Elhunyt Diószegi István történész. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE BTK Történeti Intézet professzor emeritusa kedden, 89 éves korában váratlanul halt meg - közölte a család csütörtökön az MTI-vel.
Diószegi István 1930-ban született Szegeden, 1953-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi karán. Előbb az ELTE történeti könyvtárának munkatársa volt, majd 1957-től tanított az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén, amelynek 1978 és 1995 között vezetője is volt.
1979-től 1982-ig az ELTE BTK dékánjaként, 1991-1999 között a Magyar Történelmi Társulat elnökeként tevékenykedett.
Szakterülete a diplomáciatörténet volt; Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politika című könyve számos tanítványa érdeklődését terelte a diplomáciatörténet felé. Diószegi István az Osztrák-Magyar Monarchia legkiválóbb szakértőjének számított.
Temetéséről később intézkednek.
Elhunyt Diószegi István történész. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE BTK Történeti Intézet professzor emeritusa kedden, 89 éves korában váratlanul halt meg - közölte a család csütörtökön az MTI-vel.
Diószegi István 1930-ban született Szegeden, 1953-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi karán. Előbb az ELTE történeti könyvtárának munkatársa volt, majd 1957-től tanított az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén, amelynek 1978 és 1995 között vezetője is volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: Minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyar Péterék pártja elidegeníti a szavazókat. Úgy véli, a DK-s és Kutyapártos szavazók otthon maradhatnak, ha nincs saját jelöltjük.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
„ez a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felelőssége, mert nem növeli ezekben az emberekben a bizalmat az, ha fideszes erőpolitikával találkoznak a Tisza párt részéről.”
A DK elnöke úgy látja, ezek az emberek nem bíznak Magyar Péterben és a Tiszában, aminek sokféle oka van.
„A NER-ben vállalt szerep, az erőpolitika hangja, a stílus, a személyiség. Lehet nem szeretni ezt hallani — de attól még igaz” – fogalmazott. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy ezekre a szavazókra is szükség van a kormányváltáshoz.
Szerinte ők azok az emberek, „akik nem hajlandók »befogni az orrukat«. Akiknek garancia kell arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen eleme sem tér vissza más néven. Akik nem kérnek ugyanabból más csomagolásban. Az ő szavazatuk is számít.”
A politikus úgy véli, ha valódi változást akarnak, akkor ezeket a szavazókat nem lehet lenézni, elhallgattatni vagy kirekeszteni, hanem meg kell érteni és garanciát kell adni nekik, különben veszélybe kerül a kormányváltás. Posztját azzal zárta, hogy ez a garancia a DK, és április 12-én minden a pártjára leadott szavazat kormányváltó szavazat.
A mostani üzenet egy március végi pengeváltás folytatása, amelyben a DK elnöke nyílt levélben vádolta meg a Tisza Pártot, hogy zsarolással próbálja visszalépésre bírni a jelöltjeiket. A Tisza erre úgy reagált, nem tárgyalnak a DK-val, és további visszalépéseket várnak az ellenzéki oldalon. A vita a kecskeméti körzetben csúcsosodott ki, amikor a DK kizárta Kopping Ritát, miután a jelölt bejelentette visszalépését a legerősebb ellenzéki jelölt javára. Kopping tagadta, hogy zsarolás érte volna.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte Magyar Péter utolsó heti országjáró programját. Szerinte a helyszínekből kiolvasható, hogy a Tisza Párt mely egyéni választókerületekre koncentrál a kampány legvégén, bár úgy véli, az egész országjárást egyben lesz majd érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
A politológus szerint a keddi nap különösen árulkodó:
„Kedden Pest megyét járja végig, ahol 2022-ben az összes körzetet (12) a Fidesz nyerte meg, most viszont a már (megemelt számú) 14 körzetből a Nézőpont is csak 6-ot jósol a kormányoldalnak. Magyar Péter is ezekbe látogat. Három körzet különösen izgalmas: a Ráckeve (9), Dabas (13) és Cegléd (14) központú körzeteket a Nézőpont mind a Fidesznek adja, de a 21K felmérése szerint az első kettőben egyértelműen a Tisza vezet (47-39 és 47-38), míg utóbbiban nagyon szoros a verseny.”
Török Gábor a szerdai napról azt írta, olyan körzeteket választottak, ahol a 2022-ben és korábban is győztes fideszes jelöltek indulnak újra.
Példaként említi, hogy „Kalocsán Font Sándor 60, Baján Zsigó Róbert 57 (mindketten 1998 óta hétszer nyertek sororzatban egyéniben), Szekszárdon Horváth István 56, Kaposváron Gelecsér Attila 48, Nagykanizsán Cseresznyés Péter 53 százalékkal szerzett mandátumot négy évvel ezelőtt.” Az elemző szerint a bajai körzetről van 21K-s felmérés is, ami meglepetésre szoros, 49-45-ös ellenzéki vezetést mutat. Hozzáteszi, hogy
Nagykanizsa kivételével ezek olyan körzetek, amelyek megnyerése papírforma alapján nem lenne szükséges a Tiszának egy sima többséghez.
