HÍREK
A Rovatból

Megalakult az új Országgyűlés

Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők.


Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn,

ezzel megalakult az új parlament, a 2018-ban alakult kormány megbízatása pedig megszűnt, ügyvezetőként folytatja munkáját.

Az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Miután a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, Áder János köszöntőjében kiemelte: az Országgyűlésről szóló törvény alapján a megválasztott képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A megbízóleveleket az elmúlt napokban munkatársai átvették, a törvénynek megfelelően az alakuló ülésig mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta azt - közölte.

Az államfő ezután felkérte Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselőt a korelnöki tisztség ellátására, az alakuló ülés vezetésére. Azt is mondta, hogy a részére benyújtott képviselői és szószólói megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.

Turi-Kovács Béla korelnök köszöntő beszédében bejelentette: a jegyzői feladatokat a tisztségviselők megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Hangsúlyozta: az országgyűlési választáson a polgárok egyértelműen arra szavaztak, hogy a tizenkét éve elkezdett és "az ellenzék által annyit gúnyolt" nemzeti együttműködés rendszerét (NER) folytatni kell. Világosan állást foglaltak arról is, hogy Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll - mondta.

Úgy vélte, e két gondolat a legfontosabb, mert a NER tovább építése megadja a lehetőséget a családok védelmére és biztosítja, hogy azt "a nemzetmentő programot" folytathassák, amely nélkül Magyarország fogyatkozása nem lenne megállítható. Megvan a szándék és akarat, hogy "megfordítsuk ezeket a rossz trendeket, és Magyarország ismét növekedő, továbbra is erősödő ország legyen" - jelentette ki.

A korelnök azt mondta: remélhetőleg az elkövetkezendő időszakban is maradunk a béke oldalán. Európában ma két békepárti vezető van, "az egyik Ferenc pápa, a másik itt ül közöttünk, a miniszterelnökünk" - vélekedett.

Ezután Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke következett. Közölte:

a 2022-es országgyűlési választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott, a közzétett végleges és hiteles végeredmény, a választási bizottságok tagjai által aláírt választási jegyzőkönyvek és az átadott képviselői megbízólevelek alapján a mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető.

Az NVB elnöke megköszönte a választási szervek magas színvonalú, lelkiismeretes, hozzáértő munkáját. Kiemelte: a megelőző két országgyűlési választástól eltérően a mostani választás alkalmával egyetlen egy esetben sem vitatták az egyéni választókerületi választás eredményét.

Beszámolt arról: a választás kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig tartó időszakban a bizottság által meghozott 340 határozat mindössze 19 százalékával szemben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagyis a döntések 81 százalékával szemben nem éltek jogorvoslattal, a benyújtott bírósági jogorvoslati eljárások eredményeként pedig a határozatok 3 százalékát változtatták meg.

Elmondta:

a választás mind a választópolgárok, mind a választási szervek, valamint a jelölő szervezetek és jelöltek számára is már ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott.

"A Tisztelt Ház a nemzet tükörképe" - mondta az NVB elnöke idézve egy a kiegyezés korában honos mondást, amelyet Kukorelli Istvántól, az Országos Választási Bizottság egykori elnökétől olvasott. Ennek szellemében kívánt a megválasztott országgyűlési képviselőknek, valamint nemzetiségi szószólóknak sok sikert a nemzet és az adott nemzetiség érdekében végzett munkájukhoz.

Nagy Attila Mihály, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a beszámolójában elmondta: Magyarország történetében első alkalommal tartottak április 3-án egyszerre általános országgyűlési választást és országos népszavazást. Ez komoly többletfeladatot jelentett, de a lebonyolítás zökkenőmentes volt - értékelt.

Szólt arról is, hogy a választások hivatalos honlapja az elmúlt másfél évben teljesen megújult, az internetes tájékoztatás pedig fennakadás nélkül működött.

Két újításról számolt be: az NVI tavaly decembertől hetente frissítette honlapján a választópolgári létszámokat települési bontásban, így látható volt, hogy nem volt kiugró változás azokban.

Ismertette azt is, hogy a választók már elektronikusan lekérdezhették, nevükben adtak-e le a nevükben ajánlást bárhol az országban. Több mint 130 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget - mondta.

Az NVI elnöke azt is jelezte, hogy a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben haladja meg több mint 20 százalékkal az országos átlagot, ezért a választókerületi beosztás módosítására van szükség.

