Hosszú cikket közölt a Financial Times a Magyar Bankholding történetéről, az írást a 444 szemlézte.
A brit gazdasági lap sorra veszi, hogy 2010 után hogyan váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a kormányzat az utat a NER holdudvar számára, hogy létrehozza az OTP hozzá hű versenytársát és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.
A 444 szerint a cikk legfontosabb megállapítása, hogy miközben
a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll, a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják, ez pedig óriási veszélyt rejt magában az egész magyar gazdaságra nézve.
Még az MKB és a Budapest Bank áprilisi egyesülése előtt három nagyobb ilyen hitelügyletet említenek: 14, illetve 100 millió eurót kapott a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST, Mészáros Lőrincz Opus Globalja pedig 130 millió eurót. Az FT által megkérdezett szakértők szerint, ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét is. Emiatt az egyik szakértő a Bankholdingot tartja a magyar gazdaság legnagyobb kockázatának.
Ezt a kockázatot pedig tovább növeli, hogy az FT szerint
a kormányzatnak közvetlen befolyása van a bank döntéseire.
Ennek egyik példájaként említik az MKB Marine Le Pennek, az elnökválasztási kampányához nyújtott 10 millió eurós hitelét is. A brit lap belső források alapján ugyanis azt írja, hogy ettől a bank vezetése, sőt Mészáros Lőrinc is vonakodott, így Orbán Viktor közvetlen utasítására volt szükség ahhoz, hogy végül hitelt nyújtsanak a szélsőjobbos elnökjelöltnek.
Hosszú cikket közölt a Financial Times a Magyar Bankholding történetéről, az írást a 444 szemlézte.
A brit gazdasági lap sorra veszi, hogy 2010 után hogyan váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a kormányzat az utat a NER holdudvar számára, hogy létrehozza az OTP hozzá hű versenytársát és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Litvániában, a Pabradė melletti katonai gyakorlótéren sikerült kiemelni a vízből egy elsüllyedt M88 Hercules típusú amerikai páncélozott járművet, amellyel együtt néhány nappal korábban négy amerikai katona is eltűnt – jelentette be a litván védelmi miniszter. Dovilė Šakalienė az LRT tájékoztatása szerint azt mondta, a mentés során az amerikai haditengerészet búvárai két hevedert rögzítettek a jármű emelési pontjaihoz, és március 31-re virradó éjjel sikerült befejezniük a kiemelést.
A katonák hollétéről azonban továbbra sincs hír. „Nincs információnk a katonákról, de szigorú megállapodás született arról, hogy erről elsőként az amerikai fél tájékoztat” – mondta Šakalienė.
„Tudjuk, hogy várható információ a katonákról, de Litvánia semmit sem közölhet, amíg Amerika ezt nem teszi meg. Nincs információnk, így nem is tudunk nyilatkozni” – tette hozzá a litván fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztályának képviselője, Gintautas Čiūnis.
Március 26-án vált ismertté, hogy négy, Litvániában állomásozó amerikai katona eltűnt a Fehéroroszországhoz közeli pabradėi gyakorlótéren zajló hadgyakorlat során. Velük együtt eltűnt egy M88 Hercules típusú páncélozott műszaki mentőjármű is. A járművet másnap megtalálták a gyakorlótér egyik vízgyűjtőjében. A kiemelésen litván és amerikai katonák, illetve búvárok közösen dolgoztak.
A védelmi miniszter hangsúlyozta: a litván rendőrség és az Egyesült Államok nyomozói jelenleg is vizsgálatot folytatnak a helyszínen, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a járművel, illetve a négyfős személyzettel.
Litvániában, a Pabradė melletti katonai gyakorlótéren sikerült kiemelni a vízből egy elsüllyedt M88 Hercules típusú amerikai páncélozott járművet, amellyel együtt néhány nappal korábban négy amerikai katona is eltűnt – jelentette be a litván védelmi miniszter. Dovilė Šakalienė az LRT tájékoztatása szerint azt mondta, a mentés során az amerikai haditengerészet búvárai két hevedert rögzítettek a jármű emelési pontjaihoz, és március 31-re virradó éjjel sikerült befejezniük a kiemelést.
A katonák hollétéről azonban továbbra sincs hír. „Nincs információnk a katonákról, de szigorú megállapodás született arról, hogy erről elsőként az amerikai fél tájékoztat” – mondta Šakalienė.
„Tudjuk, hogy várható információ a katonákról, de Litvánia semmit sem közölhet, amíg Amerika ezt nem teszi meg. Nincs információnk, így nem is tudunk nyilatkozni” – tette hozzá a litván fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztályának képviselője, Gintautas Čiūnis.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
A támadás nagyjából egy kilométerre történt a lakott területektől, az erdőben, egy nem védett terület erdejében. A természetvédelmi intézet kutatócsapatai hamar a helyszínre érkeztek, megfigyelő eszközöket és figyelmeztető táblákat helyeztek ki a medvetámadás veszélye miatt.
A természetvédők közölték, hogy az ügy fejleményeiről a vizsgálatok eredményeinek ismeretében adnak további tájékoztatást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a meleg időjárás miatt nő a medvékkel való találkozás kockázata.
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem mindennapi látvány fogadta az embereket Balatonboglár egyik csendes utcáján péntek hajnalban: egy tucatnyi szarvas sétálgatott a parkoló autók között.
A békésen sétálgató állatokról videó is készült, amit a Csodálatos Balaton Facebook-oldalára is feltöltöttek.
„Ki korán kel ara.... vagyis szarvasokat lel! Na, de az utca közepén?! A ma reggel készült videómat mutatnám meg nektek. Mi a véleményetek normális egy ilyen »jelenség«?!”
– írták a videóhoz.
Annak, hogy a vadak civilizált környezetben is megjelennek, több oka is lehet. Az élőhelyük egyre zsugorodik, illetve a tél végére a természetes táplálékforrások is megfogyatkoznak, a településeken pedig könnyebben jutnak élelemhez - írja a sonline.hu. A lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár elsőre idillikus látványnak tűnhetnek a békésen bóklászó szarvasok, a hajnali vagy esti órákban kóborló állatok komoly kockázatot jelenthetnek az autósok számára. Illetve, ha a szarvasok rendszeresen megjelennek lakott területeken, az vonzza a ragadozókat is. Az emberi reakciók is kiszámíthatatlanná teszik, hogy mi történhet ilyenkor.
Fontos, hogy ne próbáljuk kergetni vagy elijeszteni őket, és semmiképp se etessük őket, mert azzal csak jobban az emberi környezethez szoknak. Ehelyett inkább értesítsük a helyi vadásztársaságot vagy hatóságokat.
Nem mindennapi látvány fogadta az embereket Balatonboglár egyik csendes utcáján péntek hajnalban: egy tucatnyi szarvas sétálgatott a parkoló autók között.
A békésen sétálgató állatokról videó is készült, amit a Csodálatos Balaton Facebook-oldalára is feltöltöttek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
