54 éves korában meghalt Lisa Marie Presley, Elvis Presley egyetlen lánya - írja a BBC. Az énekesnő halálhírét édesanyja, Priscilla Presley jelentette be.
„Nehéz szívvel kell megosztanom a hírt, hogy gyönyörű lányom, Lisa Marie itthagyott minket. Ő volt a legerősebb, legszenvedélyesebb és legjobban szerető nő, akit valaha ismertem” - mondta.
Lánya halálának okát nem közölte, de ahogy mi is megírtuk, sajtóértesülések szerint
Lisa Marie-t csütörtökön kórházba kellett szállítani, miután otthonában megállt a szíve. A TMZ azt is jelentette, hogy az énekesnőt újra kellett éleszteni, és életmentő epinefrin-injekciót is kapott, hogy visszanyerje pulzusát.
Elvis Presley lánya legutóbb kedd este mutatkozott a nyilvánosság előtt. Akkor a Golden Globe-díjátadón vett részt, ahol az édesapjáról szóló filmben nyújtott alakításáért Austin Butler átvehette a legjobb férfifőszereplőnek járó díjat komédia/zenés film kategóriában.
Lisa Marie volt Elvis egyetlen gyermeke, ő maga pedig négy gyerek édesanyja, köztük Riley Keough színésznőé. Fia, Benjamin Keough 2020-ban öngyilkos lett.
Az 1968-ban született Lisa Marie apja nyomdokaiba lépve zenei karrierbe kezdett, három albumot adott ki. De ismert volt arról is, hogy olyan hírességekhez ment feleségül, mint Michael Jackson, Danny Keough és Nicolas Cage.
54 éves korában meghalt Lisa Marie Presley, Elvis Presley egyetlen lánya - írja a BBC. Az énekesnő halálhírét édesanyja, Priscilla Presley jelentette be.
„Nehéz szívvel kell megosztanom a hírt, hogy gyönyörű lányom, Lisa Marie itthagyott minket. Ő volt a legerősebb, legszenvedélyesebb és legjobban szerető nő, akit valaha ismertem” - mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A küzdelem már az ellenzéki kétharmadért folyik” – Orbán Viktor volt tanácsadója a Fidesz legnagyobb félelméről
Elek István közíró szerint a politikai harc tétje már a minősített többség megszerzése. Csak ezzel lehetne meneszteni a kulcspozíciókba ültetett embereket és helyreállítani a jogállamot.
„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”
– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.
Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.
„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek”
– jelentette ki.
A közíró szerint a kampányhangulatot a „háborús hisztéria gerjesztése” jellemzi.
„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna”
– mondta. A kormány február végén rendeletben írta elő a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, amiben a Magyar Honvédség is feladatot kapott. Elek szerint „a szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk”.
A volt politikus úgy véli, benne van a pakliban, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban a javára módosítja a választási szabályokat, még ha ezt most tagadja is. Ezzel szemben Répássy Róbert államtitkár és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy nincs napirenden a választási rendszer módosítása a 2026-os voksolás előtt.
Elek István szerint a Fidesz egy esetleges vereség után is bízhat a kiépített rendszerében.
„Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány”
– fogalmazott. Éppen ezért egy új kormánynak morális kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. „Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – tanácsolta.
„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”
– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.
Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Választás 2026: a Fidesz az utolsó, a TISZA Párt a harmadik helyen lesz a szavazólapon
A Nemzeti Választási Bizottság szombaton kisorsolta a hét, határidőig bejelentett pártlista sorrendjét. A végleges névsor még változhat, ha egy párt nem teljesíti a 71 jelöltes feltételt.
A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.
A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártok sorrendje a következőképpen alakul a szavazólapon:
1. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
2. Tea Párt Közösség,
3. Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt),
4. Mi Hazánk Mozgalom,
5. Demokratikus Koalíció,
6. Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt,
7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt.
A sorsolásos eljárást a választási törvény írja elő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 vármegyében és a fővárosban is indít jelöltet.
A Nemzeti Választási Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártlisták száma még csökkenhet. Elképzelhető, hogy a végleges szavazólapon kevesebb szervezet szerepel majd, amennyiben utólag kiderül, hogy valamelyik párt mégsem teljesíti a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ilyen esetben a listát törlik a nyilvántartásból.
A választópolgárok az április 12-i szavazáson a véglegesített, jogerősen nyilvántartásba vett listákra adhatják le voksukat. Ekkor egyéni jelöltjükre és az országos pártlisták egyikére szavazhatnak.
A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.
Benjámin Netanjahu üzent az irániaknak: közel a döntő pillanat, de a döntést a népre bízza
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videóüzenetben közölte, hogy a háború kompromisszumok nélkül folytatódik. A műveletek célja a rezsim megingatása, de bírálta az ENSZ-t is tehetetlenségéért.
Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,
Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van a következő szakaszra, amivel „destabilizálná a rezsimet és lehetővé tenné a változást”
– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül
az iráni néphez fordult, hangsúlyozva, hogy közel a döntő pillanat, és Izrael nem megosztani, hanem felszabadítani akarja az országot. „De végső soron tiétek a döntés”
– tette hozzá.
Netanjahu azt is kilátásba helyezte, hogy célba veszik az Iráni Forradalmi Gárda tagjait, de ígérete szerint aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. A Bibliát idézve ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki viszont ezt nem teszi meg, annak vére a saját fejére száll.”
Beszédében élesen bírálta az ENSZ-t és a nyugati vezetőket is, amiért szerinte magára hagyták az iráni népet, amikor a „saját vezetésük mészárolta le” őket. „Hol volt az ENSZ? Hol voltak a nyugati államok?” – tette fel a kérdést. Netanjahu szerint sok ország ma már látja, kire számíthat, és kijelentette: „Izrael a hatalom és a remény világítótornya.”
A miniszterelnök a szomszédos Libanon kormányát is figyelmeztette, az ő felelősségüknek nevezve a tűzszüneti megállapodás végrehajtását és a Hezbollah lefegyverzését. Jelezte: amennyiben ezt nem teszik meg, a Hezbollah támadásai katasztrófát hoznak Libanonra. „Eljött az idő, hogy önök is a saját kezükbe vegyék a sorsukat” – üzente a libanoniaknak.
A bejelentésre a nemzetközi közösség is reagált. Az ENSZ főtitkára azonnali deeszkalációt sürgetett, és a nemzetközi jogot sértő lépéseknek nevezte a támadásokat. Teherán hivatalosan szuverenitássértő, jogellenes agressziónak minősítette a csapásokat, Oroszország pedig „provokálatlan fegyveres agressziónak” nevezte azokat. Több nyugati vezető a további iráni támadások megfékezésére és a tárgyalások folytatására szólított fel.
Netanjahu azzal zárta beszédét, hogy Izrael mindent megtesz, ami szükséges a saját városai és lakosai védelmében.
Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,
Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van a következő szakaszra, amivel „destabilizálná a rezsimet és lehetővé tenné a változást”
– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
