Meghalt a néni, akit élve szedtek ki a koporsójából a saját temetésén egy hete
Az ecuadori néni kilenc napja került kórházba agyvérzés miatt. Már majdnem eltemették, amikor kiderült, hogy még életben van. Végül tényleg nem élte túl a sztrókot.
Meghalt az a 76 éves ecuadori néni, akit egy hete kis híján élve temettek el, írja a The Guardian. Bella Montoyát múlt pénteken szállították kórházba agyvérzés miatt eszméletlen állapotban, ahol az orvos megállapította a halálát.
Az idős nénit még aznap a ravatalozóba vitték, ahol virrasztást tartott a család. Ekkor kezdte el belülről püfölni a koporsót, amiből élve szedték ki. Bella Montoya visszakerült a kórház intenzív osztályára, ahol még hét napig kezelték, mielőtt tényleg meghalt. A néni holtteste ezután ismét visszakerült a ravatalozóba, ahol egyszer már „feltámadt”.
Az egy héttel ezelőtti virrasztáson történtekről készült videót itt lehet megnézni:
Meghalt az a 76 éves ecuadori néni, akit egy hete kis híján élve temettek el, írja a The Guardian. Bella Montoyát múlt pénteken szállították kórházba agyvérzés miatt eszméletlen állapotban, ahol az orvos megállapította a halálát.
Az idős nénit még aznap a ravatalozóba vitték, ahol virrasztást tartott a család. Ekkor kezdte el belülről püfölni a koporsót, amiből élve szedték ki. Bella Montoya visszakerült a kórház intenzív osztályára, ahol még hét napig kezelték, mielőtt tényleg meghalt. A néni holtteste ezután ismét visszakerült a ravatalozóba, ahol egyszer már „feltámadt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Mandiner című vicclap az államhoz kerül, mi leszünk a kiadói, nekünk kell meghatározni a tartalmát
A miniszterelnök az Országgyűlésben beszélt a lap jövőjéről, amelyet egyúttal „vicclapnak” is nevezett. A bejelentés a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásáról szóló vita közben hangzott el.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
„Magyarország miniszterelnöke a parlamentben kiabálja, hogy ő fogja kiadni a Mandiner lapot, márpedig még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat”
Az éles vita az Alaptörvény 16. módosításának tárgyalásán alakult ki. A parlament ezen a napon fogadta el a módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásához. Ezen alapítványokba helyezett át korábban az Orbán-kormány ezermilliárd forintnyi állami vagyonelemet.
A miniszterelnök a vitában azt is hozzátette Orbán Balázs felé: „Értem, hogy probléma neked, hogy a Libri és egyéb dolgok visszakerülnek a jogos tulajdonosaikhoz, de ahhoz is gratulálok neked, hogy nevetés nélkül el tudtad mondani, hogy mennyi fajta jó dolgot tettek a kekvák a magyar felsőoktatással, és általában a magyar oktatással”.
Bár a Mandiner mellett az InfoRádió is az MCC Alapítványhoz tartozik, a rádió jövőjéről egyelőre nem esett szó a miniszterelnök felszólalásában.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan rendelettel ismerte be Trump, hogy mekkora bajban van az amerikai hadsereg
Az amerikai elnök egy elnöki irányelvben rendelte el a hadiipar felpörgetését a Védelmi Termelési Törvény alkalmazásával. A dokumentum a megcsappant lőszerkészleteket „közvetlen fenyegetésnek” nevezi a nemzetbiztonságra.
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Az elnöki beismerés éles ellentétben áll a miniszter napokkal korábbi nyilatkozatával: Hegseth vasárnap a CBS News „Face the Nation” című műsorában még „gyártott történetnek” nevezte azokat a felvetéseket, amelyek szerint az amerikai haderő lőszerhiánnyal küzdene.
A készletek apadásának legfőbb oka valójában az ukrajnai háború támogatása, ami miatt Európában, így Magyarországon is, felgyorsult a lőszergyártás. Ezzel párhuzamosan a technológiai váltás is kihívások elé állította a Pentagont: a hadviselés jövőjét jelentő, mesterséges intelligenciára épülő autonóm fegyverrendszerek fejlesztése mellett a hagyományos tüzérségi lőszerekből is hatalmas mennyiséget kellene gyártani.
A probléma gyökerét a globális ellátási láncok törékenysége jelenti. A legmodernebb fegyverekhez szükséges ritkaföldfémek piacát szinte teljesen Kína uralja, amely korábban már élt az exportkorlátozás fegyverével, ezzel is rámutatva az amerikai hadiipar egyik legfőbb sebezhetőségére. Az elmúlt években a hadiipari együttműködés a szövetségesekkel, köztük Magyarországgal is felértékelődött.
Az irányelv szerint a „korlátozott gyártási kapacitás, a törékeny ellátási láncok, a hosszú beszerzési idő, és az ehhez kapcsolódó előállítási szűk keresztmetszetek akadályozhatják az Egyesült Államokat abban, hogy legyártsa, fenntartsa és bővítse azon lőszereket, rakétákat és felszereléseket, amik szükségesek a nemzet védelméhez”.
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
