Meghalt Benkő László, az Omega alapítója, billentyűse

Orbán Viktor megerősítette, amit Lázár János már novemberben jelzett: Szijjártó Péterrel kiegészülve ők hárman viszik majd a Fidesz választási kampányát a következő időszakban.

– mondta Orbán Viktor abban a videóban, amelyet Lázár János „A három muskétás” címmel osztott meg a Facebookon.

A felvétel Orbán és Lázár egy újabb villámlátogatásán készült, amelynek célja a miniszter szerint a mozgósítás. Ezúttal Vitályos Esztert támogatva Szentendrén jelentek meg, a fórumon természetesen a miniszterelnök is felszólalt. Lázár egy másik videójához azt írta: „A Boss szövege megunhatatlan!”

A miniszter már novemberben arról beszélt, hogy a kormányfő által említett hármas vezeti majd a kampányt: „A Fidesz választási kampányát három oszlop tartja majd: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és jómagam” – mondta akkor.

Az építési és közlekedési miniszter nemrég egy Lázárinfóján tett, romákat sértő kijelentés miatt került össztűz alá, a külügyminiszter pedig a héten váltak a hírek főszereplőjévé a gödi Samsung-gyár új botránya kapcsán. Eközben úgy tűnik, a Fidesz lejárató kampányra készülhet a TISZA Párt ellen, legalábbis Magyar Péter, a TISZA elnöke szerint – erről itt írtunk bővebben.

Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.

A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.

– jelentette ki Orbán.

Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.

A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.

Ónos eső miatt adtak ki elsőfokú riasztást az ország északi részére szerda délelőttre, miközben napközben egyre többfelé elered az eső, csütörtökön pedig tavaszias enyhülés jön, mielőtt pénteken egy szeles fordulat söpri ki a felhőket.

Szerdán többnyire erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, bár délelőtt még előfordulhatnak átmeneti szakadozások a felhőzetben. Előbb az északi, északkeleti tájakon, majd késő délelőttől máshol is megnő a csapadék esélye – derül ki a Hungaromet előrejelzéséből.

Az északkeleti határvidéken a déli órákig akár lepel és két centiméter közötti, olvadozó, átmeneti hóréteg is kialakulhat. A délies szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 13 fok között alakul, de az Északi-középhegység térségében több fokkal hidegebb maradhat az idő. Késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.

Szerda estétől a nyugati tájakon csökken a felhőzet és a csapadék is megszűnik, ahol foltokban köd is képződhet. Ezzel szemben keleten döntően borult marad az ég éjszaka, és ott még elszórtan, hajnaltól pedig már inkább csak a Tiszántúlon fordulhat elő kisebb eső, zápor. A déli szél a keleti megyékben élénk maradhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és +5 fok között alakul.

Csütörtökön közepesen vagy erősen felhős időre számíthatunk, rövid napos időszakokkal tarkítva. Délutántól a Dunántúlon várható újabb eső, zápor. A déli szél élénk, a Dunántúl északnyugati részein olykor erős lesz.

Pénteken eleinte még borult lesz az ég, és több helyen fordulhat elő eső, zápor, majd délelőttől nyugat felől felszakadozik és csökken a felhőzet, ezzel együtt a csapadékhajlam is mérséklődik. Az északnyugati, északi szél többfelé megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 0 és +6, délután 9 és 15 fok között valószínű.

„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.

A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy

A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.

Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.

„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.

A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.

Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.

A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.

„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.

A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.

– fogalmazott Nagy Marcell.

Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”

A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.