Megalakult az új Országgyűlés

„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.

Ahogy már beszámoltunk róla, ordítva köpték le az utcán Bódis Krisztát, a Tisza Párt szociálpolitikusát, miközben a párt előválasztási jelöltjeként pultozott a VIII. kerületi központú budapesti 2-es választókerületben. Bódis a közösségi oldalán számolt be az esetről, borzasztónak nevezve, hogy „milyen idegállapotba hergeli az embereket a Fidesz-kormány”, látva, hogy pusztán azért képesek rátámadni valakire, mert az illető máshogy gondolkodik.

A bejegyzésre Hollik István, a KDNP parlamenti képviselője a kommentek között reagált.

Azzal kezdte, hogy „A Fidesz-KDNP a béke pártja.”, majd így folytatta: „Borzasztó látni, milyen idegállapotba hergeli az embereket a főnököd, Magyar Péter, és hogy pusztán azért képesek rátámadni valakire, mert az illető máshogy gondolkodik. Én kedvesen és mosolyogva fordultam felé, és most sem haragszom rá, mert tudom: nem önmaga volt. Hiszem, hogy minden emberben ott van a jóság is, a sok rossz mellett.”

A történtekre korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is reagált. Szerinte „ide vezet Orbán Viktor és a propagandájának gyűlöletkeltése és uszítása”.

Az elmúlt hónapokban több atrocitás is érte a Tisza Párt aktivistáit: Egerben ököllel ütöttek meg egy pultozót, Kelenföldön akasztással fenyegettek meg egy aktivistát, Rakamazon pedig autóval hajtottak rá a párt standjára.

„Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – ezzel a mondattal magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság idei teljesítményét csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

A kormány idén körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, de a miniszter szerint az utolsó negyedévben már magasabb pályára állhat a gazdaság. A valódi fordulatot 2026 közepétől várja, amikor a nagy beruházások, mint a BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD gyárai termelni kezdenek. A költségvetési hiány idén és jövőre is 5 százalék körül alakul, az államadósság pedig jövőre 73,5 százalék körül marad.

– jelentette ki Nagy Márton.

Az inflációról azt mondta, a jelenlegi 4,3 százalékos szint az év végére 4 százalék alá csökkenhet. Ebben szerinte szerepe van az élelmiszer-árrésstopnak is, ami mintegy másfél százalékponttal fogja vissza az áremelkedést. A bérmegállapodásról közölte, hogy „órák kérdése, és megszületik”.

A kormány célja, hogy 2027-re a bérszint elérje az ezer eurót, ami a tegnapi árfolyamon számolva körülbelül 382 ezer forintot jelent.

A versenyképesség kulcsának az energiaárakat és az adópolitikát nevezte.

– tette fel a kérdést a Telex tudósítása szerint.

A kormány a rövid távú növekedést a belső fogyasztás élénkítésével, a hosszabb távút pedig a beruházásokkal akarja biztosítani. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét a 2026-ra várt 3,6 százalékos inflációhoz igazítják. A lakhatási politikáról szólva a miniszter sikeresnek nevezte az Otthon Start programot, amelyre hetente kétezer szerződést kötnek, és kijelentette: „Mi a tulajdont részesítjük előnyben” a bérlakásokkal szemben.

Az ellenzéki képviselők többek között a régiós lemaradásról kérdezték a minisztert. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció képviselője arra volt kíváncsi, miért nő a magyar GDP lassabban, mint a cseh vagy a lengyel. Nagy Márton ezt az ipari szerkezet eltéréseivel, a nagyobb lengyel belső piaccal, a magas lengyel védelmi kiadásokkal és a menekültek ottani munkapiaci hatásával magyarázta. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek képviselője a miniszter környezetéhez köthető magántőkealapokról kérdezett, amire a miniszter annyit mondott, hogy a kérdésre már korábban választ adott.

A most elhangzott gazdasági prognózisok jelentős korrekciót mutatnak a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest. A nemzetgazdasági miniszter még október végén, Miskolcon beszélt először arról, hogy az idei növekedés csupán 0,5–1,0 százalék között alakulhat, miután a kormány az év során többször is lefelé módosította a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.

A kelenföldi buszgarázsba hívta össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését Karácsony Gergely főpolgármester, miután Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette: a kormány csak akkor ad mentőcsomagot Budapestnek, ha a testület hivatalosan megállapítja a város fizetésképtelenségét. A főpolgármester szerint éppen miközben a kormány a főváros megmentéséről beszélt, törvénytelenül újabb 6,2 milliárd forintot emeltek le a város számlájáról.

A főváros pénzügyi helyzete annyira bizonytalan, hogy ha folytatódnak a kormányzati elvonások, akár mínusz 33 milliárd forinttal zárhatja az évet, ami törvénybe ütközne. Egy ilyen negatív zárás esetén a bankok automatikusan felmondhatják Budapest folyószámlahitel-keretét, és a város jövő márciusig nem is számíthatna újabb bevételre.

A fővárosi ellenzéki pártok politikai nyomásgyakorlásról beszélnek.

– jelentette be Karácsony Gergely, majd hozzátette: a közgyűlést követően 18 óra 30 perckor a Clark Ádám téren várnak mindenkit, akik velük együtt elvinnék a határozatot a Karmelitába.

A főpolgármester ezzel - utalva a nyári megmozdulás nagy sikerére - meghirdette a második Budapesti Büszkeségmenetet (ahogy ő fogalmazott: Budapesti Büszkeségmenet 2), és azt kérte, hogy akinek fontos a főváros ügye, tartson vele hétfőn este.

A december 1-jén, hétfőn esedékes rendkívüli közgyűlésen a képviselőknek arról kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e a kormány feltételének. Ha kimondják a fizetésképtelenséget, megnyílhat az út a kormányzati segítség előtt, de a főváros ezzel elismeri a csődhelyzetet. Ha nem teszik meg, a pénzügyi válság tovább mélyülhet, veszélybe sodorva a közszolgáltatások működését és a bérek kifizetését is.

Karácsony újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: kormányzati beavatkozás nélkül a főváros fizetésképtelenné fog válni. Ha az az igény, hogy az Állami Számvevőszék korábbi jelentését újból elfogadja a Fővárosi Közgyűlés, akkor ezt meg fogják tenni. „ Ezen ne múljon” – mondta a főpolgármester, aki „27 ezer munkavállaló és 1,5 millió budapesti nevében” beszélt a sajtótájékoztatón.