Új luxusjachtot vásárolt az a máltai offshore cég, amely végső tulajdonosa Szíjj László – derítette ki az Átlátszó. Korábban a kormányközeli üzletember érdekeltségében lévő Lady MRD nevű jachton nyaralt Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter is. A régi hajót egy éve árulják, 5,2 milliárd forintnyi euróért, de bérelni is lehet.
Az új hajó, amely a Seagull (Sirály) Mrd nevet viseli, hosszabb, nagyobb és drágább is, mint elődje.
A jacht most készült el, egyedi felszereltséggel. Egy hasonlót tavaly több mint 10 milliárd forintért adtak el.
A DK szerint felháborító, hogy amíg a járvány alatt a magyarok nélkülöztek, addig az Orbán-kormány oligarchái luxusra szórják a közpénzt.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Új luxusjachtot vásárolt az a máltai offshore cég, amely végső tulajdonosa Szíjj László – derítette ki az Átlátszó. Korábban a kormányközeli üzletember érdekeltségében lévő Lady MRD nevű jachton nyaralt Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter is. A régi hajót egy éve árulják, 5,2 milliárd forintnyi euróért, de bérelni is lehet.
Az új hajó, amely a Seagull (Sirály) Mrd nevet viseli, hosszabb, nagyobb és drágább is, mint elődje.
A jacht most készült el, egyedi felszereltséggel. Egy hasonlót tavaly több mint 10 milliárd forintért adtak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Óriási siker!” – Magyar Péter szerint a TISZA hét szavazata mentette meg a magyar gazdákat a Mercosur-egyezménytől
A pártelnök szerint hajszálon múlt a magyar gazdák sorsa, mindössze tíz szavazat döntött. Azt írta, a Fidesz képviselői közül nem is volt mindenki jelen az ülésen.
„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:
„334 igent és 324 nemet kapott a javaslat. Ha a TISZA képviselői nem így szavaztak volna, akkor nem sikerült volna megvédeni a magyar gazdákat.”
Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.
Úgy véli, a TISZA és a Néppárt elérte azt az Európai Parlamentben, ami az Orbán-kormánynak nem sikerült a Tanácsban.
Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.
A politikus szerint „Orbán csak beszél, a propaganda csak hazudik, a TISZA viszont cselekszik.”
Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.
Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.
A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.
Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.
„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump: nincs visszaút Grönland kapcsán, a NATO „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”
Az amerikai elnök a davosi fórum előtt ismét kijelentette, hogy a sziget kell az Egyesült Államoknak, korábban a katonai erő bevetését sem zárta ki. A grönlandiak és a dánok értetlenül állnak a követelések előtt.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland megszerzésére tett fenyegetéseit, kijelentve, hogy „nincs visszaút”. Amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték, meddig hajlandó elmenni a félautonóm dán területért, csupán annyit felelt: „Majd meglátják” – írja a BBC.
Az elnök a davosi Világgazdasági Fórumra tartott, de az Air Force One kisebb elektromos hibája miatt a gépe visszafordult, így Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint körülbelül három órás késéssel érkezik meg a szerdai csúcstalálkozóra.
Trump közölte, hogy „rengeteg megbeszélés van betervezve Grönlanddal kapcsolatban”, és hozzátette, hogy „Grönlandon elég jól fognak alakulni a dolgok”. Amikor a BBC azt firtatta, hogy a NATO esetleges szétesése megérné-e neki Grönlandot, Trump így válaszolt: „Senki sem tett többet a NATO-ért, mint én, minden tekintetben.”
Majd Kijelentette, hogy a szövetség „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”, mert szükség van rá a világbiztonság érdekében. Ugyanakkor korábban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO szükség esetén az Egyesült Államok segítségére sietne-e. „Tudom, hogy mi a [NATO] segítségére sietünk, de tényleg megkérdőjelezem, hogy ők a miénkre sietnének-e” – mondta. Amikor az NBC News kedden arról kérdezte, alkalmazna-e katonai erőt a terület elfoglalására, az elnök így felelt: „Nem kommentálom.”
A nemzetközi rend felborulásával játszik Trump
Naaja Nathanielsen, Grönland ipari és természeti erőforrásokért felelős minisztere a BBC Newsnightnak azt mondta, a grönlandiak értetlenül állnak az elnök követelései előtt. „Nem akarunk amerikaiak lenni, és ezt elég világosan jeleztük” – fogalmazott a miniszter, majd feltette a kérdést: „Milyen értéket tulajdonítanak a kultúránknak és annak a jogunknak, hogy mi dönthessünk a jövőben velünk kapcsolatos ügyekről?” Az ügyre reagálva Emmanuel Macron francia elnök egy „szabályok nélküli világ felé való elmozdulásra” figyelmeztetett, míg Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint a „régi rend nem tér vissza”.
Grönland megszerzésének akadályozása miatt az Egyesült Államok büntetővámokat jelentett be európai országokkal szemben, és az EU is komoly válaszlépésekről egyeztet.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezte a felvetést, amire válaszul Trump lemondta dániai látogatását. Az arktiszi térség stratégiai jelentősége közben folyamatosan nő. Grönlandon található az amerikai haderő Pituffik Űrbázisa, amely kulcsfontosságú a korai előrejelző rendszerek és a logisztika szempontjából, a térség pedig gazdag nyersanyagokban, például ritkaföldfémekben. A NATO északi bővülése, Svédország 2024. márciusi csatlakozásával, szintén felértékelte a régió szerepét a kollektív védelemben.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland megszerzésére tett fenyegetéseit, kijelentve, hogy „nincs visszaút”. Amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték, meddig hajlandó elmenni a félautonóm dán területért, csupán annyit felelt: „Majd meglátják” – írja a BBC.
Az elnök a davosi Világgazdasági Fórumra tartott, de az Air Force One kisebb elektromos hibája miatt a gépe visszafordult, így Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint körülbelül három órás késéssel érkezik meg a szerdai csúcstalálkozóra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kinek a kezébe kerül a kiürített Szőlő utcai javítóintézet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt közölte, a bezárásra ítélt intézmény épületének jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.
Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.
Az ingatlan átadását lehetővé tevő kiürítés rendkívüli sebességgel zajlott. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet január 19-i megjelenését követően már másnap, január 20-án befejeződött a bentlakók átszállítása más intézményekbe.
A sietség mértékét jelzi, hogy a HVG forrása szerint a fiataloknak még a pénteken záruló félév vizsgáit sem hagyták befejezni.
Az intézmény jogutód nélküli megszüntetésének és az ingatlan teljes átadásának végső határideje március 14.
Az épület funkcióváltását és a vagyonkezelőhöz kerülését súlyos előzmények alapozták meg. Tavaly decemberben az intézet akkori vezetését bántalmazás gyanújával letartóztatták, ezt követően a kormány a „rend helyreállítására” hivatkozva vonta be a BVOP-t, ez a folyamat torkollott most az ingatlan kiürítésébe.
A bezárással az épületben dolgozó személyzet sorsa is megpecsételődött: a 72 munkavállalóból a próbaidősöket elbocsátották, a többieket állásidőre rendelték.
Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tiltakoznak: Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet a kormány petíciója miatt
A nagykövetet tájékoztatták, hogy Ukrajna korlátozhatja a magyar kormánytagok beutazását Kárpátaljára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy a lépés magyarellenes. Szerinte az ukránok „tovább feszítik a húrt”, de a petíciót mindenképp végigviszik.
Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.
A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.
Szijjártó szerint az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. Ezt a külügyminiszter az európai értékekkel és szabályokkal ellentétes, újabb magyarellenes lépésnek nevezte.
A magyar kormány narratívája szerint Ukrajna középtávú finanszírozási igényei rendkívüli terhet jelentenének a magyar adófizetőknek. Orbán Viktor és a kormányzati anyagok 800 milliárd dollár vagy euró nagyságrendű, évtizedes ukrán igénnyel érvelnek, amiből Magyarországra több milliárd dolláros teher hárulna. A kormány ebből vezeti le a nemzeti petíció szükségességét, amit Orbán Viktor múlt hét pénteken jelentett be a Kossuth Rádióban.
Ukrajna nem először kérette be a magyar nagykövetet, és a múltban Budapest is tett már hasonló lépést. Az ukrán külügyminisztérium korábban több alkalommal is közölte, hogy a magyar kormány „barátságtalan” megnyilvánulásai és kampányai miatt kérette be a magyar nagykövetet, és bírálta, hogy Budapest belpolitikai célokra használja Ukrajnát. Kijev visszautasítja, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, és hangsúlyozza, hogy az ország háborúban áll, a magyar kormányzati kommunikációt pedig „sértőnek” tartja.
Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.
A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