Turi-Kovács Béla korelnök a beszámolót követően húsz perces szünetet rendelt el a képviselői mandátumvizsgálat céljából.

Az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők végül a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során valamennyi megbízólevelet szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

Az eskütétel után a DK és a Momentum frakciója kivonult az ülésteremből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Jól van, akkor jövőre megtoljuk” – Lilu visszaszólt Németh Balázsnak, aki szerint idén nem volt Pride Budapesten és Pécsen sem
„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot” - fogalmazott a műsorvezető.


Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy

„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”

Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.

„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot: 2025-ben nem is volt Pride! Jól van, akkor jövőre megtoljuk, hátha eljut hozzá is”

– írta korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében a műsorvezető.

Június 28-án több tízezres tömeg vonult végig a fővárosban a 30. Budapest Pride felvonuláson, amelyről a nemzetközi sajtó is tudósított. Az eseményt a rendőrség utólag tiltott gyülekezésnek nevezte. Pécsett október 4-re hirdették meg a felvonulást, amit a rendőrség előzetesen megtiltott, és a Kúria is helybenhagyta a döntést. A tiltás ellenére a baranyai megyeszékhelyen is több ezren vettek részt a meneten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 25 éves nő az aszódi baleset áldozata, a vétkes sofőr futva menekült el a helyszínről
A becsapódás akkora erejű volt, hogy a tűzoltóknak feszítővágóval kellett kiszabadítani a sérülteket.A rendőrség hajtóvadászatot indított a cserbenhagyó sofőr után.


Két személyautó ütközött Aszódon hétfő kora délután. A tűzoltók két embert szabadítottak ki a járművekből, egy ember meghalt. A vétkes autó sofőrje a baleset után elfutott a helyszínről.

A balesetben egy 25 éves nő, a vétlen autó utasa vesztette életét.

A rendőrség hajtóvadászatot indított a cserbenhagyó sofőr után.

Az RTL Híradó információ szerint a balesetet okozó autó 30 év körüli sofőrje a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott, amikor a 3-as főút aszódi szakaszán, a Hatvani út és a Hunyadi utca kereszteződésének közelében összeütközött egy másik kocsival.

A karambol után a férfi kipattant az autójából, és futva távozott.

A TV2 Tények információi szerint felmerült a gyanú, hogy a sofőr kábítószer hatása alatt állhatott, de ezt a hatóságok még nem erősítették meg.

Az ütközés erejét az is mutatja, hogy a két jármű a becsapódás után közel 100 méterre sodródott egymástól.

A helyszínre riasztott gödöllői és aszódi tűzoltók mindkét autóból egy-egy beszorult embert szabadítottak ki feszítővágóval. A mentéshez mentőhelikopter is érkezett, de a vétlen autóban utazó fiatal nő életét már nem tudták megmenteni.

A rendőrség vizsgálja a halálos baleset körülményeit, a szökésben lévő feltételezett elkövetőt pedig továbbra is keresik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Közel egy havi csapadék zúdul ránk szerda délutánig – mutatjuk, hol várható a legtöbb eső
Ennyit a havazásról: egy nyugat felől újabb frontrendszer melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 24.



A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.

Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:

az északi határszélen, az Északi-középhegységben, a Dunántúl középső és északi régióban (kiemelten a Bakonyban), valamint a Mecsekben a legfrissebb modellfutások már néhol 30-50 mm esőt várnak szerda délutánig.

A csapadék este átmenetileg havas esőbe, hóba válthat a dunántúli hegyekben.

Összefoglalva tehát a Baja-Miskolc tengelytől nyugatra senki se induljon majd útnak esernyő nélkül, mert ide bőven jutni fog a csapadékból, ettől keletre viszont jóval kevesebb eső várható. A délkeleti csücsök szinte szárazon marad, azokban a régiókban hullik majd a legkevesebb eső.

A nyugat felől újabb frontrendszer tehát melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé. A front távozását követően viszont ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd a Kárpát-medence fölé, csütörtöktől a hétvégéig kiadós mennyiségektől már sehol sem kell tartanunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint még két Fidesz-győzelem kell a MÁV rendbetételéhez
A miniszter egymilliós átlagbért és olcsóbb rezsit is belengetett. A 2026-os választás tétje szerinte az, hogy jobb vagy sokkal rosszabb sorsunk lesz-e.


Aki a magyar vasút nemzetközi szintű megújulására vár, annak még legalább két választáson át kell szurkolnia a Fidesznek, legalábbis Lázár János szerint. Az építési és közlekedési miniszter a Megafon rendezvényén fejtette ki, mennyi időre van szüksége a MÁV rendbetételéhez.

„Évek kellenek a lerobbant, lerombolt, szétlopott, szétbarmolt MÁV-csoport infrastrukturális felújításához. Ez egy ilyen munka. Úgyhogy nem egy választást kell nyerni a MÁV szempontjából, hanem legalább kettőt ahhoz, hogy én ott valamit tudjak csinálni”

– mondta a miniszter a Telex tudósítása szerint.

Bár Lázár arról is beszélt, hogy ma többen utaznak vonattal, a vasúti pálya állapota és a beruházások elmaradása régóta visszatérő téma. A MÁV legutóbb 2024-re egymilliárd utazást prognosztizált a cégcsoportnál, miközben független elemzések az elmúlt évek alulfinanszírozottságát és a forráshiányos vasúti terveket emelik ki.

A miniszter a 2026-os választás tétjére is kitért, amelyen szavai szerint „mindenki a saját sorsáról dönt majd”, mert utána „vagy sokkal rosszabb, vagy akár valamivel jobb” lesz.

A Fidesz győzelme esetére konkrét gazdasági ígéreteket is sorolt: 1000 eurós minimálbért, „belátható időn belüli” egymillió forintos bruttó átlagkeresetet, valamint 9 forint/kWh gáz- és 35 forint/kWh áramárat helyezett kilátásba.

Jelenleg a bruttó átlagkereset 683 ezer forint körül alakul, a lakossági áramár az átlagfogyasztásig nagyjából 36 Ft/kWh, a gázé pedig körülbelül 10-12 Ft/kWh-nak felel meg.

Lázár beszélt a visszatartott uniós forrásokról is, amelyek szerinte azért nem érkeznek meg, mert Brüsszel szerint „a melegeknek itt milyen rossz”. Ezzel szemben az Európai Unió hivatalos indoklása a jogállamisági és a közbeszerzések körüli korrupciós kockázatokra hivatkozik. A miniszter a globális politikáról is kifejtette nézeteit: „Az európai politika eldöntötte, hogy Ukrajnát megszállják. Oroszország is meg akarja szállni, és a francia és német nagytőke is. Mi azt akarjuk, hogy az ukránok éljenek, ahogy akarnak, és hagyjanak minket békén.”

A rendezvényen a miniszter a fővárossal való viszonyra is kitért. Elmondta, nem ért egyet a főpolgármesterrel, de a budapestieknek mégis biztosítanának előnyöket. A kormány és a főváros között jelenleg is éles vita zajlik többek között a Rákosrendezőre tervezett nagyberuházásról.

Lázár szerint Magyarország „új irányt vett, amit most meg akarnak puccsolni, meg akarnak hekkelni lényegében, meg akarnak trollkodni, és vissza akarják tolni ezt az országot a neki szánt szánalmas sorsba”.

Az ország állapotát „félkésznek” nevezte, a hiányosságokért pedig a 2010 előtti kormányokat tette felelőssé, példaként hozva, hogy akkor 70 ezer forint volt a minimálbér, ma pedig 310 ezer. Arról nem beszélt, hogyan alakult közben az infláció.

Amikor egy roma származású férfi a közönségből felidézte Lázár 2018-as mondatait, miszerint „600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni”, a miniszter azzal reagált, hogy a kijelentés nem a romáknak, hanem a kormánynak rótta fel az integráció hiányát. Hozzátette: „A cigányság számára kell lehetőséget adni, nem az afrikaiak számára”, és szerinte a cigányság jelenti ma a legnagyobb lehetőséget Magyarországnak. A munkaerőpiacról szólva kijelentette: „Keresztény, fiatal, fehér munkaerőre Magyarországon mindenhol szükség van”, és aki szakmát vagy diplomát szerez, annak „másnap reggel van munkája”.

A miniszter szerint a baloldal száz éve „letérdel, kiegyezik, beáll a sorba”, és kifejtette azt az elvi álláspontját is, hogy Magyarországon ne lehessen valaki egyszerre cementgyáros és pályaépítő.

Bejelentette továbbá, hogy hamarosan lázárinfós merch-shop is indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk