A brit uralkodó 100. életévében járó férjét február 16-án vitték a windsori rezidenciáról a királyi család magas rangú tagjait rendszeresen kezelő, VII. Eduárd királyról elnevezett londoni magánkórházba az akkori hivatalos tájékoztatásban közelebbről nem részletezett fertőzés és egy már régebb óta fennálló szívprobléma miatt.
Innen március elején átvitték a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) által működtetett, Szent Bertalan nevét viselő kórházba - St. Bartholomew's Hospital -, ahol nem sokkal később sikeres kardiológiai beavatkozást hajtottak végre.
A londoni City pénzügyi központjában működő, csaknem 900 éve alapított kórház - közkeletű nevén Barts - a brit főváros első számú szívgyógyászati klinikája.
Fülöp herceg ezután visszakerült a VII. Eduárd kórházba, ahol hazatéréséig lábadozott. 28 napig volt kórházban.
Elhunyt Fülöp, edinburgh-i herceg, II. Erzsébet brit uralkodó férje. A hírt a királyi család közösségi oldalán jelentették be nemrég.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Őfelsége, a királynő bejelentette szeretett férjének, őfelsége, Fülöp herceg, Edinburgh hercegének halálát.
Őfelsége békésen hunyt el ma reggel a Windsor kastélyban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zivatarokkal indul a hét, a fél országra riasztást adtak ki – szerdától jön a kánikula, vasárnap már 39 fok is lehet
Hétfőre kilenc megyében figyelmeztetnek heves zivatarokra, mivel akár 90 km/órás szél és jégeső is érkezhet. Kedden még enyhébb idő várható, szerdától viszont újra magasabb fokozatra kapcsol a nyár, hétvégén már komoly hőség lesz.
Heves zivatarokkal indul a hét az ország keleti és északkeleti részén, miközben a hét második felében már 34–39 fokig erősödő, tartós hőség várható – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
Hétfőn zivatarveszély miatt Pest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre adtak ki elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést.
A viharokat helyenként 55–75 kilométer/órás széllökések, egy centiméter körüli jég és 10–20 milliméternyi intenzív csapadék kísérheti.
Késő délután az északkeleti határszélen egy-egy intenzívebb zivatar is kialakulhat, amelyhez már 90 kilométer/órát meghaladó, erősen viharos széllökések és két centiméternél nagyobb jég is társulhat.
A szél napközben fokozatosan északnyugatira fordul és sokfelé megerősödik, a záporok környezetében pedig akár 70 kilométer/órát meghaladó lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között várható, késő estére pedig 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Éjszaka csapadék már nem valószínű, a hajnali órákra 10 és 19 fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden gomolyfelhős, napos idő lesz, legfeljebb keleten alakulhat ki egy-egy zápor, a hőmérséklet csúcsértéke 25 és 32 fok között alakul.
Szerdától aztán megkezdődik a komoly melegedés: nagyrészt derült, csapadékmentes időben 28–34 fok várható. Csütörtökön már 30–36, pénteken és szombaton pedig 33–38 fokos csúcsokra kell készülni.
A hétvége legmelegebb napja a vasárnap lesz, amikor túlnyomóan derült, száraz időben a hőmérséklet elérheti a 34–39 fokot is.
Az előrejelzések szerint a mostani hőhullám olyan erős lehet, hogy ismét megközelíthetjük a 40 fokot, a következő hétre fordulva pedig nálunk lehet a legnagyobb forróság egész Közép-Európában.
Heves zivatarokkal indul a hét az ország keleti és északkeleti részén, miközben a hét második felében már 34–39 fokig erősödő, tartós hőség várható – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
Hétfőn zivatarveszély miatt Pest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre adtak ki elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést.
A viharokat helyenként 55–75 kilométer/órás széllökések, egy centiméter körüli jég és 10–20 milliméternyi intenzív csapadék kísérheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túlárazott ajánlatot kaptak Mészároséktól, elkaszálta az M86-os és az M87-es koncessziós pályázatát a kormány
A kormány túlárazás és költségtúllépés miatt visszavonta az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így ezek az utak a tervezett formában nem épülnek meg. A beruházás a Szombathely–Körmend és Szombathely–Kőszeg szakaszokat érintette volna.
Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.
A január 30-án kiírt tenderre két érvényes ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Lumen magántőkealap 1,6 milliárd forintos ajánlatot tett.
A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.
A Mészáros Lőrinc cége által benyújtott, olcsóbb ajánlat 30 év alatt folyó áron összesen 1700 milliárd forintba került volna az államnak, aminek pénzügyi jelenértéke 560 milliárd forint.
A pénzügyi modell 360 milliárdos kivitelezési költséggel számolt, ami a 42 kilométeres, műszakilag egyszerűnek számító szakaszra vetítve kiugróan magas, kilométerenkénti 8,6 milliárd forintos árat jelent. Ez nagyjából a duplája a 4-5 milliárd forint közötti közép-európai átlagárnak. A modell a kivitelezés mellett 80 milliárd forintnyi felújítást, 32 milliárdos üzemeltetést és 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profitot tartalmazott, 15 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítva.
A projektet még Lázár János jelentette be korábbi építési és közlekedési miniszterként, egy Nagy-Magyarország térkép előtt a következő jeligével: „Kis-Magyarország, nagy úthálózat”.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy a kormány nem fogadta el egyik ajánlatot sem.
„A hatályos jogszabályok szerint eredménytelennek kell lennie ennek a tendernek költségtúllépés és túlárazás miatt” – jelentette ki.
Meg is indokolta, hogy miért: „Szerintem teljesen természetes, hogy ilyen mértékig túlárazott ajánlatokat a Kormány nem fogadott el. A Tiszára szavazó jelentős többség nem arra adott felhatalmazást, hogy 53 százalékkal túlárazva Mészáros Lőrinctől rendeljünk újabb gyorsforgalmi utat”.
Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.
A január 30-án kiírt tenderre két érvényes ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Lumen magántőkealap 1,6 milliárd forintos ajánlatot tett.
A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Visszaesett a Tisza támogatottsága Polgár Judit elnöknek jelölése után
A Medián legfrissebb felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes népesség körében 57 százalékra csökkent, a biztos szavazóknál viszotn továbbra is őrzik a kétharmad feletti többséget. A Fidesz eközben stabilizálta a helyzetét, és hibahatáron belül növelni tudta a táborát.
Bár a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül, de érezhetően csökkent a Polgár Judit-féle államfőjelölési kísérlet után, a választani tudó biztos szavazók körében továbbra is kétharmad feletti a többségük – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára múlt hét szerda és péntek között készített felméréséből.
A kutatás szerint
a teljes népesség 57 százaléka szavazna most a kormánypártra, ami 3-5 százalékpontos visszaesést jelent a június végi adatokhoz képest.
A Fidesz eközben stabilizálni tudta helyzetét: a teljes népesség 19, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka támogatja őket, ami hibahatáron belüli növekedésnek számít.
A jelölés módja még a Tisza-szavazókat is megosztotta: 60 százalékuk hiányolta a beígért társadalmi egyeztetést, és a teljes lakosság kétharmada szerint zavaró, hogy ez elmaradt.
A felmérésből kiderül, hogy a társadalom elsöprő többsége, 97 százaléka tud arról, hogy Sulyok Tamás távozása után új államfőt kell választani, és 94 százalékuk hallott arról is, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a posztra. Magát a jelölést azonban vegyesen fogadták: a népesség egyharmada tartotta volna jó ötletnek a sakklegendát, 42 százalékuk viszont nem támogatta.
Az emberek elvárásai is világosak az új államfővel szemben: a többség szerint kizárólag magyar állampolgár lehet, de fontosnak tartják a jogi végzettséget és a pártfüggetlenséget is.
Amikor spontán kellett neveket mondani, a legtöbben Bárándy Péter korábbi igazságügyi minisztert (8 százalék), Hadházy Ákost (6 százalék) és Márki-Zay Pétert (5 százalék) említették, de a megkérdezettek 60 százalékának egyáltalán nem volt javaslata.
Június végén a Medián a biztos szavazók körében 73 százalékon mérte a kormánypártot. A kutatás a rekordmagas támogatottságot látva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen mértékű dominancia veszélyeket is hordozhat a politikai versenyre nézve. Akkor a magyarok 67 százaléka bizakodóan tekintett az ország jövőjére, ami a rendszerváltás óta példa nélküli volt a mérések történetében.
Bár a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül, de érezhetően csökkent a Polgár Judit-féle államfőjelölési kísérlet után, a választani tudó biztos szavazók körében továbbra is kétharmad feletti a többségük – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára múlt hét szerda és péntek között készített felméréséből.
A kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin: Ukrajna előbb-utóbb elveszíti a nyugati területeket
Az orosz elnök szerint a történelem végül mindent a helyére tesz, és a korábban Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Romániához tartozó földek is elkerülnek Ukrajnától. Úgy véli, ez legkésőbb 15 éven belül meg fog történni.
Vlagyimir Putyin az orosz Haditengerészet Napján, Szentpéterváron jelentette ki, hogy Ukrajna előbb-utóbb elveszíti nyugati területeit, ami szerinte akár 1-15 éven belül is bekövetkezhet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz elnök a haditengerészet állományával tartott vasárnapi találkozón történelmi érvekre hivatkozott, és évekre előre kivetített forgatókönyvet vázolt fel, majd úgy fogalmazott:
„Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb Ukrajna elveszíti ezeket a nyugati területeket, azokat a földeket, amelyek egykor Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak. Lehet, hogy nem holnap vagy holnapután történik meg. Lehet egy év, két év, tíz vagy tizenöt év múlva, de a történelem végső soron mindent a helyére tesz.”
Putyin arról is beszélt, hogy szerinte ki volt a felelős Ukrajna egységéért.
„Csak egyetlen garanciája volt Ukrajna területi integritásának. Ez Oroszország volt.”
„De ők úgy döntöttek, hogy szükséges, lehetséges és előnyös számukra Oroszországot ellenségüknek nyilvánítani” – mondta.
Az ukrán sajtó, köztük az Ukrainska Pravda, pszeudotörténelmi magyarázatnak minősítette a kijelentéseket, kiemelve, hogy Putyin nem indokolta, miért kellene az országnak elveszítenie nyugati megyéit.
Az orosz elnök olyan időszakban beszélt minderről, amikor Ukrajna sikeresen tudta kiterjeszteni a háborút Oroszország belső területeire, komoly dróntámadásokat indítva Moszkva és más nagyvárosok ellen.
Vlagyimir Putyin az orosz Haditengerészet Napján, Szentpéterváron jelentette ki, hogy Ukrajna előbb-utóbb elveszíti nyugati területeit, ami szerinte akár 1-15 éven belül is bekövetkezhet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz elnök a haditengerészet állományával tartott vasárnapi találkozón történelmi érvekre hivatkozott, és évekre előre kivetített forgatókönyvet vázolt fel, majd úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
