HÍREK
A Rovatból

Meghaladta a 20 milliót a beadott oltások száma Nagy-Britanniában

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.


Meghaladta a 20 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában - jelentette be vasárnap Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

Hancock a Twitteren közzétett videóüzenetében az egész ország számára nagyszerű vívmánynak nevezte az eredményt.

Kijelentette:

egyre nagyobb biztonsággal állítható, hogy a koronavírus elleni oltás védelmet nyújt az egyénnek és a közösségeknek, és mindenki számára kiutat kínál a koronavírus-járványból.

A miniszter kérte, hogy mindenki, akit behívnak oltásra, éljen a lehetőséggel, és oltassa be magát. Hancock szerint még hosszú az út a válság végéig, de az ország most már nagy léptekkel halad ezen az úton.

VIDEÓ: A bejelentésről

A brit egészségügyi miniszter vasárnapi tájékoztatása azt jelenti, hogy

a legutóbbi két hétben ötmillión kapták meg a koronavírus elleni vakcinát Nagy-Britanniában.

A brit kormány február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az oltási menetrend élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Ez a cél a határidő előtt egy nappal teljesült: február 14-ig 15 062 189-en kapták meg az első dózist, így a 20 milliónál több beadott oltásról szóló vasárnapi bejelentés arra vall, hogy azóta további ötmillió ember részesült a vakcinában.

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.

Az eredeti oltási menetrend ezt a célt szeptemberre tűzte ki, de Boris Johnson brit miniszterelnök a minap bejelentette: a december 8-án kezdődött oltási kampány eddigi lendülete alapján és az ütem még további gyorsításának szándékától vezérelve a brit kormány a céldátumot július végére hozta előre.

A teljes menetrenden belül a következő célkitűzés az, hogy az elsőbbségi listán szereplő mind a kilenc kockázati csoport összes tagját - vagyis az 50 éven felüli teljes brit lakosságot - április végéig beoltsák.

A 60-63 év közötti korosztály hozzávetőleg kétmillió tagjának hétfőn kezdik kiküldeni az értesítéseket arról, hogy mikor mehetnek a lakóhelyük szerint illetékes oltóközpontba.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által összeállított oltási menetrend április vége és július vége közötti szakaszában az 50 éven felüli lakosság után a 40 és 49, a 30 és 39, végül a 18 és 29 év közötti korcsoportok következnek.

Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta:

ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető.

Az egészségügyi minisztérium vasárnap esti részletes beszámolója szerint eddig 20 089 551-en kapták meg az oltás első dózisát, a második adagot 796 132 embernek adták be. Az első és a második beadott dózisok száma ennek alapján közelít a 21 millióhoz.

A szaktárca vasárnapi kimutatása szerint mozgó egyheti időszakokra vetítve Nagy-Britanniában jelenleg átlagosan 358 ezer első oltási adagot adnak be naponta, de a heti átlagon belül pénteken 504 ezren, szombaton 407 ezren részesültek a koronavírus elleni oltás első dózisában. Az eddigi napi rekordot január 30-án érték el: aznap csaknem 600 ezer embert oltottak be a vakcina első adagjával.

A vasárnap ismertetett új adatok szerint mindeközben továbbra is folyamatosan és meredeken csökken az új fertőződések, a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt újonnan kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma Nagy-Britanniában. A brit egészségügyi minisztérium közölte: a vasárnap zárult egy hétben 61 045 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, 16 387-tel, 21,2 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A csökkenés ütemét mutatja, hogy az év elején voltak időszakok, amikor naponta szűrtek ki 60 ezernél több új koronavírus-fertőzést. A kimutatott új fertőzések heti száma azzal együtt is csökkent, hogy a vizsgált héten 21,1 százalékkal több koronavírus-szűrést végeztek országszerte, mint az előző héten.

Az elmúlt egy hétben 8460 beteget kellett kórházba szállítani, 2406-tal, 22,1 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. A brit kormány számítási módszertana szerint - amely a koronavírus-fertőzés megállapítása utáni 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe - a vasárnap zárult egy hétben 2270 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta halálozások heti száma 1144-gyel, 33,5 százalékkal csökkent az előző héttel összevetve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: