Megszólalt Matolcsy György az MNB-alapítványokról és a székház felújításáról is
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke közleményben reagált az őt és a jegybanknál 2013-2025 között végzett munkáját ért vádakra. Az alapítványi vagyonnal kapcsolatban azt állítja, a vita tárgya az értékelési módszer, nem pedig az, hogy a vagyon eltűnt volna.
Kijelentette: „a Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába.” Szerinte az alapítványok önállóan működtek, és sem a jegybank mérlegében, sem a feladatai között nem szerepelnek.
A nyilvánosságban emlegetett 270 milliárd forintos veszteségről azt mondta, az egy speciális értékelési módszerből adódik, és nem valós vagyonvesztést takar.
– fogalmazott.
A legnagyobb befektetés, a Globe Trade Centre S.A. (GTC) részvénycsomagja kapcsán kifejtette, miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetés értékét. Véleménye szerint
Ehelyett az EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszert tartja irányadónak, amely a szektorban elfogadott nemzetközi standard. A GTC adataira hivatkozva azt írta, egy részvény EPRA NTA értéke 2025 szeptemberében 2,19 euró volt, ami a teljes csomagra vetítve körülbelül 308 milliárd forintot jelent.
Azt írta, hogy a befektetés hosszú távú stratégia része volt és
Hozzátette, az alapítvány körülbelül 550 millió euróért vásárolta a részvénycsomagot, ami szerinte könyv szerinti nyereséget jelent a jelenlegi, EPRA NTA szerinti 787 millió eurós értékhez képest.
A jegybank 12 éves munkásságát különválasztja az alapítványoktól. Elmondása szerint büszke az elért eredményekre, melyek megerősítették a magyar gazdaságot. Ezek között említette, hogy „történelmi mélypontra, 0,6 százalékra csökkentettük az alapkamatot, amely példátlan mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a beruházásokat és a vállalkozások versenyképességét.” Kiemelte a Növekedési Hitelprogramot és a COVID-válság alatti gazdaságvédelmi intézkedéseket is. Legbüszkébb eredményének az aranytartalék növelését tartja.
Az MNB székházának felújításával kapcsolatban azt mondta, a beruházás a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. „A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója” – írta. Szerinte egy ilyen beruházás értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni, mert „az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.”
Figyelmeztetett arra, hogy a GTC-részvénycsomagot a valós piaci értékén kellene realizálni, nem pedig egy kényszereladás során. Kijelentette: „Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok.”
