HÍREK
A Rovatból

Megérkezett a várva várt inflációs adat: mutatjuk, milyen termékeknek csökkent az ára

Egyes élelmiszerek tovább drágultak egy év alatt. Az üzemanyagokért és a használt autókért viszont kevesebbet kellet fizetni.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton az adatok alapján pénteki közleményében kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt – számol be az MTI. Mindez azt jelenti, hogy a januári csúcspontjához képest már harmadára esett vissza az áremelkedés mértéke – tette hozzá a miniszter.

Úgy fogalmazott: megállapítható, hogy novemberben az élelmiszerek inflációját is egy számjegyűre szorította vissza a kormány, az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki. Pozitív előrelépést jelent az is, hogy októberhez képest 3,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára.

Az élelmiszerek ára egy év alatt 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (49,7 százalék), a csokoládéé és kakaóé (19,1 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9 százalék), valamint a büféáruké (17,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.

A járműüzemanyagok ára 25,4 százalékkal nőtt.

A KSH jelentése szerint a szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,7, az üdülési szolgáltatás 15,8, a sport- és múzeumi belépők 14,1, a járműjavítás és -karbantartás 13,8 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt.

Az állateledelek ára 24,3, a mosó- és tisztítószereké 15,2, a testápolási cikkeké 7,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 3,3 százalékkal magasabb lett.

A KSH közölte: a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 9,4, a fűtő- és főzőberendezéseké 4,3, a szobabútoroké 3,7, az új személygépkocsiké 3,3 százalékkal nőtt.

Októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A baromfihús 2,0, az étolaj 1,9, a vaj és vajkrém 1,6, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került, mint októberben.

Novemberben a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 1,2, ezen belül a vezetékes gázért 2,5, a tűzifáért 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint októberben.

A bérek és a fizetések vásárlóerejének folyamatos növekedése megnyitja az utat a fogyasztás bővülése, ezen keresztül pedig a beruházások növekedése és a gazdasági növekedés helyreállítása előtt – tette hozzá Nagy Márton. Megerősítette: a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság.

Korábban több közgazdász úgy nyilatkozott, hogy egy trükkös számítási módszernek köszönhető, hogy a KSH októberben egy számjegyű százalékra szorította az inflációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha valaki komolyan akar vitatkozni Magyarország jövőjéről, akkor a brüsszeli gazdáival kell lefolytatni, és nem Magyar Péterrel
A miniszterelnök szerint a Tisza Párt egy olyan projekt, amit Brüsszelben találtak ki: onnan finanszírozzák, ott vannak a tartótisztek, ott van, a bábjátékos, aki fogja Magyar Pétert.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 15.



A Digitális Polgári Körök győri nagygyűlése előtt Orbán Viktor válaszolt a Blikk kérdéseire. Többek között arról beszélt, hogyan állnak jelenleg a Digitális Polgári Körök, összesen hány tagjuk van, tervez-e vitázni Magyar Péterrel, illetve szó esett az orosz olaj- és gázimport amerikai szankcióinak kényes kérdéséről is.

- Későn kezdtük, nagyon gyorsak vagyunk, időben vagyunk még. A digitális polgári körök elődjét tulajdonképpen 2002-ben hoztuk létre.

Most arról beszélünk, hogyan lehetne politikai akcióképes állapota hozni egy társadalmat, hogy lehet az országot rávenni arra, hogy gondolkodjon a számára fontos kérdésekről.

A digitális polgári kör valójában arról szól, hogy jöjjünk össze, beszéljünk meg dolgokat, és ha egyetértünk, csináljuk együtt. Tele vagyunk tehetséges fiatal emberekkel, akik gyorsan felépítették ezt, 100 ezer felett vagyunk már - mondta Orbán Viktor, aki ezt követően arról beszélt hajlandó-e vitázni Magyar Péterrel - és ha nem, akkor miért nem.

- Vitában vagyok egyfolytában a gazdáival. A Tisza Párt egy olyan projekt, amit Brüsszelben találtak ki: onnan finanszírozzák, ott vannak a tartótisztek, ott van, a bábjátékos, aki fogja őt. Ha valaki komolyan akar vitatkozni Magyarország jövőjéről, akkor a brüsszeli gazdáival kell lefolytatni, és nem vele.

Nem örülök, hogy így van, de ilyen lett az európai politika - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán zárásként arról nyilatkozott, mi az igazság az orosz olaj- és gázimport amerikai szankciójáról.

- Mindenki azt mond, amit akar, egy dolog számít, amit az amerikai elnök mond - mondta tömören a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Történelmi evakuálás: 21 ezer embert telepítettek ki egy 450 kilós amerikai bomba miatt Nürnbergben
A gyilkos szerkezetre pénteken, egy építkezésen bukkantak rá. A műveletben közel 1500 ember vett részt, hogy elkerüljék a katasztrófát.


Nürnberg történetének eddigi legnagyobb evakuálását hajtották végre, miután egy 450 kilogrammos, második világháborús amerikai légibombát találtak a város Großreuth városrészében.

A pénteken egy építkezésen felfedezett robbanószerkezet miatt 21 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, a hatóságok pedig egy 800 méteres sugarú körben rendeltek el teljes lezárást,

írta az MTI.

A sikeres hatástalanítást szombat hajnalban, helyi idő szerint 3 óra 34 perckor jelentették be.

A mintegy egyórás műveletet három tűzszerész végezte el, a mentesítésben és a biztosításban pedig a város hivatalos közlése szerint közel 1500 fő vett részt a különböző szervezetektől.

A lezárásokat a beavatkozás után feloldották, a lakók visszatérhettek.

A kitelepítettek közül körülbelül 2400 embert ideiglenes befogadóhelyeken, köztük egy iskolaközpontban láttak el.

Az intézkedés hét idősotthont is érintett, ahonnan szintén biztonságos helyre szállították a lakókat.

Németország-szerte gyakran bukkannak fel nem robbant világháborús bombákra és lőszerekre. Bár Nürnbergben is több száz hasonló esetet kezeltek már az elmúlt évtizedekben, a mostani akció mérete példátlan volt a város történetében.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid a legsötétebb forgatókönyvet vázolta fel: a következő parlament feloszlathatja a Fővárosi Közgyűlést
A fővárosi képviselő szerint a város gyakorlatilag már most csődben van. Ennek ellenére elvállalná a helyettesi posztot, de csak komoly garanciákkal.


Vitézy Dávid szerint odáig fajulhat a főváros törvénytelen működése, hogy a következő parlament feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést, ami után új önkormányzati választás jöhet Budapesten.

„A főváros több elemből álló törvénytelen működése a csődtől, a helyettes hiányán át a cégvezetések megoldatlanságáig, eljuthat odáig, hogy a következő parlament úgy dönt, feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést és az országgyűlési után fővárosi önkormányzati választás is lesz”

mondta a Podmaniczky Mozgalom vezetője a Népszavának. Ugyanakkor hozzátette, ő személy szerint azt tartaná helyesnek, ha a következő választást 2029-ben tartanák.

A fővárosi képviselő úgy látja, Budapest gyakorlatilag már most csődben van, 200 milliárd forintnyi lejárt adóssággal.

Fordulópontnak nevezte a Kúria novemberi ítéletét a szolidaritási hozzájárulásról, noha a döntés értelmezésén vita van. Míg Karácsony Gergely főpolgármester kártérítési pert helyezett kilátásba a 2023-as, mintegy 28 milliárdos levonás visszaszerzéséért, a Magyar Államkincstár szerint a bíróság nem állapított meg visszafizetési kötelezettséget.

Vitézy szerint a főpolgármester nem élt a közgyűlés által a kezébe adott eszközökkel, például a Mol- és MVM-számlák befagyasztásával.

A város finanszírozási nehézségeit jelzi, hogy június 25-én a Fidesz és a Tisza Párt távolmaradása miatt határozatképtelen volt a közgyűlés, így elbukott a működést segítő „túlélőcsomag” is.

Vitézy nem zárta ki, hogy ha úgy alakul, főpolgármester-helyettes legyen, de komoly feltételeket szabott.

„Ha a főpolgármesternek van érdemi javaslata, akkor nyitott vagyok a tárgyalásra” – jelentette ki, de jelezte, biodíszlet nem lesz, sok garanciát kérne a feladat elvállalásához. Jelenlegi pozícióját nem adná fel könnyen. „Bizottsági elnökként most elég nagy a mozgásterem, így dolgozhatok a programom megvalósításáért a budapestiekért. Ezt nem adnám fel.”

A képviselő nem tartja valószínűnek, hogy a kormány csődbiztost küldene a város nyakára.

„Ha eddig nem tették, aligha a kampányra időzítik. Politikailag nem nyernének vele, hiszen akkor a kormányra ragadna a megszorítások közérzet rontó hatása.” A szakszervezeti sztrájkot sem tartja reális forgatókönyvnek, noha a fővárosi dolgozók sztrájkbizottsága novemberben már a munkabeszüntetést is felvetette. Vitézy szerint „a buszvezetők nem hiszik, hogy eljuthat odáig a helyzet, hogy nem kapnak fizetést”, a főpolgármester pedig a saját lobbitevékenységét próbálja rájuk áttolni.

Karácsony Gergely jövőbeli politikai terveiről szólva Vitézy úgy fogalmazott: „Nem tudom, ki mivel áltatja magát”. Szerinte a városházi folyosókon arról beszélnek, hogy a főpolgármesternek újra megnyílhat az országos politikai pálya. „A kesztyűbáb önállóságú Barabás Richárd mozgásában jó eséllyel ennek előkészítését láthatjuk” – tette hozzá, utalva a Barabás Richárd és Cseh Katalin által nemrég bejelentett Humanisták nevű formációra, amely a 2026-os választáson indulna.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Győrben: Nem érdekel az oroszok elnöke, nem tehetek róla, hogy amit mondok, összecseng valaki más érvelésével is
A miniszterelnök a Digitális Polgári Körök győri találkozóján azt mondta: ő csak csak a magyar érdeket hajlandó képviselni.: Most az a kérdés, elég okosak vagyunk-e, hogy most ki tudjunk maradni. - mondta.


„Ez egy háborúellenes gyűlés” – jelentette ki Győrben Orbán Viktor, majd hozzátette: ilyeneket akkor tartanak, amikor veszély van. A miniszterelnök szerint Európa a háború küszöbén áll, az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan pénzzel, fegyverrel segíti Ukrajnát, 2022 óta összesen 190 millió euró értékben. Miközben Magyarország maximum a humanitárius segélyekre korlátozza a tevékenységét, a fegyverszállítást kifejezetten ellenzi.

A rendezvény műsorvezetője szerint a kormánnyal kritikus hangok szerint összecseng a magyar kormány kommunikációja az orosz állásponttal, miszerint a fegyverszállítások a háború elhúzódásához vezetnek.

„Nem érdekel az oroszok elnöke ebből a szempontból, az az ő dolga” – reagált Orbán, és hozzátette: ő csak csak a magyar érdeket hajlandó képviselni, arról nem tehet, ha ez éppen összecseng valaki más érvelésével is.

Orbán szerint az igazi kérdések így hangzanak: van-e esély arra, hogy az orosz-ukrán háború háborús fenyegetést jelentsen a mi életünkre? Orbán szerint igen. Van-e esélye Magyarországnak, hogy egyedül békét teremtsen? Orbán szerint nincs. Ha ez így áll, ki tudunk-e maradni egy európai háborúból? Orbán ezzel a kérdéssel kel és fekszik.

„Tisza István és Horthy Miklós is ki akart maradni az I. majd a II. világháborúból, semmi közünk nem volt azok kirobbanásához. Most az a kérdés, elég okosak vagyunk-e, hogy most ki tudjunk maradni. Van-e elég tartásunk a németekkel szemben, ha ne adj’ Isten ők akarnak megint háborúzni?”

– tette fel a kérdést a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk