Meg kell szabadulnia a Mona Lisától a Louvre-nak a látogatók tömege miatt egy kritikus szerint
A párizsi Louvre óriási érdeklődéssel kísért Leonardo Da Vinci-kiállítása sem képes enyhíteni azt az őrületet, amely a múzeum egyik legnagyobb kincsének tartott Mona Lisát kíséri.
a New York Times művészeti kritikusát, Jason Faragót vélhetően nem zárják szívükbe a Gioconda-rajongók, aki szerint a világ egyik legszebb és leggazdagabb múzeuma még mindig ennek a portrénak a túsza, amelyet „a 16. század Kim Kardashianjáról” készítettek.
Kétségtelen, hogy a kép nem múló népszerűségét a rejtélyes mosoly körüli ősidők óta tartó viták is gerjesztik, amelyhez az utóbbi évtizedekben még azok a feltételezések is hozzáadódtak – Leonardo hajlamainak ismeretében – hogy Mona Lisa nem is nő, hanem egy férfi. És akkor még nem szóltunk a festményt felhasználó számtalan montázsról Andy Warholtól napjaink Photoshop-trükkjeiig, és a sok millió hozzá kötődő szuvenírről, ráadásul többször is meg akarták rongálni, ezért golyóálló üveg alatt őrzik.
Farago a Leonardo halálának 500. évfordulójára rendezett nagy kiállításról, amely szerinte egy minden eddiginél árnyaltabb és letisztultabb képet ad a reneszánsz zseni művészetéről, a múzeum által végzett kutatást idézi, amely szerint
a Louvre látogatóinak 80%-a a Mona Lisára kíváncsi, és a többségük elégedetlenül távozik.
Egy brit turista-felmérés szerint a Mona Lisa lett „a világ legnagyobb csalódást okozó attrakciója”, megelőzve az egykori nyugat-berlini ellenőrző pontot, a Checkpoint Charlie-t, a római Spanyol Lépcsőt és a brüsszeli Maneken Pist.
Az idén nyáron a bolondokháza már-már elviselhetetlenné vált, mert megkezdődött annak a teremnek a restaurálása, ahol eddig kiállították és áttették a múzeum Richelieu-szárnyába, ahol a csodálatos flamand gyűjtemény látható.
A csődület akkora volt, hogy a múzeumot több napra be kellett zárni a biztonsági személyzet sztrájkja miatt. Már ők is szinte fulladoztak a végtelen tömegtől, a Mona Lisával hosszasan szelfizőktől.
Azóta már visszakerült eredeti helyére, a Salle des États-ba, és kiváltságossága ugyanolyan maradt.
Arról szó sem lehetett, hogy bevonják a nagy Leonardo-kiállításba, amelyre naponta csak 5000 jegyet lehet váltani, miközben a Gioconda előtt 30 ezren tolonganak. Csak kígyózó korlátok között sorban állva lehet kb. 4 méterre megközelíteni az alig 80 centiméter magas festményt. Miközben a teremben más remekművek is vannak, például Veronese Kánai menyegzője, vagy Tiziano Nő tükörrel című festménye.
Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója szerint a múzeum is tehet a Mona Lisa-mánia ellen, időre szóló jegyekkel. A világ legnagyobb területű múzeumának legtöbb galériájában azonban nyoma sincs a tömegnyomornak, még a második leghíresebb műtárgya, a Milói Vénusz körül is ritkán.
Éppen ezért, véli a kritikus, aki szerint a Mona Lisa biztonsági kockázattá, műveltségi akadállyá vált, és érdemtelenül része mindenféle bakancslistáknak, jobb lenne, ha a Louvre egyszerűen megszabadulna tőle.
A megoldás: Lisa Gherardini úrhölgy portréjának építsenek egy külön pavilont, például a szomszédos Tuileriák-kertben, ahol jó sokan elférnek, vegyék körül szelfi-állomásokkal, és az érdeklődőknek rendezzenek rejtélyeiről külön tárlatokat.
Felavatását pedig időzítsék a 2024-es párizsi olimpiai játékokra, olyan hírességek emeljék az esemény fényét, mint Kylian Mbappé, a Paris St.Germain futballcsapatának sztárja, és Carla Bruni, Nicolas Sarkozy volt francia államfő felesége.
De olyan jegyeket áruljanak, amelyek érvényesek a Louvre-ba is, amelyet lesz végre lehetőség nyugodtan felfedezni – ironizál az amerikai művészet-kritikus.