Még sosem haltak meg annyian ebben az évezredben hazánkban, mint tavaly

Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.

A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.

– jelentette ki Orbán.

Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.

A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.

„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.

A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy

A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.

Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.

„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.

A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.

Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.

A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.

„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.

A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.

– fogalmazott Nagy Marcell.

Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”

A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.

Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.

Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.

– mondta a vezérezredes.

A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.

Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”

– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.

Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;

Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”

Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.

A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.

Magyar szerint azóta minden megváltozott, az ő és szerettei élete, valamint a „hazánk sorsa is”. Úgy fogalmazott, sokszor nehéz volt, és a vállalkozás lehetetlennek tűnt, de valami mindig átsegítette őket a nehézségeken.

Hatvan nap van hátra a sorsdöntő választásig, és úgy véli, erősek, felkészültek és elszántak. Mint írta, 50 ezer önkéntesük van, szakértők támogatják a rendszerváltást és a programjuk is ismert.

– jelentette ki.

A posztját azzal zárta, hogy hívei és a hazája is számíthatnak rá, és ott lesz, ahol a legnagyobb a szükség.

Magyar Péter 2024. február 11-án adta az ominózus Partizán-interjúját, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, Magyar volt feleségének lemondását eredményezte. A következő hónapokban Magyar a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párttal elindult a 2024. június 9-i európai parlamenti választáson, ahol 29,6%-os eredménnyel 7 mandátumot szereztek, ezzel a legnagyobb ellenzéki erővé vált a párt, és csatlakozott az Európai Néppárt frakciójához. Egy évvel az első interjú után, 2025. február 11-én Magyar ismét a Gulyás Márton vezette Partizán vendége volt, ez a második interjú több médiumban is vitát váltott ki.