Meghalt Lenkovics Barnabás – gyászol az Alkotmánybíróság
Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el a 75 éves jogtudós. Lenkovics Barnabás az egész életét a jog szolgálatának szentelte, éveken át vezette az Alkotmánybíróságot.
Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Lenkovics Barnabás. Ő volt az Alkotmánybíróság egykori elnöke, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte el tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1974-ben summa cum laude minősítéssel végzett.
1974-től 2012-ig tanított az ELTE-n, a Polgári Jogi Tanszéken. 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 2000-től egyetemi tanárként dolgozott. Az ELTE-n Harmathy Attilával felváltva tanította a polgári jog teljes anyagát. Számos tankönyvet és közel száz publikációt írt, gyűjteményes könyve „Ember és tulajdon” címmel 2013-ban jelent meg.
A polgári jog, azon belül is a tulajdonjog és az emberi jogok voltak a kutatási területei.
1996-ban a győri egyetemen a Polgári Jogi Tanszék vezetője lett, ezt a tisztséget 2015-ig töltötte be. Ő szervezte meg a győri egyetemen a polgári jog oktatását és alakította ki az oktatási programot.
2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. 2007 márciusában az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, 2014 decemberében pedig elnökké. Elnöki mandátuma 2016 áprilisáig tartott.
1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel, 2017-ben a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.
Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai gyászolják az egykori elnököt. Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti. A temetésről később adnak tájékoztatást.
„Emlékét, tanításait és példamutató életútját megőrizzük, munkásságát a jövő generációi számára is továbbadjuk. Nyugodjék békében, Elnök Úr!” – írta közleményében az Alkotmánybíróság.
Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Lenkovics Barnabás. Ő volt az Alkotmánybíróság egykori elnöke, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte el tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1974-ben summa cum laude minősítéssel végzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
visszatérő elem a választási csalástól való félelem, többen is azzal a feltétellel jósolnak nagyarányú ellenzéki sikert, „ha nem csalják el”.
Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázzák. „Ezt a mocskos kormányt le kell váltani, mert csak szétrabolták az országot” – fogalmaz egy férfi, aki szerint
az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.
Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.
A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagálnak.
„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”
– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”. A Fidesz kampányrendezvényén készült riportunk szerint a kormánypárti szimpatizánsok között is akadtak olyanok, akik szerint a végeredmény „szoros lesz”, és a kétharmados győzelmet már ők is kizárták.
A kampány utolsó hetét egy biztonságpolitikai hír is tematizálta: a szerbiai Magyarkanizsa közelében robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett. A videóban megszólalók ezt egyöntetűen kampányfogásnak tartják.
„Borzasztóan nevetségesnek és szánalmasnak tartom az egészet. Egy megrendezett shownak tartom az egészet”
– mondja egy nő, míg mások egyszerűen „kamunak” és „színjátéknak” nevezik az esetet.
Riporterünk arról is megkérdezte az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz elveszíti a többséget. A válaszok a békés átadás reményétől a nyílt konfrontáció kilátásba helyezéséig terjednek. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, és „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. Mások viszont ettől tartanak a leginkább: „Attól is tartok, hogyha olyan eredmény jön, ami nem nekik kedvez, akkor az semmis lesz, nem fogadják el.” A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazza meg, aki szerint
„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó: Ha nem hívom fel az iráni külügyminisztert, Magyarország terrorcélpont lehetett volna
A külgazdasági és külügyminiszter azt állítja, hogy lehallgatták, a felvételeket pedig most szivárogtatják ki. Szijjártó ezúttal a frissen nyilvánosságra hozott, Iránnal folytatott hívására reagált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „továbbra is zajlik, láthatják, a külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási folyamatba.” Szerda esti Facebook-posztban arról beszélt, hogy lehallgatták, és a róla készült felvételeket most szivárogtatják ki, hogy befolyásolják a választásokat.
„Kiderült, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan hallgatták le a telefonhívásaimat, és most ezeket nyilvánosságra is hozzák. Nyilván azzal a céllal, hogy befolyásolják a magyar parlamenti választás eredményét” – állítja a miniszter.
Hozzátette, szerdán egy olyan telefonbeszélgetése került a hírekbe, amelyet nagyjából két éve az iráni külügyminiszterrel folytatott.
A posztban felidézi a 2024-es libanoni eseményeket, amikor a Hezbollah terrorszervezethez köthető személyeknél csipogók robbantak fel. Szerinte akkoriban olyan álhíreket terjesztettek, amelyek Magyarországot is bele akarták keverni az ügybe. „Ugye próbáltak minket azzal vádolni, hogy itt készültek a csipogók, vagy itt kereskedtek vele. És a Hezbollah a világ egyik leghírhedtebb terror szervezete, és nagyon közel voltunk ahhoz, hogy Magyarországot terrortámadások célpontjává tegyék” – fogalmazott.