A politológus elemzése a hét további napjaival folytatódik: „Csütörtökön két veszprémi körzetben kezd, mindkettőben 51 százalékot kapott a kormánypárti győztes négy éve. Utána pedig a Tisza számára két nehéznek ígérkező (Sopron és Mosonmagyaróvár) és egy kifejezetten esélyes (Győr) körzet következik. Pénteken újra Pest megyében indít, majd Heves mindhárom körzetébe elmegy (itt Eger tűnik valamivel könnyebbnek, a másik kettő nehezebbnek - a Nézőpont mindhármat a Fidesznek adja), végül pedig Miskolcon zár.
A szombatot pedig teljes mértékben Hajdú-Bihar megyében kampányolja végig, ahol a 6 körzetből az első két debrecenit a sima többséghez is nyernie kellene a Tiszának,
a többi 4 azonban olyan, ahol négy évvel ezelőtt a fideszes jelöltek 60 százalék körüli eredménnyel győztek.” Török Gábor végül megjegyzi, hogy Orbán Viktor kedden az amerikai alelnökkel tárgyal, de szerdától vélhetően ő is folytatja országjárását, amire szintén érdemes lesz odafigyelni. Az utolsó heti kampány fókuszában a billegő körzetek állnak, különösen Pest vármegyében, ahol a 2024 végi körzethatár-módosítások nyomán a korábbi 12 helyett már 14 egyéni választókerület (OEVK) lett.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte Magyar Péter utolsó heti országjáró programját. Szerinte a helyszínekből kiolvasható, hogy a Tisza Párt mely egyéni választókerületekre koncentrál a kampány legvégén, bár úgy véli, az egész országjárást egyben lesz majd érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
A politológus szerint a keddi nap különösen árulkodó:
„Kedden Pest megyét járja végig, ahol 2022-ben az összes körzetet (12) a Fidesz nyerte meg, most viszont a már (megemelt számú) 14 körzetből a Nézőpont is csak 6-ot jósol a kormányoldalnak. Magyar Péter is ezekbe látogat. Három körzet különösen izgalmas: a Ráckeve (9), Dabas (13) és Cegléd (14) központú körzeteket a Nézőpont mind a Fidesznek adja, de a 21K felmérése szerint az első kettőben egyértelműen a Tisza vezet (47-39 és 47-38), míg utóbbiban nagyon szoros a verseny.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kovács Gabriella János” – Ezért vesznek fel sokan utónevet második családnévnek
Egy jogi kiskapu miatt lehetséges utónevet felvenni második családnévként, amit az ELTE nyelvészei problémásnak tartanak. A Budapest Főváros Kormányhivatala évente több ezer névváltoztatást engedélyez.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
„a 41 823 születési névváltoztatási kérelemből a kormányhivatal 38 677-et engedélyezett és 1586-ot utasított el.
1560 esetben a hatóság nem tudott érdemi döntést hozni, mert például az ügyfél nem megfelelően nyújtotta be a kérelmet, vagy az elmaradt hiánypótlás miatt megszakadt az eljárás.”
A kérelmek hátterében leggyakrabban megromlott családi kapcsolatok állnak, illetve az, hogy a kérelmező neve miatt hátrányos megkülönböztetést érez.
A nyelvészek két javaslatot fogalmaztak meg a probléma megoldására. Az egyik szerint a kettős családnév kizárólag kötőjellel összekapcsolt elemekkel lenne felvehető, ahogyan az a házassági névnél ma is kötelező. A másik opció, hogy ha a kettős családnév egyik eleme személynévi eredetű és képző nélkül áll, akkor kötelezővé tennék a kötőjelet.
A cél az, hogy a személynévszerkezet egyértelműen tagolható legyen, elkerülve a közigazgatási és kommunikációs problémákat.
Bár a kérelmeket alapvetően a kormányhivatal bírálja el, havonta átlagosan 5-10 esetben kérnek szakvéleményt az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközponttól. A bejegyezhetőségnek szigorú feltételei vannak: a névnek követnie kell a magyar családnevek morfológiai szabályait, így például a Falvi forma elfogadható, de a Falvai nem.
Új alkotású név esetében az alapjául szolgáló szónak már a 14. és 18. század között is léteznie kellett a magyar nyelvben.
Nem támogatják a mesterségesen módosított neveket, mint például a Jakubicsekből képzett Jakut, vagy a Hajdu és a Sárvári összekapcsolásából született Hárvárit.
A probléma abból adódik, hogy a jogszabály lehetőséget ad két születési családnév viselésére kötőjel nélkül is.
Ezt a kiskaput kihasználva próbálják meg egyesek felvenni a születési nemüktől eltérő utónevet második családnévként.
Hauber Kitti nyelvész szerint ez egyrészt a transznemű közösségben jellemző, másrészt többen az ellentétes nemű elhunyt hozzátartozóik keresztnevét vennék fel így tiszteletből. Példaként említette, hogy valaki így lehetne Kovács Jánosból Kovács Gabriella János vagy Kovács Zsanettből Kovács Alex Zsanett. A kötőjel hiánya miatt azonban nem egyértelmű, hogy a név melyik tagja funkcionál családnévként és melyik utónévként.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
