HÍREK
A Rovatból

Megszólalt Matolcsy György az MNB-alapítványokról és a székház felújításáról is

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke közleményben reagált a szerinte személyét és a jegybankot ért megalapozatlan vádakra. Úgy véli, hogy 270 milliárdos „veszteség” csupán egy értékelési módszer eredménye, a vagyon valójában nem veszett el.


Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke közleményben reagált az őt és a jegybanknál 2013-2025 között végzett munkáját ért vádakra. Az alapítványi vagyonnal kapcsolatban azt állítja, a vita tárgya az értékelési módszer, nem pedig az, hogy a vagyon eltűnt volna.

Kijelentette: „a Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába.” Szerinte az alapítványok önállóan működtek, és sem a jegybank mérlegében, sem a feladatai között nem szerepelnek.

A nyilvánosságban emlegetett 270 milliárd forintos veszteségről azt mondta, az egy speciális értékelési módszerből adódik, és nem valós vagyonvesztést takar.

„Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel”

– fogalmazott.

A legnagyobb befektetés, a Globe Trade Centre S.A. (GTC) részvénycsomagja kapcsán kifejtette, miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetés értékét. Véleménye szerint

„a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke.”

Ehelyett az EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszert tartja irányadónak, amely a szektorban elfogadott nemzetközi standard. A GTC adataira hivatkozva azt írta, egy részvény EPRA NTA értéke 2025 szeptemberében 2,19 euró volt, ami a teljes csomagra vetítve körülbelül 308 milliárd forintot jelent.

Azt írta, hogy a befektetés hosszú távú stratégia része volt és

„Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni” – írta, párhuzamot vonva az MNB aranybefektetésével.

Hozzátette, az alapítvány körülbelül 550 millió euróért vásárolta a részvénycsomagot, ami szerinte könyv szerinti nyereséget jelent a jelenlegi, EPRA NTA szerinti 787 millió eurós értékhez képest.

Matolcsy György szerint „Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat”.

A jegybank 12 éves munkásságát különválasztja az alapítványoktól. Elmondása szerint büszke az elért eredményekre, melyek megerősítették a magyar gazdaságot. Ezek között említette, hogy „történelmi mélypontra, 0,6 százalékra csökkentettük az alapkamatot, amely példátlan mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a beruházásokat és a vállalkozások versenyképességét.” Kiemelte a Növekedési Hitelprogramot és a COVID-válság alatti gazdaságvédelmi intézkedéseket is. Legbüszkébb eredményének az aranytartalék növelését tartja.

„Az MNB összesen kb. 5,8 milliárd dollárért vásárolt aranyat, amely ma kb. 17 milliárd dollárt ér” – közölte, hozzátéve, hogy ez több mint 10 milliárd dollár nyereséget jelent az államnak.

Az MNB székházának felújításával kapcsolatban azt mondta, a beruházás a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. „A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója” – írta. Szerinte egy ilyen beruházás értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni, mert „az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.”

Közleménye végén megismételte, hogy az Állami Számvevőszék jelentésének módszertanát szakmailag vitathatónak tartja, mert az kizárólag a pillanatnyi tőzsdei árfolyamot veszi figyelembe.

Figyelmeztetett arra, hogy a GTC-részvénycsomagot a valós piaci értékén kellene realizálni, nem pedig egy kényszereladás során. Kijelentette: „Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pörbölyön vastagon állt a jég - szórják magukból a jeget a zivatarok
Heves jégverés kíséri a délen kialakult szupercellákat. Nem sokkal 3 óra előtt Szekszárd környékén igen erős reflektivitást mutató cella alakult ki a radaron, majd ezt követte szépen sorban a többi.
Forrás: Időkép, fotó: Időkép/Hajzer Krisztina - szmo.hu
2026. június 14.



Beindult a légkör délen, szórják magukból a jeget a zivatarok, a Tolna megyei Pörbölyön vastagon állt a jég - írta az Időkép.

