A brit pénzügyminisztérium ismertetése szerint ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását.
A londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodást a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak Velencében esedékes júliusi értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.
A hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális - elsősorban amerikai központú - online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében.
Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal - köztük az Egyesült Királysággal - szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.
A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik.
Rishi Sunak hangsúlyozta, hogy a brit kormány mindig is átmeneti megoldásnak tekintette a globális online cégek nagy-britanniai tevékenységére kivetett digitális szolgáltatási adót.
A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott szombati értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei.
Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint nem adtak engedélyt éjszakai munkavégzésre a Dürer Park mögött zajló építkezéshez, írta a Telex. A lap megkeresésére a kormányhivatal azt közölte:
az engedély „a jogszabályban meghatározott nappali (6–22 óráig) munkavégzésre vonatkozik”.
Emellett a kivitelező legfeljebb 11 decibellel lépheti túl a jogszabályban meghatározott 60 decibeles zajhatárt. A hivatal hangsúlyozta: „A zajos túllépéssel járó munkálatokról és azok időtartamáról a kivitelező feladata tájékoztatni a lakókat.”
A kivitelező, a Dürer Befektetési Kft. kérdésre válaszolva azt írta, hogy az éjszakai munkavégzést egy speciális, 24 órás átfutási idejű munkafolyamat miatt kérelmezték. Közölték: „Az engedély birtokában ez idáig mindössze 2 éjszaka zajlottak munkálatok, amelyről a lakókat előzetesen tájékoztattuk.” Hozzátették, hogy
egyelőre az ütemterv szerint halad a kivitelezés, és várhatóan nem lesz szükség további éjszakai munkákra, de előre nehéz megmondani, hány ilyen alkalom lehet még.
A társaság kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítanak a környék nyugalmára és a lakók jólétére. Tájékoztatásuk szerint több mint egymilliárd forint értékben végeznek közcélú infrastrukturális fejlesztéseket a környéken, „ezzel tovább növelve a környék élhetőségét és értékét”.
A Városliget melletti Ajtósi Dürer soron zajló beruházás keretében két irodaház és öt lakótorony épül.
A projektet a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István, illetve Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös cége, a Dürer Befektetési Kft. valósítja meg. A Főnix Magántőkealap kezelője a Tiborcz tulajdonában álló Gránit Alapkezelő.
A Dürer Park a Kopaszi-gát és a Bosnyák tér mellett azon három budapesti nagyberuházás egyike, amelyek esetében a kormány nem kommunikált nyilvánosan a részletekről, amíg a sajtó, elsősorban a Válasz Online, fel nem tárta azokat. Az Ajtósi Dürer sori lakóépületeket nem az állam vásárolja meg, hanem a beruházó értékesíti, a projekt pedig nem a szokásos magánberuházásokra vonatkozó szabályozás szerint valósul meg, hanem közérdekből kiemelt beruházásként.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint nem adtak engedélyt éjszakai munkavégzésre a Dürer Park mögött zajló építkezéshez, írta a Telex. A lap megkeresésére a kormányhivatal azt közölte:
az engedély „a jogszabályban meghatározott nappali (6–22 óráig) munkavégzésre vonatkozik”.
Emellett a kivitelező legfeljebb 11 decibellel lépheti túl a jogszabályban meghatározott 60 decibeles zajhatárt. A hivatal hangsúlyozta: „A zajos túllépéssel járó munkálatokról és azok időtartamáról a kivitelező feladata tájékoztatni a lakókat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.
Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.
Az RTL HíradónakKorom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.
„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”
– mondta.
Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.
„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”
– fogalmazott Korom Gábor.
A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.
Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL HíradónakLakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.
„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.
„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”
– mondta a híradónak.
Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.
„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá
Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:
„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.
Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.
Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.
Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”
Az RTL Híradó riportja
Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL HíradónakLakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.
„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.
Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.
A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.
„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”
„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”
Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.
Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.
A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.
Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.
