Matolcsy György szerint le kellene állítani bizonyos beruházásokat
Irányváltást a helyreállításban! címmel gazdasági iránymutató írást, lényegében kritikát jelentetett meg Matolcsy György egy kormányközeli napilapban, a Magyar Nemzetben.
A jegybankelnök szerint a 2020-as koronavírus-járvány miatti válságból Magyarország gyorsabban jött ki, mint a 2008-2009-esből, de mint írja: „a válságnak nincs vége, sőt új elemekkel bővül, és az egész évtizedre tartós, döntően negatív hatásokkal jár”. Hozzáteszi, olyan intézkedésekre van szükség, amik nemcsak a szimpla növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozzák.
A potenciális gazdasági veszélyekről szólva Matolcsy megemlíti az USA és Kína közti "hidegháborút", a chiphiányt vagy az energiahelyzet alakulását mint tényezőket, amik akár hónapok alatt begyűrűzhetnek Magyarországra is.
„A költségvetési hiány 2020–21-ben egyaránt a GDP 8 százaléka körül alakulhat, ami várhatóan jobb a mediterrán országokra jellemző államháztartási hiánynál, de jelentősen rosszabb a térségi országok értékeinél.
– festi fel a negatív képet a Nemzeti Bank elnöke.
Írása szerint az államadósság-ráta a válság és a helyreállítás időszakában a GDP 80 százaléka között alakul. Hozzáteszi, „Magyarország a régióhoz képest már a válság előtti években sem tudott érdemben javítani a bruttó államadósság terén, és a 2020–22 közötti folyamatok azt jelzik, hogy most sem várható fordulat.”
Matolcsy arról is ír, hogy megfordul a korábbi évek kedvező folyó fizetési mérleg helyzete a romló cserearányok miatt, jelentősebb hiányok alakulnak ki már 2021-ben, majd várhatóan 2022-ben is. E két tényező együttállása azt jelenti, hogy az ország újból az ún. ikerdeficit-csapdájába esik. A jegybankelnök végül ezekhez a negatív kilátásokhoz veszi még hozzá a magas inflációs adatokat.
A Covid–19 válság kitörése óta a magyar gazdaság sérülékenysége romlik, mind az abszolút számok, mind a relatív helyezésünk terén – véli Matolcsy György, aki azt is mondja:
Hozzáteszi: „ez most még elég, néhány hónap múlva már nem.”
A jegybankelnök írását egy Gandhi-idézettel zárja: „A tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele”. Ezzel a mondattal valószínűleg azoknak a hangoknak akart üzenni, akik szerint a Nemzeti Bank elnöke a pozíciójához képest viszonylag gyakran kritizálja az Orbán-kormány gazdasági lépéseit.