Kora délutánig inkább csak nyugaton és északkeleten alakult ki néhány zivatar, ám nem sokkal 3 óra előtt Szekszárd környékén igen erős reflektivitást mutató cella alakult ki a radaron, majd ezt követte szépen sorban a többi.

A helyzetre való tekintettel a HungaroMet a legtöbb déli, délnyugati járásra narancs színű riasztást adott ki: nagyobb méretű jég, rövid idó alatt 20–30 mm csapadék, illetve 80–90 km/órás kifutószél kísérheti a hevesebb cellékat.

Fotó: Időkép/Kőszegi Ibolya

Fotó: Időkép!Mario256


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sorsdöntő népszavazás Svájcban: az EU-val való szakítás is a tét
Svájcban ma tartanak népszavazást az ország népességének 10 millió főben való maximalizálásáról. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén.


Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.

A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.

A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a népességnövekedés korlátozása enyhítené a lakhatásra, a közszolgáltatásokra és a környezetre nehezedő nyomást. Bernard Bapst, a párt fribourgi politikusa szerint a nyitott határok óta a „különféle bűnözési formák” száma is megemelkedett.

Egy zürichi varrónő, Helen Gulea a korlátozások szükségességét hangsúlyozta: „Ha 10 millió fölé megy, szűkössé válik, és korlátozni kell a bevándorlást.”

A kezdeményezést a svájci kormány, a parlamenti többség és a gazdasági élet szereplői is ellenzik. Szerintük a plafon bevezetése súlyos munkaerőhiányt okozna a kórházakban és a szállodaiparban, és veszélyeztetné a gazdasági stabilitást. Az Economiesuisse üzleti szövetség egyenesen „abszurd javaslatnak” minősítette a felvetést.

A vita középpontjában az EU-val kötött szabad mozgási egyezmény áll, amely egy nagyobb, kétoldalú szerződéscsomag része. Ennek felmondása a többi megállapodást is magával ránthatja, beleértve a schengeni és dublini egyezményekben való svájci részvételt is. A döntés több tízezer, Svájcban élő magyar állampolgárt is érinthet, akiknek a munkavállalási és letelepedési lehetőségei jelentősen megváltozhatnának egy „igen” szavazat esetén.

A Sankt Galleni Egyetem közgazdászprofesszora, Reto Föllmi a helyzet iróniájára mutatott rá: „Saját sikerünk áldozatai vagyunk.”

2020 őszén a választók 61,7 százalékkal elutasították a szabad mozgás megszüntetését célzó „korlátozási kezdeményezést”, ami akkor a kétoldalú EU‑s kapcsolatok fenntartásáról és a gazdasági stabilitásról szóló egyértelmű üzenetnek számított. A döntés ugyanakkor nem zárta le a vitát: a lakhatási árrobbanás és a nagyvárosi agglomerációk terheltsége miatt a téma napirenden maradt. Az elmúlt években a népesség 9 millió fölé nőtt, ami új lendületet adott az SVP kampányának, így a mostani szavazás a 2020‑as elutasítás utáni első nagy országos tesztje a bevándorlás‑ és EU‑politikának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid bejelentése: 1,15 milliárd forintból számolnak le a késésekkel a pécsi fővonalon
A Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán nagyszabású karbantartás kezdődött. A június 23-ig tartó munkák alatt pótlóbuszok járnak és a menetidő is megnő.


Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”

„A MÁV 1,15 milliárd forintos beruházása során hét szakaszon végez olyan érdemi beavatkozásokat, amelyek révén összességében megszűnnek a jelenleg néhány perces késéseket okozó sebességkorlátozások, csökken a meghibásodások lehetősége, és kiszámíthatóbbá válik a vasúti közlekedés.”

A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.

A bejegyzés szerint

a munkálatok június 23-ig tartanak, így a főszezonban már a felújított pályán járhatnak a vonatok.

