Omlik a Mediaworks: a tömegmédia-divízió 90 százalékát elküldik, a Bors már keddtől megszűnhet

Egy miniszteri tiltás húzta keresztül a MÁV egyik idei legnagyobb buszos beszerzését: a Vitézy Dávid vezette tárca múlt csütörtökön megtiltotta a 2027-en túlnyúló kötelezettségvállalást, a MÁV pedig már másnap, pénteken eredménytelennek nyilvánította az 1,2 milliárd forintos vonatpótló tenderét.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium egy elrendelő levélben fektette le az új szabályokat – írta meg az Átlátszó.

A döntés miatt a vasúttársaság nem tudta a szerződésben foglaltakat vállalni, és mivel a minisztérium döntésére nincs ráhatása, az eljárást lezárta. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött indoklás szerint az ajánlatkérő beszerzési igénye a feladatra megszűnt.

A két cég ezzel egyelőre elesett az 1,2 milliárd forintos keretszerződéstől, amiből 910 millió forint lehívása kötelező lett volna.

Az eljárásnak volt egy másik fordulata is, bár ennek a végkimenetel szempontjából már nem volt jelentősége. A tenderen indult B Euro Car Kft. korábban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelynek a MÁV helyt adott, és utólag érvényessé nyilvánította az ajánlatukat.

A MÁV februárban írta ki a közbeszerzést a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút részére „különcélú menetrend szerinti közúti személyszállítási szolgáltatásra”. Június elsején a bírálati összegzés már a Pannon Busz-Rent és az INFINITOURS közös ajánlatát hozta ki győztesnek, és gyors szerződéskötésre lehetett számítani. A múlt csütörtöki miniszteri tiltás ezt írta felül, ami után a MÁV pénteken eredménytelennek is nyilvánította a tendert.

A Pannon Busz-Rent Kft. tulajdonosa 2025 óta Kölbl Zoltán mellett a Waberer’s International Nyrt., amelynek többségi tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ő érdekeltségi köre. A cég tavaly 6,8 milliárd forintos bevételt és 1,3 milliárdos adózott eredményt ért el. Az Átlátszó szerint a cégek egy új tenderen újra befutók lehetnek, mivel rendelkeznek a feladatra alkalmas buszállománnyal.

A parlementben ma is előkerült az EU új Migrációs és Menekültügyi Paktuma. A miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen kijelentette, hogy

Ezt követően a Fidesz és a Mi Hazánk frakcióvezetőitől azt kérdezte, mikor kérnek bocsánatot a „megvezetett emberektől”, akiket azzal hergeltek, hogy június 12-én menekültek árasztják el az országot.

Mint ismert, egy 2023-as kormányrendelet alapján 1385 embercsempészetért elítélt külföldit engedtek ki a börtönökből azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül elhagyják az országot.

„Ilyen még egy filmszínházban sincsen, kedves Pócs János” – értékelte Magyar Péter a 2023-as eseményeketTelex tudósítása szerint, hozzátéve, hogy soha senki nem ellenőrizte, hogy az elkövetők valóban elhagyták-e Magyarországot.

A parlamenti vitában ismét előkerült a vitnyédi beruházás ügye. Magyar Péter botrányosnak nevezte, hogy a korábbi kabinet ötmilliárd forintért akart menekülttábort építeni, miközben a nyilvánosság előtt ezt tagadta.

A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői visszautasították a vádakat.

Gulyás Gergely szerint ha tömeges migrációs nyomás éri az országot, a jelenlegi kormány nem fog tudni mit tenni, mert „korlátlanul fognak menekülteket beengedni”.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője pedig egy fogadást ajánlott a miniszterelnöknek: „Ha ön talál migránst Csermajorban, ahányat talál, annyi szotyis túró rudit veszek önnek”.

Jelentősen átalakulhat a diákok terhelése, miután a kormány megszüntetné a páratlan évfolyamokon a kompetenciaméréseket, bevezetne egy „Diákok hangja” nevű témanapot, és már a 2026/2027-es tanév szüneteit is megtervezte – írja a Telex.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervezetet, amelyre június 23-ig várják az észrevételeket.

A legfontosabb változás a kompetenciaméréseket érinti. Lannert Judit leendő oktatási miniszter korábban a „felesleges kompetenciamérések” leállítását ígérte. Most így nézne ki a rendszer:

A mérések nyelvi részét is részletezték.

A szakgimnáziumban a 10. évfolyamon a természettudományos mérés csak akkor lenne kötelező, ha a tantárgyat az adott évfolyamon tanulják. A mérésekre 2027. március 22. és május 28. között kerülne sor.

A tervezet egy új témanapot is bevezetne „Diákok hangja” címmel.

Ezzel párhuzamosan a nevelőtestület a korábbi hat helyett már csak öt tanítás nélküli munkanapot használhatna fel, hogy a törvényben előírt 180 tanítási nap teljesüljön.

Egy adminisztratív kötelezettség is megszűnne, a nemzetiségi nyelven matematikát oktató iskoláknak a jövőben nem kellene egyénenként jelezniük, mely tanulóknak kell a mérőeszközt az adott nemzetiség nyelvén biztosítani.

A tervezet a 2026/2027-es tanév rendjét is rögzíti. Eszerint az első tanítási nap 2026. szeptember 1., az utolsó pedig 2027. június 18. lenne.

• Az őszi szünet 2026. október 22. (csütörtök) után kezdődne, és a diákok november 2-án (hétfőn) térnének vissza.
• A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. december 18. (péntek) lenne, a szünet utáni első pedig 2027. január 4. (hétfő).
• A tavaszi szünet 2027. március 24-én (szerdán) kezdődne, és április 5-én (hétfőn) érne véget.

„A propaganda ma összeomlott, nem tudom hallotta-e?” – fordult Gulyás Gergely felé Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben hétfőn, miközben kormányülési jegyzeteket mutatott fel a vitnyédi „migránstábor” tervéről. A napirend előtti felszólalások utáni viszontválaszában a kormányfő személyes hangvételűre vette a vitát, amelyben a kormánypárti padsorokból Gulyás Gergely próbált reagálni, de a válaszából kevés hallatszott - írja a 444.hu.

Magyar Péter azt állította, a felmutatott iratokban „feketén-fehéren” ott van a tábor terve, majd Gulyáshoz fordult.

Magyar felszólalásának központi eleme annak ellentmondásnak a bemutatása volt, amely szerint a kormányoldal korábban az EU-val szembeni „trükként” beszélt a vitnyédi tervekről, míg a legújabb kommunikáció szerint Vitnyéden iskola működik. „Nem válaszolt, hogy iskola vagy trükk” – tette hozzá Magyar.

A felszólalás egy pontján Magyar Péter egy újabb állítással is előállt: szerinte a vitnyédi kollégiumi épület portása arról számolt be neki, hogy a belügy megfenyegette az ott elszállásolt kárpátaljai magyar menekülteket, hogy menjenek el onnan, különben visszatoloncolják őket.

„Hogy lehet az, hogy pár nappal a választások előtt sikerült 100 milliárdot kifizetni a Duna Aszfaltnak, hogy lehet az, hogy teljesen szokatlan módon 20-ról 90 százalékra emelte fel az önerő részét?” – sorolta a kérdéseket.

A miniszterelnök azt is tudakolta, miért döntöttek minden szakértői vélemény ellenére a 17 kilométeres útszakasz kétszer két sávossá tétele mellett. Lázár a helyéről bólogatva figyelte a felszólalást.