést egy 2026. január 20-án, Csepelen tartott Lázárinfón tette, amikor a hóeltakarítással kapcsolatos kérdésre úgy felelt:
„keresztre feszítették volna a hódmezővásárhelyi népek, de azok ilyen agresszív, barbár népek, nem ilyen úri népek, mint a budapestiek”.
A videóban 36:11-nél hallható részletre Márki-Zay Péter egy felháborodott posztban reagált. A Telex megjegyezte, hogy a kormánypárti média korábban hasonló okból támadta Márki-Zayt, de Lázár mondataira most nem látható hasonló reakció.
A Lázár és Márki-Zay közötti viszony évek óta feszült. 2025 őszén a hódmezővásárhelyi batidai vadászkastély előtt rendezett „aszfaltrajzversenyen” Lázár ellen durva, erőszakos feliratok jelentek meg.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