„Addig a buszos pótlás és a hosszabb menetidő miatt türelmet és megértést kérünk mindenkitől, illetve azt, hogy az aktuális pótlási információkról mindig tájékozódjanak a MÁV felületein” – tette hozzá Vitézy.

A bejegyzés rávilágít a vasútfelújítások sürgősségére is.

„Az 5900 kilométeres hazai vasúthálózat mintegy 40 százalékán van jelenleg valamilyen forgalomkorlátozás érvényben. Emiatt a menetidők nem csökkennek, hanem évről évre növekednek, miközben folyamatosak a meghibásodások és a műszaki problémák.”

Vitézy szerint ahhoz, hogy a „vasútrombolás évei után” a vasútfejlesztés korszakába lépjünk, többet kell költeni a MÁV-ra, amihez kulcsfontosságú az uniós források hazahozatala.

„Miközben azonban a hosszú távú célokat sem tévesztjük szem elől, foglalkoznunk kell a jelen problémáival is.

Ezért indítottunk idén nyáron is olyan lassújelek felszámolását célzó pályafelújítási programot a MÁV-nál, amelynek célja, hogy legalább a legfontosabb, legnagyobb forgalmú vasútvonalakon csökkenjenek a lassújelek” – zárta bejegyzését.

A MÁV május 26-án kezdte meg a mintegy 1,15 milliárd forintos nagykarbantartást a pécsi fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán. A munkálatok múlt csütörtökön léptek a második ütembe, amelynek során Sárbogárd és Dombóvár között pótlóbuszok szállítják az InterCityk utasait, az S40-es vonatok esetében pedig Simontornya és Dombóvár között van pótlás. A vágányzár idején közvetlen, helyjegyes Budapest–Pécs expresszbuszok is segítik az eljutást. A beruházás befejezését a nyári főszezon kezdetére, június 23-ra időzítették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pócs János a Fidesz jövőjéről: Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak Orbán Viktor
A fideszes poltikus a párt tisztújító kongresszusán értékelte a párt 26 éve nem látott alacsony támogatottságát. A képviselő szerint a választók a változás reménye miatt szavaztak a Tisza Pártra, amelynek egyszerűen jobb volt az ajánlata.
F. O - Fotó: - szmo.hu
2026. június 14.



„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.

A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”

Pócs János a vereség okait abban látja, hogy a választók 16 év után belefáradtak a Fidesz kormányzásába, miközben a Tisza Párt egy vonzóbb alternatívát kínált.

„Miért ne döntöttek volna úgy az emberek, hogy jobbat szeretnének, mint ami eddig volt? Igen, jobbat ajánlott, maga az ajánlat az jobb volt” – fogalmazott.

Ugyanakkor szerinte a választás óta eltelt időszak kormányzati döntései már azt bizonyítják, hogy a változás nem a várt eredményt hozta.

„A változás nem jobbat hozott, hanem rosszabbat, ez jelenti számunkra a lehetőséget és a megújulást”

– vázolta fel a Fidesz új stratégiáját.

A politikus szerint az ellenzéki szerep új lehetőségeket is teremt a párt számára. Úgy látja, ellenzékből sok szempontból könnyebb politizálni és kommunikálni, mint kormányról. „Nekünk most ez a sors jutott” – hangsúlyozta.

A megújulás kulcsfigurájának egyértelműen Orbán Viktort tartja, akinek tapasztalatát és kapcsolatait pótolhatatlannak nevezte.

Kijelentette, a párt ragaszkodik a személyéhez a Fidesz átalakítása során. „Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak ő. (...) Nem fogjuk engedni, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül újuljon meg” – jelentette ki határozottan.

A szombati Fidesz kongresszusán maga Orbán Viktor is a folytatás melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, kijelentve: „Soha, soha, soha nem adom fel”.

A vereség okait firtató nyilatkozatok sorában maga Pócs János korábban még Orbán Viktort nevezte meg a kampány felelősének, később azonban már a párt egyetlen lehetséges megújítójának tartotta őt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk