A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
A brit kormány hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, őszre pedig a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a vakcinából.
A brit kormány eddig 407 millió dózist rendelt hét gyártótól a koronavírus elleni vakcinából.
Ez azt jelenti, hogy a 68 milliós brit lakosságot - fejenként két dózissal számolva - háromszor lehet teljesen átoltani a koronavírus elleni oltásokból London által eddig megrendelt mennyiséggel.
A valós szorzó ennél is nagyobb, mivel a brit oltási kampány jelenlegi szakaszában a felnőtt lakosság beoltása szerepel, a 16 évesnél fiatalabb korcsoportból csak azokat hívják be oltásra, akiknek fokozott megbetegedési, illetve halálozási kockázatot jelentő krónikus egészségi problémáik vannak.
Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a brit kormány nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását a külföldre utazók számára.
Zahawi kijelentette: szükség esetén a körzeti orvosok kiállíthatnak igazolást azoknak, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást.
Az államtitkár nyilatkozatának előzményeként Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta:
Görögország szívesen látja ismét a brit vakációzókat, ha bizonyítékot tudnak felmutatni arról, hogy beoltották őket a koronavírus ellen.
Nadhim Zahawi ugyanakkor a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit kormány már csak azért sem tervezi az "oltási útlevél" bevezetését, mert Nagy-Britanniában nem kötelező a koronavírus elleni oltás, így viszont hátrányos megkülönböztetéssel érne fel egy ilyen okmány meghonosítása.
A vasárnap ismertetett legfrissebb adatok alapján meghaladta a 12,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit kormány vasárnap közölte, hogy nem tervezi "oltási útlevelek" meghonosítását.
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 12 014 288-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 511 447-en részesültek.
Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt 12 525 735.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök
A TISZA Párt vezetője egy szűkebb körű rendezvényre készült, végül sokan gyűltek össze a sörözőben. A politikus elmondta, hogy számos eszközzel támogatni fogják, hogy a kint élő magyarok hazatérjenek.
Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:
"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".
A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.
Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".
Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:
"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk: Míg Orbán az Old Spice-kormányt méltatta, addig Magyar Péter a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt Münchenben
A TISZA Párt alelnöke számolt be a pártdelegáció müncheni tárgyalásairól Donald Tusk és Friedrich Merz részvételével. A cél a V4-es kapcsolatok újraindítása és a befagyasztott uniós források feloldása.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.
Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:
• a mielőbbi, nemzetközi garanciákkal biztosított orosz–ukrán béke támogatása
• Európa külső határainak megerősítése
• a szigorú, de jogállami migrációs politika
• Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását
A bejegyzés szerint Magyar Péter többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel állapodott meg a magyar–lengyel és a V4-es kapcsolatok újraindításáról, valamint arról, hogy Lengyelország támogatja a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintos uniós forrás felszabadítását.
Friedrich Merz német kancellárral a TISZA-kormány elsődleges céljai, az uniós pénzek hazahozatala és a jogállamiság megerősítése volt a téma.
A megbeszélések sorában Christian Stocker osztrák kancellárral a kétoldalú együttműködés újraépítéséről, Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel pedig a vitás kérdések rendezéséről egyeztettek. Utóbbira a poszt szerint nyolc éve nem került sor miniszterelnöki szinten.
Ezzel párhuzamosan Budapesten Orbán Viktor a kormányzati teljesítményt hangsúlyozta évértékelőjében.
„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány. Bizonyíték, nem ígéret. Amit vállaltunk, azt megcsináljuk, és ez így lesz a következő négy évben is” – idézte a miniszterelnököt Radnai Márk, aki a kijelentést „hatalmas öngólnak” minősítette.
