HÍREK
A Rovatból

Meghaladta a 20 milliót a beadott oltások száma Nagy-Britanniában

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.


Meghaladta a 20 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában - jelentette be vasárnap Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

Hancock a Twitteren közzétett videóüzenetében az egész ország számára nagyszerű vívmánynak nevezte az eredményt.

Kijelentette:

egyre nagyobb biztonsággal állítható, hogy a koronavírus elleni oltás védelmet nyújt az egyénnek és a közösségeknek, és mindenki számára kiutat kínál a koronavírus-járványból.

A miniszter kérte, hogy mindenki, akit behívnak oltásra, éljen a lehetőséggel, és oltassa be magát. Hancock szerint még hosszú az út a válság végéig, de az ország most már nagy léptekkel halad ezen az úton.

VIDEÓ: A bejelentésről

A brit egészségügyi miniszter vasárnapi tájékoztatása azt jelenti, hogy

a legutóbbi két hétben ötmillión kapták meg a koronavírus elleni vakcinát Nagy-Britanniában.

A brit kormány február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az oltási menetrend élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Ez a cél a határidő előtt egy nappal teljesült: február 14-ig 15 062 189-en kapták meg az első dózist, így a 20 milliónál több beadott oltásról szóló vasárnapi bejelentés arra vall, hogy azóta további ötmillió ember részesült a vakcinában.

A brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 53 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltást.

Az eredeti oltási menetrend ezt a célt szeptemberre tűzte ki, de Boris Johnson brit miniszterelnök a minap bejelentette: a december 8-án kezdődött oltási kampány eddigi lendülete alapján és az ütem még további gyorsításának szándékától vezérelve a brit kormány a céldátumot július végére hozta előre.

A teljes menetrenden belül a következő célkitűzés az, hogy az elsőbbségi listán szereplő mind a kilenc kockázati csoport összes tagját - vagyis az 50 éven felüli teljes brit lakosságot - április végéig beoltsák.

A 60-63 év közötti korosztály hozzávetőleg kétmillió tagjának hétfőn kezdik kiküldeni az értesítéseket arról, hogy mikor mehetnek a lakóhelyük szerint illetékes oltóközpontba.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által összeállított oltási menetrend április vége és július vége közötti szakaszában az 50 éven felüli lakosság után a 40 és 49, a 30 és 39, végül a 18 és 29 év közötti korcsoportok következnek.

Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta:

ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető.

Az egészségügyi minisztérium vasárnap esti részletes beszámolója szerint eddig 20 089 551-en kapták meg az oltás első dózisát, a második adagot 796 132 embernek adták be. Az első és a második beadott dózisok száma ennek alapján közelít a 21 millióhoz.

A szaktárca vasárnapi kimutatása szerint mozgó egyheti időszakokra vetítve Nagy-Britanniában jelenleg átlagosan 358 ezer első oltási adagot adnak be naponta, de a heti átlagon belül pénteken 504 ezren, szombaton 407 ezren részesültek a koronavírus elleni oltás első dózisában. Az eddigi napi rekordot január 30-án érték el: aznap csaknem 600 ezer embert oltottak be a vakcina első adagjával.

A vasárnap ismertetett új adatok szerint mindeközben továbbra is folyamatosan és meredeken csökken az új fertőződések, a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt újonnan kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma Nagy-Britanniában. A brit egészségügyi minisztérium közölte: a vasárnap zárult egy hétben 61 045 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, 16 387-tel, 21,2 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A csökkenés ütemét mutatja, hogy az év elején voltak időszakok, amikor naponta szűrtek ki 60 ezernél több új koronavírus-fertőzést. A kimutatott új fertőzések heti száma azzal együtt is csökkent, hogy a vizsgált héten 21,1 százalékkal több koronavírus-szűrést végeztek országszerte, mint az előző héten.

Az elmúlt egy hétben 8460 beteget kellett kórházba szállítani, 2406-tal, 22,1 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. A brit kormány számítási módszertana szerint - amely a koronavírus-fertőzés megállapítása utáni 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe - a vasárnap zárult egy hétben 2270 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta halálozások heti száma 1144-gyel, 33,5 százalékkal csökkent az előző héttel összevetve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Menczer is kiakadt a TISZA állítólagos kutyaadóján: Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem?
A fideszes politikus szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon, nálunk inkább családtag. Azt is írta: „ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk”.


Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.

Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.

Álláspontja szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag.”

A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.

„Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Magyar Péter ezt is kitalálja?!”

– írta.

Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy

„Ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk.”

Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Kutya- és macskaadót vezetne be a TISZA, különadót vetnének ki a tápokra is
A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a TISZA Párt állítólagos megszorító terveit, amelyekről a párt azt közölte, hazugság. A kormányfő azt üzente: „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.


„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

„Bevezetnék az eb- és macskaadót és 4%-os különadót vetnének ki a házi kedvencek termékeire (kutya és macskatáp, macskaalom és így tovább)”

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

Úgy véli, a csomagban „ott van minden, amiért a liberális közgazdászok, a brüsszeli bürokraták és a baloldali szakértők lelkesedni szoktak”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai napok Szerbiában: leállás fenyegeti az egyetlen olajfinomítót, Vučić Orbánhoz fordul segítségért
Az amerikai szankciók miatt az ország napokon belül üzemanyag nélkül maradhat. A szerb elnök utolsó reménye a magyar miniszterelnök, miközben az óra vészesen ketyeg.


Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A válság hátterében az Egyesült Államok Oroszország-ellenes szankciói állnak, amelyek október 9-én kiterjedtek a szerb Naftna Industrija Srbije olajipari vállalatra is annak orosz többségi tulajdona miatt.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

„Felajánlom Szerbia részvételét a Paks II.-ben és más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak számunkra”

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

„Ez az én kérésem az amerikaiakhoz”

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk