HÍREK
A Rovatból

Meghaladta a 20 milliót a beadott oltások száma Nagy-Britanniában

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.


Meghaladta a 20 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában - jelentette be vasárnap Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

Hancock a Twitteren közzétett videóüzenetében az egész ország számára nagyszerű vívmánynak nevezte az eredményt.

Kijelentette:

egyre nagyobb biztonsággal állítható, hogy a koronavírus elleni oltás védelmet nyújt az egyénnek és a közösségeknek, és mindenki számára kiutat kínál a koronavírus-járványból.

A miniszter kérte, hogy mindenki, akit behívnak oltásra, éljen a lehetőséggel, és oltassa be magát. Hancock szerint még hosszú az út a válság végéig, de az ország most már nagy léptekkel halad ezen az úton.

VIDEÓ: A bejelentésről

A brit egészségügyi miniszter vasárnapi tájékoztatása azt jelenti, hogy

a legutóbbi két hétben ötmillión kapták meg a koronavírus elleni vakcinát Nagy-Britanniában.

A brit kormány február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az oltási menetrend élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Ez a cél a határidő előtt egy nappal teljesült: február 14-ig 15 062 189-en kapták meg az első dózist, így a 20 milliónál több beadott oltásról szóló vasárnapi bejelentés arra vall, hogy azóta további ötmillió ember részesült a vakcinában.

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.

Az eredeti oltási menetrend ezt a célt szeptemberre tűzte ki, de Boris Johnson brit miniszterelnök a minap bejelentette: a december 8-án kezdődött oltási kampány eddigi lendülete alapján és az ütem még további gyorsításának szándékától vezérelve a brit kormány a céldátumot július végére hozta előre.

A teljes menetrenden belül a következő célkitűzés az, hogy az elsőbbségi listán szereplő mind a kilenc kockázati csoport összes tagját - vagyis az 50 éven felüli teljes brit lakosságot - április végéig beoltsák.

A 60-63 év közötti korosztály hozzávetőleg kétmillió tagjának hétfőn kezdik kiküldeni az értesítéseket arról, hogy mikor mehetnek a lakóhelyük szerint illetékes oltóközpontba.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által összeállított oltási menetrend április vége és július vége közötti szakaszában az 50 éven felüli lakosság után a 40 és 49, a 30 és 39, végül a 18 és 29 év közötti korcsoportok következnek.

Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta:

ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető.

Az egészségügyi minisztérium vasárnap esti részletes beszámolója szerint eddig 20 089 551-en kapták meg az oltás első dózisát, a második adagot 796 132 embernek adták be. Az első és a második beadott dózisok száma ennek alapján közelít a 21 millióhoz.

A szaktárca vasárnapi kimutatása szerint mozgó egyheti időszakokra vetítve Nagy-Britanniában jelenleg átlagosan 358 ezer első oltási adagot adnak be naponta, de a heti átlagon belül pénteken 504 ezren, szombaton 407 ezren részesültek a koronavírus elleni oltás első dózisában. Az eddigi napi rekordot január 30-án érték el: aznap csaknem 600 ezer embert oltottak be a vakcina első adagjával.

A vasárnap ismertetett új adatok szerint mindeközben továbbra is folyamatosan és meredeken csökken az új fertőződések, a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt újonnan kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma Nagy-Britanniában. A brit egészségügyi minisztérium közölte: a vasárnap zárult egy hétben 61 045 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, 16 387-tel, 21,2 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A csökkenés ütemét mutatja, hogy az év elején voltak időszakok, amikor naponta szűrtek ki 60 ezernél több új koronavírus-fertőzést. A kimutatott új fertőzések heti száma azzal együtt is csökkent, hogy a vizsgált héten 21,1 százalékkal több koronavírus-szűrést végeztek országszerte, mint az előző héten.

Az elmúlt egy hétben 8460 beteget kellett kórházba szállítani, 2406-tal, 22,1 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. A brit kormány számítási módszertana szerint - amely a koronavírus-fertőzés megállapítása utáni 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe - a vasárnap zárult egy hétben 2270 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta halálozások heti száma 1144-gyel, 33,5 százalékkal csökkent az előző héttel összevetve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a közmédia titkos kérdéssora, amivel a Tisza jelöltjeit bombázzák, Magyar Péter a Facebookon válaszolt mindegyikre
A HVG szerezte meg a belső levelet, amiben a riportereket a jelöltekre uszítják. A kérdések többek közt a migrációról és a sorkatonaságról szólnak, a pártelnök szerint ez lejáratás.


Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.

Kijelentette, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz, nem vezetik be a nyugdíjadót, sőt, emelik a minimálnyugdíjat és egy legfeljebb 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát hoznak létre. Leszögezte azt is, hogy a Tisza Párt nem fogadja el sem a migrációs paktumot, sem a migránskvótát, és megtartja a határkerítést. Emellett nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását és a sorkötelezettség visszaállítását sem.

Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.

A pártelnök felszólította a közmédia munkatársait, hogy „fejezzék be a jóravaló, becsületes magyar emberek ellen indított hajtóvadászatot, és állítsák le a közpénzből folytatott lejáratást”.

A jelölteket nemcsak a közmédia, hanem a megafonos influenszer, Bohár Dániel is kereste. „Ők, mióta bejelentették, hogy képviselő jelölt-jelöltek lettek, már nem magánemberek. Hanem közszereplők. Ezt vállalták. És az embereknek joguk van tudni, mire számíthatnak tőlük. Ezért hívtam fel őket. És meg tudom ígérni: folytatom” – írta Bohár.

A HVG által megszerzett belső levelezés szerint az M1 csatornaigazgatóság hírterületi kiemelt szerkesztője azt írta a munkatársainak, hogy

„a legnagyobb ellenzéki párt előválasztási jelöltjeinek releváns kérdéseket feltenni egy normális országban a közszolgálati média feladata is lenne, ám ez Magyarország és az MTVA, így ez elég sajátosra sikerült”.

A levél így folytatódott: „Egyeztetve a csatornaigazgatóval és a vidékszerkesztőkkel arra kérlek Titeket, hogy a lenti táblázat alapján holnaptól egyesével keressétek fel a Tisza-jelölteket”.

A közmédia dolgozóinak többek között arra kellett rákérdezniük a képviselőjelölteknél, hogy támogatják-e a háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését; lemondanának-e a magasabb nyugdíjukról mások javára; igazságosnak tartják-e a nyugdíjak megadóztatását;

egyetértenek-e a migránsok beengedésével Simonovits András tiszás nyugdíjszakértő felvetése nyomán; támogatják-e Ukrajna azonnali uniós csatlakozását; vagy egyetértenek-e a sorkatonaság visszaállításával Ruszin-Szendi Romulusz egy mondata alapján. Emellett érdeklődniük kellett arról is, olvasták-e Bódis Krisztina „Csipkejózsika” című művét, illetve milyen konkrét terveik vannak Tarr Zoltán „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentése fényében.

A Tisza Párt elnöke korábban már jelezte, hogy a képviselőjelöltek nem fognak nyilatkozni, amíg ki nem derül, ki lesz a végleges jelölt a 106 körzetben.

A párt ismert tervei között egyébként szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az uniós pénzek hazahozatala, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztése, a MÁV megmentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, az önkormányzatok hatáskörének visszaadása és az orbáni megélhetési válság megszüntetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk