A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
A brit kormány hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, őszre pedig a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a vakcinából.
A brit kormány eddig 407 millió dózist rendelt hét gyártótól a koronavírus elleni vakcinából.
Ez azt jelenti, hogy a 68 milliós brit lakosságot - fejenként két dózissal számolva - háromszor lehet teljesen átoltani a koronavírus elleni oltásokból London által eddig megrendelt mennyiséggel.
A valós szorzó ennél is nagyobb, mivel a brit oltási kampány jelenlegi szakaszában a felnőtt lakosság beoltása szerepel, a 16 évesnél fiatalabb korcsoportból csak azokat hívják be oltásra, akiknek fokozott megbetegedési, illetve halálozási kockázatot jelentő krónikus egészségi problémáik vannak.
Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a brit kormány nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását a külföldre utazók számára.
Zahawi kijelentette: szükség esetén a körzeti orvosok kiállíthatnak igazolást azoknak, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást.
Az államtitkár nyilatkozatának előzményeként Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta:
Görögország szívesen látja ismét a brit vakációzókat, ha bizonyítékot tudnak felmutatni arról, hogy beoltották őket a koronavírus ellen.
Nadhim Zahawi ugyanakkor a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit kormány már csak azért sem tervezi az "oltási útlevél" bevezetését, mert Nagy-Britanniában nem kötelező a koronavírus elleni oltás, így viszont hátrányos megkülönböztetéssel érne fel egy ilyen okmány meghonosítása.
A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán zaklatottan vette tudomásul, hogy Mészárosék Szalai Vivien elmozdítása mellett döntöttek - írja a 444
A portál úgy értesült, hogy a Tv2 menzáján a választások után ment a Fidesz-bérencezés. A 444 belső forrása szerint a Tv2-nél lassú középre tolódás várható, de az is lehet, hogy az eladására készülnek.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
A csatorna jövőjével kapcsolatban több forgatókönyv is felmerült. Az egyik szerint a hírműsorokat szellemiségében és gyártásában is közelíthetik a szintén Vaszily Miklós által felügyelt Indexhez és Indamedia-csoporthoz.
A 444 belső forrása szerint lassú középre tolódás várható, amit úgy foglalt össze, hogy "ha ez eddig Origo volt, most inkább Index lesz”. Egy másik lehetséges irány, hogy a politikai profil megtisztításával a tulajdonosok a tévétársaság értékesítésére készülnek.
A változásokhoz kapcsolódik, hogy a leköszönő kormány egyik utolsó döntésével felfüggesztette a reklámadó visszavezetését, ami milliárdos terhektől menti meg többek közt a TV2-t is.
Szalai Vivient még 2016-ban Rogán Antal javaslatára nevezték ki hírigazgatónak, nem sokkal azután, hogy Andy Vajna átvette a csatorna tulajdonosi jogait. Ekkor lett a Tények műsorvezetője Marsi Anikó is Gönczi Gábor mellett. A csatorna tulajdonosi viszonyai az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc köréhez köthetők, a hirdetési felületeket pedig a szintén Mészáros-érdekeltség Atmedia értékesíti. A csatorna vezetését 2025 áprilisától az Indamedia környékén is aktív Vaszily Miklós vette át. A TV2 pénzügyi helyzetét 2016 óta egy kormányrendelet is stabilizálja, amely lehetővé teszi, hogy a csatorna milliárdos programdíjat szedjen a kábelszolgáltatóktól.
A folyamatokat az április 12-i választási eredmények gyorsították fel. Szalai Vivien a választás éjszakáján a Telex felvétele szerint sietve távozott a Fidesz eredményvárójáról, és
kormányzati források szerint Rogán Antal zaklatottan vette tudomásul, hogy emberét néhány nappal később elmozdították. A tulajdonosi kör, a Mészáros házaspár a választások után jelezte a TV2 vezetése felé, hogy eljött a váltás ideje, mivel elégedetlenek voltak Szalaival.
Az új működési rend szerint a hírműsorok főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak jelentenek. Vaszily pénteken állománygyűlést is tartott, ahol arról beszélt, hogy a hírszolgáltatás „normalizálódni fog”.
A TV2 hivatalos közleménye szerint a változásokra a hatékonyabb működés érdekében van szükség. Vaszily Miklós vezérigazgató úgy fogalmazott: „A médiavállalat hírszolgáltatási tevékenységének működési modellje átalakul: egyszerűsödik a vezetői struktúra, és integrálásra kerülnek a hírszerkesztőségi feladatok.” A kritikusabb vélemények szerint a csatorna a politikai vereség után egy gyors arculatváltással próbálja átmenteni magát, és felkészülni a megváltozott médiapiaci helyzetre.
A következő időszakban dől el, hogy kineveznek-e új hírigazgatót, és hogy a TV2 hirdetési bevételei hogyan alakulnak az állami költések esetleges átalakulásával. Az is kérdés, hogy a Tények tartalmi irányváltása tartós lesz-e, és megvalósul-e a szorosabb együttműködés az Indamedia-csoporttal.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Letiltották YouTube-ról a Gajdics Ottós dalt, a készítő a HírTV-re gyanakszik
Lekerült a videómegosztóról Mronk youtuber slágere, amit Gajdics Ottó választási műsoros megszólalásaiból készített. Szerinte a csatorna keze van a dologban.
Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.
A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:
Összegzésként pedig úgy fogalmaz, szerinte
„elég egyértelmű, hogy ez a Hír TV akciója volt. Nekem egyébként fura, hogy ez nekik annyira fáj: ha olvasnák a kommenteket, visszatérő reakció, hogy ne csináljak ilyeneket, mert kezd szimpatikus lenni Ottó. Inkább énekelné el ő is.”
Egyébként a dal a szerzői jogokra kevésbé érzékeny Facebookon még elérhető:
Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.
A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul lemondott az Orbán-kormány három helyettes államtitkára
Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina is távozik posztjáról. A lemondásokat a csütörtök esti Magyar Közlönyben tették közzé, hetekkel az új Országgyűlés megalakulása előtt.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Mellette a Nemzetgazdasági Minisztérium két helyettes államtitkára is távozik: Besesek Botond, aki az adószabályozásért és számvitelért felelt, valamint Csákiné Gyuris Krisztina, a fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős vezető. Az ő megbízatásuk május 6-ai hatállyal szűnik meg – írja a 24.hu a hivatalos közlöny alapján.
A távozások időzítése azért figyelemre méltó, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését.
A kormányzati vezetők tehát még a parlamenti ciklus hivatalos kezdete előtt jelezték távozási szándékukat. Ilyen esetekben a megbízatás a lemondás bejelentésével automatikusan megszűnik, a miniszterelnöki határozat ennek tényét csupán hivatalosan rögzíti.
Az események sorrendjét tekintve Pósánné Rácz Annamária megbízatása szűnt meg leghamarabb, április 16-án. A két nemzetgazdasági minisztériumi vezető, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina május 6-ig marad hivatalában, három nappal az új Országgyűlés megalakulása előtt távoznak.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
A bejelentés azért is bír szimbolikus jelentőséggel, mert a zászló kitűzése önkéntes politikai gesztus, jogszabály ugyanis nem teszi kötelezővé.
A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.
Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.
Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.
Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.
A házelnök korábban azzal indokolta a székely zászló kihelyezését, hogy az kint marad, „amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”
A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.
A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