A bejegyzés előzménye, hogy a Washington Post egy kiszivárgott leiratra hivatkozva arról írt, a 2024-es csipogó-támadás után a magyar külügyminiszter felajánlotta a magyar titkosszolgálatok segítségét Iránnak.
Szijjártó Péter a bejegyzésében azzal magyarázta az irániakkal való kapcsolatfelvételt, hogy gyorsan kellett tisztázni a helyzetet a terrortámadások elkerülése érdekében.
„Az iráni szolgálatokkal sikerült tisztázni a helyzetet, így Magyarország nem lett terror szervezetek és terrorista támadások központja” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ha ezt nem teszik meg, csak a „Jóisten tudja, hogy milyen terrortámadások történhettek volna Magyarországon.”
A miniszter a posztban politikai ellenfeleit is kritizálja. Szerinte nem mindenki érti az ilyen helyzetek jelentőségét, és példaként Magyar Pétert hozza fel, aki szerinte egy korábbi ügyben szintén veszélyes álhírek terjesztésében vett részt. „Emlékezzünk arra, amikor a Tisza Párt elnöke is beállt abba a hullámba, amikor megpróbálták azt a látszatot kell tenni, mintha a szír elnök Budapesten keresztül menekült volna. (...) az ilyen álhírek, amiket a Hezbollah terjesztette rólunk, vagy amiben Magyar Péter is későbben leállt, ezek mind-mind Magyarországot terrortámadások célpontjaivá tehetik. Nem szabad ezzel játszani” – mondta.
Bejegyzését Szijjártó Péter azzal zárja, hogy a kormány megvédi a magyar embereket. „Bármilyen veszély van, mi mindentől meg fogjuk védeni a magyar embereket, mint ahogy megtettük Ebben a hivatkozott esetben is megmentettük, megóvtuk Magyarországot attól, hogy a Hezbollah vagy más terörszervezetek célpontjává válja.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „továbbra is zajlik, láthatják, a külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási folyamatba.” Szerda esti Facebook-posztban arról beszélt, hogy lehallgatták, és a róla készült felvételeket most szivárogtatják ki, hogy befolyásolják a választásokat.
„Kiderült, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan hallgatták le a telefonhívásaimat, és most ezeket nyilvánosságra is hozzák. Nyilván azzal a céllal, hogy befolyásolják a magyar parlamenti választás eredményét” – állítja a miniszter.
Hozzátette, szerdán egy olyan telefonbeszélgetése került a hírekbe, amelyet nagyjából két éve az iráni külügyminiszterrel folytatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz Szalay-Bobrovinczky Kristófnak üzent: A hatalmi arroganciádnak köszönhetően te is hozzájárulhattál a rendszerváltáshoz, a Fidesz bukásához!
A Honvédség volt vezérkari főnöke egy hosszú Facebook-posztban bírálta a honvédelmi minisztert. A TISZA Párt politikusa szerint menesztése egy új kezdet volt, és a miniszter hozzájárult a Fidesz bukásához.
„Köszönet Szalay-Bobrovinczky Kristófnak!” – ezzel a felütéssel kezdődik Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar korábbi főnökének Facebook-posztja, amelyben súlyos állításokat fogalmaz meg a honvédelmi miniszterrel szemben. A TISZA Párt politikusaként megszólaló volt vezérkari főnök szerint menesztése nem a vég, hanem egy „új kezdet” volt számára.
Ruszin-Szendi azt állítja, azért kellett távoznia, mert a szakmai álláspontját képviselte. „Csak azért mert a szakmát képviseltem és ebből kifolyólag nem bólogattam neked, törvénytelenül – természetesen indoklás nélkül – felmentettél, az egy nagy gyomros volt nekem. De ma már látom: nem a vég volt. Hanem egy új kezdet” – írja.
Szerinte a miniszternek köszönhetően „részese lehet egy valódi rendszerváltásnak, ezáltal Magyarország történelmének.”
Úgy véli, a miniszter személyes ambíciói és döntései vezettek a jelenlegi helyzethez.
„Az egódnak, a hatalmi arroganciádnak köszönhetően te is hozzájárulhattál a rendszerváltáshoz, a Fidesz bukásához! Köszönjük Kristóf!”
– fogalmaz a bejegyzésben.
Ruszin-Szendi szerint a miniszter több intézkedése nem a haderő fejlesztését, hanem saját magát szolgálta.
„Biztos vagyok benne, hogy te azért csináltad azt a sok értelmetlen intézkedést, mint a Laktanyák átnevezése, például Petőfiről Mária Teréziára, a Huszárság eszméjébe sok sok millió beleöntése a Kincsem Park fenntartása a hintó vásárlással, a Buda várba költözésed, hogy bekerülhess a történelem könyvekbe” – írja, majd egy hosszú listában sorolja az általa károsnak tartott lépéseket.
A lista többek között említi a katonák indoklás nélküli elbocsátását, a bérfeszültséget, és azt, hogy szerinte büntetett előéletű ember is lehet katona. A volt vezérkari főnök szerint a miniszter soha nem vállalt felelősséget, és többek között a kézigránát-balesetet, a „fiktív katonák után milliós összegek felvételét”, a kecskeméti bázisról történt repülőgép-alkatrész-lopást, valamint a „csádi missziót” is felemlegeti, feltéve a kérdést: „mi van a 80 milliárd forinttal amit az adófizetők a »csádi misszióra« fizettek ki?”
Ruszin-Szendi a bejegyzésében Winston Churchilltől és – ahogy fogalmaz – „a főnököd után” is idéz, utalva egy esetleges későbbi elszámoltatásra: „Minden fel lesz jegyezve minden el lesz rendezve” minden ki lesz vizsgálva.
A volt vezérkari főnök a posztját azzal zárja, hogy a miniszternek köszönheti új feladatát. „Mi, most a TISZA saját akaratunkból, hitünkből, tett vágyunkból a hazánkért és a magyar emberekért építünk egy élhető, tisztességes Magyarországot, és én olyan szerencsés vagyok, hogy ennek az értéknek, oszlopos tagja lehetek. Ezáltal én szolgálok tovább. Csak már másképp. És ezt az utat…csak Neked köszönhetem! Köszönöm Kristóf!”
„Köszönet Szalay-Bobrovinczky Kristófnak!” – ezzel a felütéssel kezdődik Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar korábbi főnökének Facebook-posztja, amelyben súlyos állításokat fogalmaz meg a honvédelmi miniszterrel szemben. A TISZA Párt politikusaként megszólaló volt vezérkari főnök szerint menesztése nem a vég, hanem egy „új kezdet” volt számára.
Ruszin-Szendi azt állítja, azért kellett távoznia, mert a szakmai álláspontját képviselte. „Csak azért mert a szakmát képviseltem és ebből kifolyólag nem bólogattam neked, törvénytelenül – természetesen indoklás nélkül – felmentettél, az egy nagy gyomros volt nekem. De ma már látom: nem a vég volt. Hanem egy új kezdet” – írja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget
A miniszterelnök politikai igazgatója egy rádióinterjúban vázolta, hogy a Fidesznek a szavazás után is kampányolnia kell. Szerinte erre azért van szükség, mert az ellenzék politikai nyomásgyakorlással reagál majd a vereségére.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Fidesznek a vasárnapi szavazás után is folytatnia kell a kampányt. Orbán Balázs szerdán az InfoRádió Arénában arról beszélt, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor „meg kell védeni” a választók döntését.
A Fidesz kampányát irányító politikus attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget.
Orbán Balázs kifejtette, nem érti, az ellenzék miért állítja egyszerre azt, hogy magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és azt, hogy minden egyes szavazat számíthat. Azt is megkérdőjelezte, miért van szükség más pártok jelöltjeinek visszaléptetésére, ha az ellenzék ennyire biztos a győzelmében.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint mindez azt mutatja, hogy az ellenzék valójában a vereségre készül, a B terve pedig a politikai nyomásgyakorlás lesz a választások után. Éppen ezért arra számít, hogy a felfokozott kampányhangulat a vasárnapi választások után is megmarad.
A kijelentések hátterében az áll, hogy a Medián legfrissebb mandátumbecslése már a Tisza Párt kétharmados győzelmét is elképzelhetőnek tartja.
Az Irántű Intézet szintén kormányváltó hangulatot mért, és szerintük a magyarok többsége már Tisza-győzelemre számít. Magyar Péter, a párt vezetője a mérésekre reagálva korábban arról beszélt, hogy a kampány utolsó napjaiban „a legaljasabb, leghazugabb támadásokra” számít a „rettegő hatalom” részéről, de győzelmet várnak.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Fidesznek a vasárnapi szavazás után is folytatnia kell a kampányt. Orbán Balázs szerdán az InfoRádió Arénában arról beszélt, hogy ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor „meg kell védeni” a választók döntését.
A Fidesz kampányát irányító politikus attól tart, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget.
Orbán Balázs kifejtette, nem érti, az ellenzék miért állítja egyszerre azt, hogy magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és azt, hogy minden egyes szavazat számíthat. Azt is megkérdőjelezte, miért van szükség más pártok jelöltjeinek visszaléptetésére, ha az ellenzék ennyire biztos a győzelmében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
