Megalakult az új Országgyűlés

„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.

A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.

A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:

Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”

A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”

Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.

Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.

A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.

A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.

– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.

Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.

A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.

Három évnyi, akkumulátorgyárak elleni civil küzdelem után a pártpolitikában méretteti meg magát a Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miakö) egyesület korábbi elnöke. Kozma Éva ugyanis átmenetileg felfüggesztette tagságát a civil szervezetben, miután beszállt a Tisza Párt képviselőjelölt-állítási folyamatába – írja a Debreciner. Ha a folyamat végén őt választják a párt hivatalos országgyűlési képviselőjelöltjének, akkor a tagsága végleg megszűnik az egyesületben. A szervezet a lépést azzal indokolta, hogy a pártpolitikai szerepvállalás és a civil egyesületi tagság összeférhetetlen.

A Miakö közleményében arról írt, hogy a civil eszköztár korlátozott hatásúnak bizonyult, ezért tudatosan készültek arra, hogy valaki a csapatból már politikai szereplőként vigye tovább az ügyüket. „A rendszer hibája, hogy a hatóságok nem értünk vannak, hanem a gyárakért. A rendszer hibája a civilek ellehetetlenítése, a személyek ellen irányuló karaktergyilkosságok” – indokolták a lépést.

Kozma Éva a közösségi oldalán azt írta, azért választotta a Tisza Pártot, mert „úgy éreztem, hogy ez az a közösség, amelyben megőrizhetem azt, ami számomra a legfontosabb. A civil hangot, a nyitottságot, a felelősséget és a hitet abban, hogy az emberek véleménye számít.”

Kozma Éva neve nem ismeretlen a politikát követők számára: 2024 májusában, még civilként felszólalt Magyar Péter anyák napi debreceni rendezvényén, ahol azt mondta: „Az akkumulátor-nagyhatalmi mánia messze túlmutat azon, hogy csak helyi problémaként kezeljük.” Idén nyáron pedig egy nyilvános „akkupikniken” beszélgetett a Tisza Párt elnökével az iparág helyi hatásairól.

„Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk” – jelentette ki. Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy nyilatkozatában ennél is tovább ment, amikor azt mondta: „Kozma Éva nagyon csúnyán megtévesztette az embereket.”

A Tisza Párt november 17-én indította el nyilvános jelöltállítási folyamatát, amelynek során mind a 106 egyéni választókerületben három-három jelöltaspiránst mutatnak be. A jelöltekről előbb a párt belső közössége, a Tisza Szigetek tagjai szavazhatnak november 23–24. között, majd november 25. és 27. között a választókerületben élők is voksolhatnak. A végleges jelöltek névsorát várhatóan november 30-án jelentik be. Magyar Péter pártelnök arra kérte a Tisza közösségét, hogy „minden körzetben álljon ki a jelöltek mellett és védje meg őket a hatalom aljas támadásaitól!”

Mindeközben a debreceni ipari parkban gőzerővel zajlanak a vitatott beruházások. A kínai CATL már befejezte a cellagyár főépületét és 400 fő feletti létszámmal működik, míg a szintén kínai EVE Power 400 milliárd forintos beruházással, 14 milliárd forintos állami támogatással épít gyárat, amely több mint ezer munkahelyet ígér.

Fél éve tartják fogva Venezuelában Bossányi Zsuzsannát, akit a köztörvényes raboktól elkülönítve őriznek – írta a HVG megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca szerint a magyar nagykövet többször is meglátogatta a nőt, aki megfelelő fizikai és mentális állapotban van. „Nagykövetünk néhány hete tett személyes látogatása alapján elmondható, hogy a fogvatartott magyar állampolgár megfelelő fizikai és mentális állapotban van, az intézmény vezetése különös figyelmet fordít a biztonsági és egészségügyi állapotára” – közölték. A minisztérium szerint Bossányit holland társával együtt „a venezuelai börtönviszonyokhoz képest jónak mondható körülmények között” tartják fogva.

A venezuelai hatóságok még június közepén tartóztatták le egy roncskutató hajó teljes, kilencfős nemzetközi legénységét, köztük a magyar nőt. A hivatalos indoklás szerint kémkedés és terrorizmus gyanúja merült fel, de vádemelés azóta sem történt. A panamai zászló alatt hajózó N35 jelű hajót a venezuelai fegyveres erők állították meg, miután 12 napig követték. Vladimir Padrino López védelmi miniszter szerint a hajó „nagyon gyanús” volt, és engedély nélkül végzett tudományos kutatást a venezuelai kizárólagos gazdasági övezetben. „Tudományos kutatást végzett a kizárólagos gazdasági övezetünkben (…) olyan vizeken, amelyek kétségkívül venezuelaiak” – jelentette ki a miniszter.

A legénység hozzátartozói és jogvédők ezt vitatják. A hajó az első és második világháborúban elsüllyedt roncsok felkutatásával foglalkozott. „Mert ők nem tettek semmit, nem kémek, nem terroristák, semmik sem. Bízom benne, hogy ha bizonyítják, hogy ez egy expedíciós hajó (…), elengedik őket” – nyilatkozta a legénység spanyol tagjának édesanyja, María Jesús Dapena.

Beszámolójuk szerint „a fogvatartott nők csak egyetlen víztartályt kaptak többen közös fürdésre”. A fogvatartás a családokat is megviseli. „Vannak gyerekeink, akik az apjukat kérdezik, és hazudnunk kell nekik…” – mondta az egyik hondurasi tengerész felesége.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte, hogy a nagykövet látogatásai során nem romlandó élelmiszert, gyógyszereket és higiéniai termékeket juttattak el Bossányi Zsuzsannának, és folyamatosan kapcsolatban állnak a családdal, a fogvatartottal és a venezuelai hatóságokkal az ügy mielőbbi rendezése érdekében.