A müncheni biztonságpolitikai konferencia a világ egyik legfontosabb ilyen jellegű fóruma, amelyen évente állam- és kormányfők, miniszterek és pártvezetők vesznek részt. A TISZA Párt az álláspontját fenntartja Ukrajna uniós csatlakozásáról: a gyorsított eljárást nem támogatják, a döntést a standard eljárásrendhez és egy későbbi, kötelező erejű népszavazáshoz kötnék. A posztban említett 8000 milliárd forintos uniós forrás a 2021–2027-es költségvetési ciklus része, de a teljes összeghez való hozzáférés továbbra is jogállamisági feltételekhez kötött, így a lehívható keret és annak időzítése bizonytalan.
Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.
Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Old Spice-illatára reagált Márki-Zay: szerinte átüt rajta a csődközeli Magyarország izzadtságszaga
A miniszterelnök a Várkert Bazárban a kormányt a „bizonyíték, nem ígéret” szlogennel egy dezodorhoz hasonlította. Márki-Zay szerint a valóság a rendszer bebetonozása és menekülés az elszámoltatás elől.
Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”
Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.
"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."
A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol
„az Orbánhoz hasonló, tsz-elnök alkatú figura éltette a szovjet-magyar megbonthatatlan barátságot, és uszított az imperialista Nyugat és annak ügynökei ellen”. Szerinte az ország valójában csődben van, a költségvetést „kínai és más, eltitkolt hitelekkel” dúcolták alá, az államcsődöt pedig azzal kerülik el, hogy minden délután az önkormányzatok pénzét át kell utalni az államkincstárnak.
Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.
Végül úgy vélte:
"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.
És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."
Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:
„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány: bizonyíték, nem ígéret.” A miniszterelnök a fő politikai veszélyforrásnak Brüsszelt nevezte, mondván: „Akik a szabadságot szeretik, azoknak nem keletről, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk.”
A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.
Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.
Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.
Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”
Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Orbán Viktornak: Te egy alternatív valóságban élsz, miközben a halál vámszedőiről prédikálsz
A színész-aktivista posztjában a gödi akkumulátorgyár és a letelepedési kötvények ügyét is felhánytorgatta. A bejegyzés azután született, hogy Orbán a Shellt és az Erstét a „háború kutyáinak” nevezte.
„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.
A színész-aktivista posztjában egy sor korábbi, vitatott kormányzati döntést kért számon a miniszterelnökön.
„Elgondolkodtató azt hallani, hogy »a halál vámszedői«-ről beszélsz a Tisza Párt kapcsán. Te, aki Putyint támogatod, aki orosz bankot hozattál Magyarországra, te, aki tudtál a gödi akksigyár mérgezéseiről, de haszonért cserébe kussoltál, te aki kiadtad az azeri baltás gyilkost, gazdasági érdekek miatt, aki letelepedési kötvényt adsz terroristáknak az országunkban, te aki még a lélegeztetőgépeken is nyerészkedtél, miközben emberek haltak meg a Covid alatt..”
– írta Molnár, majd hozzátette:
„úgy csinálsz, mintha utcai harcos lennél, de az utcán mi vagyunk és sehol sem látunk téged.”
Orbán Viktor az évértékelőn a Tisza Párt és az európai partnerek összefonódásáról azt mondta: „nincs többé álarc… itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.
Molnár Áron posztjában több, nagy nyilvánosságot kapott ügyre utalt. Az „orosz bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben Budapestre költöztette a székhelyét, de miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, Magyarország 2023-ban bejelentette kilépését a pénzintézetből. A gödi Samsung-gyár esetében a hatóságok többször is bírságot szabtak ki környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságok miatt, mert a gyár többek között veszélyes oldószert bocsátott ki és nikkellel szennyezte a talajvizet. Az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot 2012-ben adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak, ahol hazatérése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, és hősként ünnepelték. A 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programról oknyomozó cikkek tárták fel, hogy több, kockázatos hátterű személy is magyar, és ezzel uniós tartózkodási engedélyhez juthatott. A Covid-járvány alatt a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt nagyjából 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyeknek csak a töredékére volt szükség. A kormány a beszerzéseket a világpiaci hiánnyal és az emberéletek mentésével indokolta, a kritikusok szerint azonban a beszerzések jelentősen túlárazottak voltak.
„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.
